Érdekességek az ókori Kínáról

Az ókori Kína a kultúra, a tudomány és a kereskedelem központja volt. Elképesztő innovációkkal büszkélkedve az ókori Kína kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történelmében.

Itt van 41 történelmi tény az ókori Kínáról.

Takarítás

A WC-papírt Kínában találták fel, de csak a császárok számára tették elérhetővé.

Szerencse

A szerencsesüti nem hagyományos kínai szokás. Egy tésztagyári munkás találta fel őket az 1920-as években, San Franciscóban. Azt hiszem, mondhatnánk, hogy a szerencsesüti hagyományos amerikai szokás.

Inventív

A kínaiak körülbelül 3000 évvel ezelőtt találták fel a sárkányokat, és számtalan célra használták őket: az ellenség elijesztésétől a csatatéren az utazás sikerének megjóslásáig. Emellett balszerencsét hozónak tartották, ha valaki szándékosan elengedett egy sárkányt.

Szerepcsere

Az ókori Kínában a fehér szín a gyász és a temetés számára volt fenntartva, nem pedig a fekete. Ma is bevett szokás, hogy a halottal közelebbi kapcsolatban állók (pl. fiúk és lányaik) fehér ruhát viselnek.

Magasan, mint egy sárkány

Noha Leonardo da Vincinek tulajdonítják az ejtőernyő feltalálását, a kínai alkimisták már a negyedik században emberhordozó, kikötözött sárkányokat használtak. Ez közel 1300 évvel azelőtt volt, hogy az európaiak sikeresen megcsinálták volna.

Lábkötés

A lábkötés gyakorlata a 900-as években kezdődött a kínai női mutatványosoknál. A szorosan körbetekert kötések fokozatosan megtörik a lábfej boltozatát, így a sarok és a lábujjak befelé, egymás felé nőnek. Ez egyben a lábizmok sorvadását és nagyon elvékonyodását is okozta, de ezt rendkívül szexuális jellegűnek tartották, és egyesek a mai napig gyakorolják.

Bugging Me

A tücsökharc népszerű időtöltés volt Kínában, és sok kínai gyerek tartott tücsköt háziállatként.

Főzési idő

A történészek feltételezik, hogy a korai Kína növekvő népessége miatt a szakácsoknak az ételeket apró, falatnyi darabokra kellett vágniuk, hogy gyorsan főzhessenek, és takarékoskodjanak a főzési üzemanyaggal. Ezek a kis darabok kiküszöbölték a kés szükségességét, és végül az evőpálcikák feltalálásához vezettek.

Születésnap(ok)

Kínában a legfontosabb ünnep a kínai újév vagy holdújév. Feliratos orákulumcsontok jelzik, hogy már legalább a Kr. e. 14. században létezett, amikor a Shang-dinasztia volt hatalmon. A kínaiak úgy tartják, hogy ezen a napon mindenki egy nappal idősebb lesz, ezért mindenki születésnapjának tekintik. Ez rengeteg születésnapi partit jelent, és még több születésnapi ajándékot.

Halálos okosság

A számszeríjat Kínában találták fel, mint választ az erősen páncélozott csapatokra. A kínaiak vegyi és gázfegyvereket is használtak, mintegy 2000 évvel azelőtt, hogy Európában az első világháborúban bevetették volna őket.

Nem mehetsz át

A Tiltott Város azért kapta ezt a nevet, mert a köznépnek tilos volt belépni a kapun és szemet vetni a császárra. Minden közembert, aki meglátta a császárt, megöltek.

Papírbajnok

A legrégebbi papírdarabot Kínában találták, és az első vagy második századból származik. A papír akkoriban olyan tartós volt (ezért maradt fenn ilyen sokáig ez a darab), hogy ruházat, sőt néha könnyű páncélzat anyagaként is használták.

Sanghaj listája

Sanghaj kikötője a Qianlong császár uralkodása alatt, a Qing-dinasztia idején fejlődött ki. Ma a világ legforgalmasabb konténerkikötője. A 20. század első felében Sanghaj volt az egyetlen kikötő a világon, amely vízum nélkül fogadta a holokauszt elől menekülő zsidókat.

Light Us Up

A kínai lámpások Kr. e. 250-ig nyúlnak vissza, és a hosszú életet szimbolizáló fontos hagyományt jelentenek. Eredetileg azonban a gazdagság jelzői voltak, és a gazdag családok néha olyan nagy lámpásokat állítottak, hogy több emberre volt szükségük ahhoz, hogy rudakkal a helyükre emeljék őket.

No Pressure

A Tang-dinasztia idején a művelt emberektől elvárták, hogy köszönjenek, valamint egy helyben megkomponált költői verssel búcsúzzanak.

Lefedetlen

1974-ben a Shaanxi tartományban egy kútásást végző farmercsoport nagyon régi cserépdarabokat fedezett fel. Qin, az első császár sírját fedezték fel, aki egyesítette Kínát, és akiről Kína a nevét kapta (Qin-t Chin-nek ejtik). A sírban több ezer elképesztő életnagyságú terrakotta katona, ló és szekér volt.”

Ördögi körforgás

A kerékpárt két amerikai utazó, Allen és Sachtleben vezette be Kínába 1891 körül. A kerékpár ma már kínaiak millióinak elsődleges közlekedési eszköze. Az utolsó Csing császár kerékpárral járta körbe a pekingi Tiltott Várost. Kína jelenleg a világ vezető kerékpárgyártója, de a 90-es években visszaesett a kerékpár népszerűsége, de az elmúlt 17 évben felbukkanó kerékpármegosztó kioszkoknak köszönhetően a kerékpárok hatalmas visszatérésnek örvendenek.

Fishy

A ponty az erő és a kitartás szimbóluma Kínában. A hal pikkelyei és bajusza miatt hasonlít a sárkányra, a hatalom legnagyobb jelképére Kínában. A halak általában nagy szerepet játszanak a kínai kultúrában, és a “hal” és a “bőség” szavakat kínaiul ugyanúgy ejtik. Vicces, mert a halak manapság minden, csak nem bőségesek, ó, hogy változnak az idők!

Sertéshátú kultúra

A régi Kína egyes részein a “copfok” a lányok családi állapotához kapcsolódtak. Egy fiatal lány két copfot viselt, a házasságkötés után pedig csak egyet. Ez is hozzájárulhatott ahhoz a nyugati nézethez, hogy a copfokat a gyerekekkel és a fiatal lányokkal hozzák összefüggésbe.

Tükör tükör

Az ősi Kínában úgy tartották, hogy a tükrök megvédik tulajdonosukat a gonosztól, láthatóvá teszik a rejtett szellemeket és feltárják a jövő titkait. Aki megijedt egy szellemtől, azt meg lehetett gyógyítani, ha belenézett a tükörbe. A tükröket gyakran a sírkamrák mennyezetére akasztották, hogy a halottak anélkül pihenhessenek, hogy attól kellene tartaniuk, hogy gonosz szellemek kísértik őket.

Sárkány A nevük a mocsokban

Míg a sárkányt a nyugati kultúrában általában gonosz lénynek tekintik, aki gyakran hatalmas vagyont gyűjtöget és hercegnőket rabol el, a kínai mitológiában a négy legnagyobb teremtmény között első helyen áll. Jellemzően a császárral hozzák kapcsolatba.

A kis madárka mondta nekem

A főnix a kínai legendák legfontosabb madara, és a császárnő női erejét képviseli. A kecses daru a kínai legenda második legfontosabb madara, amely a hosszú élet szimbóluma. A kacsa szintén fontos szimbólum, és a boldogságot és a házastársi hűséget jelképezi. Egyik sem olyan, mint a másik!

Népszerűségverseny

A kuju, ami szó szerint azt jelenti, hogy “labdába rúgni lábbal”, népszerű játék volt a Han-dinasztia idején. Később elterjedt a szomszédos országokban, például Japánban, Koreában és Vietnamban, majd végül Európában is, és ez vezetett ahhoz, amit ma labdarúgásként ismerünk.

Húgytojásváros

A 10 év alatti fiúk vizeletében egy teljes napon át főzik a tojást. A hagyományos kínai orvoslás azt állítja, hogy e tojások fogyasztása rengeteg egészségügyi előnnyel jár, többek között fokozza a vérkeringést.

Pénzszagú

A higiénia óriási jelentőséggel bírt az ősi Kínában, mivel a testszagot a barbársággal hozták összefüggésbe. A gazdag nők illatos zacskót viseltek a derekuk körül, a nemeseknek pedig szegfűszeget kellett szopogatniuk a rossz lehelet ellen, mielőtt beszéltek a császárral. Mivel ezek költséges lehetőségek voltak, a szegényeknek más módszerekhez kellett folyamodniuk, mint például a hónaljmosás vizelettel.

Licearoni

A tetvek hatalmas problémát jelentettek az ókori Kínában, olyannyira, hogy az orvosok a tetveket használták a betegek diagnosztizálására. Ha a tetvek elmenekültek a beteg testéből, mint a patkányok az égő hajóról, a beteg valószínűleg nem élte volna túl. Egyes kínai polgárok annyira hozzászoktak ahhoz, hogy tetvek borítják őket, hogy kényszeresen leszedték a fejbőrükről és megették őket. Viszket?

A foglalkoztatás ára

A szegénynek lenni mindig is kemény dió volt. Sok szegény kínai férfi kasztrálta magát, mert az eunuchok a császár szolgáiként dolgozhattak. A történelem egy pontján akár 100.000 eunuch is dolgozott országszerte. A kasztrálást gyakran otthon végezték el a kétségbeesett szülők, és gyakran halálos kimenetelű volt.

Takarítás II. rész

A korai Kínában az emberi ürülék gyűjtése a nyilvános WC-kből, hogy olcsó trágyaként eladják, egykor a gazdagsághoz vezető gyors útnak számított. Még egy mondás is volt erről, ami így szólt: “Kincset keresni az éjszakai ürülékben, mintha arany lenne”. Sokféle nevet hallottunk már a kakinak, de a Nightsoil viszi a pálmát.”

Urinaváros II. rész

A régi Kínában az emberek 150 gallon férfi vizeletet gyűjtöttek össze egy nagy serpenyőbe, és addig főzték, amíg el nem párolgott. Egy kikristályosodott hormon maradt utána, amit “őszi ásványnak” neveztek. Ez lényegében csak kristályosított vizelet volt, és ezt adták a betegeknek, hogy megegyék.

Oltva

A kínai orvosok fogták a himlő áldozatainak hegeit, finom porrá zúzták, és egészséges betegek orrába fújták. Ez volt az első himlőoltás, és körülbelül 2% esélye volt arra, hogy megölje az áldozatot, de sokkal nagyobb esélyt adott nekik arra is, hogy túléljék az akkoriban zajló himlőjárványt. Az élet a kockázatról szól, emberek!

Eunuch hatalom

A Ming-dinasztia idején az eunuchok nagy hatalomra tettek szert. Az egyik ilyen eunuch, Zheng, híres tengeri admirális lett, és hét diplomáciai küldetést teljesített, több mint 300 hajó és 20 000 ember parancsnokaként.

Öreg iskola

A “Pekingi ember” néven közösen ismert fosszíliák egy csoportja a homo erectus, a modern ember ősi rokonának legrégebbi ismert fosszíliája, amelyet Peking közelében találtak. Valamivel később Dél-Kínában megtalálták a legrégebbi ismert modern emberi koponyát, amely 67 000 évvel ezelőttre datálható.

Ice To Eat You

A fagylaltot Kínában találták fel i.e. 200 körül, amikor a kínaiak tejből, rizskeverékből és hóból fagyasztott keveréket készítettek.

Még egy

A brit tudós és történész, Sir Joseph Needman szerint a kínaiak több mint 1000 évvel ezelőtt találták fel a szemüveget. Mire Marco Polo 1270 körül Kínába érkezett, a kínai felsőbb osztályban már széles körben használták a szemüveget (amit a beszámolóiban megemlít). Úgy néz ki, még egy az ókori Kínára.

Selymesen sima bűnözők

Az ókori Kínában a selyemkészítés folyamata szigorúan őrzött titok volt, és annak felfedése halálbüntetéssel járt. Ez évezredekig titok maradt, annak ellenére, hogy széles körben exportálták. Nem világos, hogyan és mikor veszett el a titok. Mindenesetre i.sz. 300 körül Japánba került, az egyik legenda szerint négy kínai lány hozta magával. Egy másik népszerű legenda szerint a titok egy kínai hercegnő révén jutott el Indiába, aki a fejdísz bélésébe rejtett néhány tojást. Egy másik legenda szerint európai szerzetesek, akiket a hatodik században Kínába küldtek, hogy felfedezzék a selyem titkát, kicsempésztek néhány selyemhernyótojást.

Könyvférgek

A világ legrégebbi fennmaradt könyve kínai, egy buddhista szöveg, a Gyémánt szútra, amely a Kr.u. 868-as dátumot viseli. A könyvet más nyomtatott kéziratokkal együtt 1907-ben fedezték fel egy befalazott barlangban Dunhangban (Északnyugat-Kína), és a British Libraryben látható.

Pénznyomtatás

A világon elsőként a kínaiak használtak papírpénzt a Tang-dinasztia idején, a 7. században. Használata a kereskedők letéti nyugtáiból fejlődött ki, és a rézhiány után a kormányzat nyomtatta széles körben.

Földrengésmérő

A kínaiak találták fel a világ első szeizmométerét (földrengésérzékelőt) Kr. u. 132-ben, egy nagy bronzedényt használva, amelyben nyolc sárkányfejjel ellátott bronzgolyókat tartottak. Földrengéskor a földmozgás hatására egy golyó leesett, ami jelezte a rengés irányát.

Későbbi változatok

Forrás

A 4-es szám a legszerencsétlenebb kínai szám, mert úgy hangzik, mint a “halál” szó. Kínában sok épületben nincs 4. emelet; néhányban kihagynak minden emeletet, amelyen ez a szám szerepel, például a 14, 24, 34 és az összes 40. emeletet.

Szerencsés szám a nyolcas?

A 8-as szám a legszerencsésebb kínai szám, mert úgy hangzik, mint a “gazdagság” szó. A 88-at különösen szerencsésnek tartják, mert a “dupla boldogság” írásjegyeket szimbolizálja. Más is izgatottan várja, hogy 88 éves legyen?

1. Az ágyasok

Az ágyasságot a kínai történelem során végig gyakorolták, elsősorban azok a gazdag férfiak, akik megengedhették maguknak. A kínai császároknak nagy háremük volt, több száz ágyassal. Ezek az ágyasok kényelmes és pazar életet éltek, amely a legtöbb munkát nélkülözte.