(12) Az embert drágábbá teszem.” – Az emberre vonatkozó mindkét szó (e̓nosh és a̓dam) az ember természetének gyarlóságát fejezi ki, mint a Zsoltárok 8:2-ben. A szavak utalhatnak a teljes pusztulásra, amelyben csak kevés ember maradhat. Az “ophiri arany” (az Indus torkolatához közeli aranypart) közmondásos volt drágasága miatt (Jób 22:24; Jób 28:16; 1Krón 29:4; 1Kir 9:28; 1Kir 22:48). 13:6-18 Babilon szörnyű pusztulását látjuk itt a médek és perzsák által. Azok, akik a békességük napján büszkék, gőgösek és félelmetesek voltak, egészen elcsüggednek, amikor eljön a baj. Arcukat megperzseli a láng. Minden vigasz és remény elenyészik. Az ég csillagai nem adják fényüket, a nap elsötétül. Ilyen kifejezéseket gyakran használnak a próféták a kormányok megrázkódtatásainak leírására. Isten meglátogatja őket gonoszságukért, különösen a gőg bűnéért, amely az embereket lealacsonyítja. A borzalom általános jelenete lesz. Akik Babilonhoz csatlakoznak, azoknak számítaniuk kell arra, hogy osztozniuk kell csapásaiban, Ré 18:4. Mindent, amijük van, odaadnának az életükért, de senkinek a gazdagsága nem lesz váltságdíj az életéért. Álljunk meg itt, és csodálkozzunk, hogy az emberek ilyen kegyetlenek és embertelenek, és lássuk, mennyire megromlott az ember természete. És hogy a kis csecsemők így szenvednek, ami azt mutatja, hogy van egy eredendő bűnösség, amely által az élet elveszik, amint elkezdődik. Az Úr napja valóban rettenetes lesz a haragtól és az ádáz haragtól, ami messze túlmutat mindenen, amit itt leírtak. A bűnösnek nem lesz hová menekülnie, vagy megkísérelnie a menekülést. De kevesen cselekszenek úgy, mintha elhinnék ezeket a dolgokat… – Úgy kivágom és elpusztítom Babilon embereit, hogy egyetlen ember, aki megvédi a várost, ritkább és értékesebb lesz, mint a finom arany. A kifejezés arra utal, hogy nagy mészárlás lesz Babilon népében.
Mint a finom arany – Tiszta, ötvözetlen arany. Az itt használt szót (פז pâz) gyakran megkülönböztetik a közönséges aranytól Zsoltárok 19:11; Zsoltárok 119:127; Példabeszédek 8:19.
Than the golden wedge of Ophir – Az “ék” szó (כתם kethem), amelyet ‘ék’ alakban adnak vissza, helyesen ‘aranyat’ jelent; sárga arany; ami rejtett, értékes vagy felhalmozott; és csak a költészetben használatos. Semmit sem jelez az arany alakjára vonatkozóan, ahogyan azt az ék szó látszólag feltételezi. “Ophir egy olyan ország volt, ahová Salamon hajói jártak, és amely különösen kitűnt aranytermelésével; de különleges helyzetét illetően sok vita alakult ki. A “tarsiszi hajók” Ezion-geberből indultak a Vörös-tengeren, és Ophirba mentek 1 Kir 9,26; 1 Kir 10,22; 1 Kir 22,48. Az út három évig tartott, és arannyal, pávákkal, majmokkal, fűszerekkel, elefántcsonttal és ébenfával megrakodva tértek vissza (1 Kir 9:28; 1 Kir 10:11-12; vö. 2 Krón 8:18). Ennek az országnak az aranya minden más országénál híresebb volt tisztasága miatt. Josephus feltételezi, hogy Kelet-Indiában volt; Bruce szerint Dél-Afrikában; Rosenmuller és mások szerint Dél-Arábiában. Valószínű, hogy Ophir helyzete mindig is csak találgatások tárgya marad. A káldeus parafrázis más értelmet ad ennek a szakasznak. ‘Jobban szeretem azokat, akik félnek engem, mint az aranyat, amelyben az emberek dicsekednek, és akik betartják a törvényt, jobban, mint Ophir kipróbált aranyát.” (Ophir helyzetéről a következő művekben lehet tájékozódni: A “Képes Biblia”, II. kötet, 2. old. 364-369; Martini Lipenii, “Dissert. de Ophir”; Joan. Christophori Wichmanshausen “Dissert. de Navig. Ophritica:” H. Relandi, “Dissert. de Ophir”; Ugolini, “Thes. Sac. Ant.” vol. viii.; és Forster “On Arabia”).
12. Ember … értékes – úgy kivágom Babilon védőit, hogy egyetlen ember olyan ritka és értékes lesz, mint a legfinomabb arany. A város és a nemzet annyira elnéptelenedik, hogy kevés ember marad benne.
Egy embert drágábbá teszek, mint a finom arany, ….. Ami vagy az emberek szűkösségére utalhat Babilonban, a rajtuk végzett mészárlás miatt; így a ritka és ritka dolgokról azt mondják, hogy drágák, 1Sámuel 3:1, vagy a médek elhatározására, hogy senkit sem kímélnek, bármennyi aranyat ajánlottak is nekik, mivel nem voltak megvesztegethetőek vele, Ézsaiás 13:17 vagy hogy annyira féljenek az emberek, hogy ne hagyják magukat rávenni arra, hogy fegyvert ragadjanak, hogy megvédjék magukat vagy királyukat, bármilyen mennyiségű aranyat, még a legjobbat is ajánlották nekik, egy embert nem lehetett pénzért megszerezni:
még egy embert sem, mint az ophiri arany éket; ami ugyanazt a dolgot tervezi más szavakkal. A Targum más értelmet ad az egésznek, így parafrazálva:
“Jobban szeretem azokat, akik félnek engem, mint az aranyat, amivel az emberek dicsekednek, és azokat, akik megtartják a törvényt, jobban, mint Ophir finom aranyát.
azokra az izraelitákra értve, akik Babilonban voltak, amikor azt elfoglalták, és akik a médek és perzsáknál drágábbak és megbecsültebbek voltak, mint az arany, és akiknek az életét megkímélték. Járchi különösen Dánielre értelmezi, és arra a megtiszteltetésre, amelyet Belsazár tett neki, amikor elolvasta és megmagyarázta a falon lévő írást, Dániel 5:29. A zsidók ezt a Messiás királyra is értelmezik; mert egy ősi írásukban (g), ahol ezt a részt említik, hozzáteszik, hogy ez a Messiás, aki felemelkedik és drágább lesz, mint a világ minden fia, és a világ minden fia imádni és meghajolni fog előtte. Némelyek úgy veszik, hogy a “Phaz”, a finom aranyat jelentő szó, egy hely neve, ahonnan származik, és ezért nevezték így; és hogy az afrikai Phez királyságnak innen van a neve; Ophirt pedig az amerikai Perunak tartják; mások azonban Indiába helyezik; az arab változat pedig így adja vissza: “az ember drágább lesz, mint egy kis kő, amelyet” “Indiából” hoztak; a Septuaginta pedig így: “mint egy kő”, vagy “zafír”.
(g) Zohar Gen. fol. 71, 1.
Az embert drágábbá teszem, mint a finom aranyat, sőt az embert, mint az ophiri arany éket.
(l) Megjegyzi a nagy mészárlást, ami lesz, látván, hogy az ellenség sem aranyért, sem ezüstért nem kíméli az ember életét, mint Ézs 13,17-ben.