Az észak-amerikai kontinensen számos folyó és mellékfolyója szeli át az észak-amerikai kontinenst. A folyók fontos vízforrások a kontinens lakói számára. A folyók befolyásolták Észak-Amerika ökoszisztémáját és bizonyos mértékig az éghajlatát is. Észak-Amerika folyói különböző hosszúságúak, némelyikük több mint 6000 kilométer hosszú. A folyók hosszát több tényező határozza meg, többek között a folyó forrása, a folyó torkolatának meghatározása és a mérési skála. Ezért a legtöbb folyó hossza csak becsült érték.
A három leghosszabb folyó Észak-Amerikában
Mississippi-Missouri-Jefferson folyók
Észak-Amerika leghosszabb folyója a Mississippi-Missouri-Jefferson folyók folyamatos folyását foglalja magában. A folyó teljes hossza 36 275 kilométer. A Missouri folyó a kontinens leghosszabb folyója, amely 3767 kilométer hosszan folyik, mielőtt egyesülne a Mississippivel, amely teljes egészében az Egyesült Államokban található. A Mississippi körülbelül 3 374 kilométer hosszú és a Mexikói-öbölbe ömlik. A Jefferson a Missouri folyó egyik mellékfolyója. Hossza körülbelül 134 kilométer. A Mississippi-Missouri-Jefferson vízgyűjtő területe 2,98 millió négyzetkilométer, és az Egyesült Államokat és Kanadát vezeti le.
Mackenzie-Slave-Peace-Finlay
Mackenzie-Slave-Peace-Finlay alkotja Észak-Amerika második leghosszabb összefüggő folyófolyását, mintegy 4241 kilométer hosszan folyik. A Finlay folyó körülbelül 402 kilométer hosszú, amely Brit Kolumbián keresztül folyik, és a Parsnip folyóval egyesülve alkotja a Peace folyót. A Peace folyó körülbelül 1 923 kilométer hosszan folyik, és egyesül az Athabasca folyóval, hogy megalkossa a Slave folyót. A Slave folyó a Mackenzie folyó egyik mellékfolyója, amely Kanada leghosszabb folyója, hossza 4241 kilométer a Nagy Rabszolga-tótól a Jeges-tengerig. A Mackenzie-Slave-Peace-Finlay körülbelül 1,79 millió négyzetkilométernyi területet öntöz le.
Yukon
A Yukon folyó a kanadai Brit Kolumbiától a kanadai Yukon-területen keresztül az amerikai Alaszkába folyik, és a Bering-tengerbe ömlik. A folyó 3190 kilométer hosszú, a harmadik leghosszabb Észak-Amerikában, és mintegy 850 000 négyzetkilométernyi területet öntöz le az USA-ban és Kanadában. A Szent Lőrinc-Nagy Tavak egyesülve egy 3058 kilométer hosszú folyófolyást alkotnak. A Szent Lőrinc-folyó az Ontario-tóból ered és egyesül a Nagy-tavakkal, miközben áthalad a kanadai tartományokon. A Szent Lőrinc-Nagy Tavak mintegy 1 millió négyzetkilométernyi területet öntöz le az Egyesült Államokban és Kanadában. A Rio Grande 3051 kilométeres hosszával zárja Észak-Amerika öt leghosszabb folyójának listáját. A folyó 570 000 négyzetkilométernyi területet öntöz le, és az Egyesült Államokon és Mexikón keresztül folyik. Észak-Amerika további nevezetes folyói a Nelson-Saskatchewan, az Arkansas, a Colorado, a Columbia és a Red. Ezek a folyók legalább 2100 négyzetkilométert tesznek ki, és jelentősen nagy területet öntöznek le.
Az észak-amerikai folyók jelentősége
Észak-Amerikában még számos nagy és kis folyó található. A folyók mérhetetlenül fontosak a gazdaság és a viszonylag nagy népesség fenntartása szempontjából. A folyók fontos édesvízforrások, közlekedési útvonalként és öntözővízforrásként működnek. E folyók mentén számos gátat építettek, hogy segítsék a vízenergia termelését. A folyók némelyike érdekes földrajzi adottságai miatt fontos turisztikai látványosság is.