A szibériai tigris (Panthera tigrisa ltaica), más néven amuri tigris, egy tigris alfaj.
Ez a legnagyobb tigris alfaj és a világ legnagyobb vadmacskája.
A szibériai tigrisek Kelet-Oroszország nyírségi erdeiben élnek, de vannak példányai Kínában és Észak-Koreában is. Becslések szerint körülbelül 600 szibériai tigris maradt a vadonban.
Fő élőhelyük Kelet-Oroszországban két biorégió – a kelet-ázsiai tűlevelű-lombhullatófa komplexum és a tajga – összeolvadási zónája, ami a magasságtól,
topográfiától és történettől függően változó erdőtípusok mozaikját eredményezi.
A szibériai tigrisek általában 500-800 méteres tengerszint feletti magasságban élnek, és csak néhány példány éri el az 1000 métert vagy annál magasabbat.
A szibériai tigrisek átlagos élettartama a vadonban 10-15 év, míg fogságban az egyedek akár 25 évig is élhetnek.
A szibériai tigris akár 4 méter (13 láb) teljes hosszúságú és 300 kg (660 font) súlyú is lehet.
Nyújtott, hajlékony teste meglehetősen rövid lábakon áll, meglehetősen hosszú farokkal.
A szibériai tigrisek, hogy télen ne fázzanak, vastagabb bundával rendelkeznek, mint a Dél-Ázsiában élő tigrisek. Emellett vastag zsírréteggel is rendelkeznek, ami segít melegen tartani őket. A szibériai tigrisek nyaka és mancsai körül extra szőrzet van, ami segít melegen tartani őket.
A szibériai tigris vöröses-rozsdás, vagy rozsdasárga színű, keskeny fekete keresztirányú csíkokkal.
Mivel a szibériai tigrisek ilyen hideg vidékeken élnek, egy felnőtt egyednek naponta legalább 9 kilogramm (20 font) táplálékot kell elfogyasztania a túléléshez, de a felnőtt egyedek akár 50 kilogramm húst is megehetnek.
A szibériai tigrisek húsevők. A szibériai tigrisek főként vaddisznóval, jávorszarvassal és szarvassal táplálkoznak. Ha a rendszeres zsákmány nem áll rendelkezésre, akkor halat, rágcsálókat, nyulakat, sőt kisebb medvéket is megesznek. Normális körülmények között a tigris táplálékának mintegy 50 százalékát a vaddisznó teszi ki.
A szibériai tigrisekről ismert, hogy akár 1000 kilométert (620 mérföldet) is megtesznek, ami az ökológiailag érintetlen vidéken a csere határát jelenti.
A szibériai tigrisek az év bármely szakában párzanak. A vemhesség 3-3 és fél hónapig tart. Az alom mérete általában 2-4 kölyök, de lehet akár 6 is. A kölykök vakon születnek egy védett odúban, és egyedül maradnak, amikor a nőstény elmegy élelemre vadászni.
A kölyköket 2-4 hónaposan elválasztja az anya, de még két évig védi őket a ragadozóktól és a hím tigrisektől. A kölykök 16 hónapos korukban megtanulnak vadászni, és két-három éves korukban elhagyják szüleiket, és saját területet keresnek maguknak.
A 20. század elején majdnem a kipusztulásig vadászták, a faj 1947-ben kapott törvényes védelmet a Szovjetuniótól. Akkoriban mindössze 20 szibériai tigris maradt a világon.
A szibériai tigris még mindig kritikusan veszélyeztetett fajnak számít, a vadonban való túlélését elsősorban az orvvadászat és az intenzív fakitermelés és fejlesztés miatti élőhelyvesztés fenyegeti.
A szibériai tigrisek olyan távoli helyeken élnek, hogy az orvvadászok lebukás nélkül megölhetik őket. Az orvvadászok ezeket a tigriseket az illegális vadvilági piacra vadásznak, ahol bőröket, húst és csontokat árulnak. A hagyományos ázsiai gyógyszerek miatt is vadásznak rájuk. A helyi lakosok gyakran úgy tekintenek a tigrisekre, mint az emberekre és a haszonállatokra jelentett veszélyre, és ha meglátnak egy ritka tigrist, megölhetik azt.
A szibériai tigris nagyon ritkán válik emberevővé. A 19. században számos, emberre irányuló támadást jegyeztek fel, amelyek általában Közép-Ázsiában történtek.
Ezeket a tigriseket történelmileg ritkán tartották veszélyesnek, hacsak nem provokálták őket, bár a Szir-Darja alsó folyásánál egy tigris állítólag megölt egy tűzifát gyűjtő nőt és egy fegyvertelen katonatisztet a júniusi időszakban, miközben nádasok között haladtak át.
A tunguzok a tigrist istenségközeli lénynek tekintették, és gyakran “nagyapaként” vagy “öregemberként” emlegették. Az udegei és a nani népek “Amba”-nak nevezték. A mandzsu a szibériai tigrist Hu Linnek, a királynak tekintették. Mivel a tigris homlokán van egy jel, amely úgy néz ki, mint a kínai “király” 王, vagy egy hasonló, “Nagy Császárt” jelentő írásjegy, ezért tisztelik az emberek, beleértve az udege és a kínai népeket is. A mandzsu Qing-dinasztia idején a kínai császári hadsereg legelitebb egységét “Hu Shen Ying”-nek, szó szerint “A Tigrisisten zászlóaljának” nevezték.”
A szibériai tigris Dél-Korea nemzeti állata.
A szibériai tigris Dél-Korea nemzeti állata.