13.07.2018
Egy új tanulmány szerint az Ötzi néven ismert mumifikálódott ember szívesen lakmározott kőszáli és szarvashúsból. Korábbi tanulmányok az ősi ember fertőzésekkel, fogszuvasodással, stresszel és Lyme-kórral vívott küzdelmeiről számoltak be.
Ötzi, az alpesi ember, akinek jól megőrzött mumifikálódott teste világszenzációvá vált, zsíros gyomra tele volt alpesi kőbakkal, szarvassal és gabonával, amikor mintegy 5300 évvel ezelőtt meghalt – derül ki az olaszországi Múmiakutató Intézet új tanulmányából.
Ötzi valószínűleg nyersen vagy főzve fogyasztotta a húst – mondta Frank Maixner kutató, hozzátéve, hogy az ő és ősi kortársai számára az őzbak és a szarvas rendszeres csemege volt.
Ötzi gyomortartalmának mintegy 50 százalékát is a zsír tette ki halálakor. Maixner szerint a nagy mennyiségű zsír az ősi alpesi vándoroknak biztosította a hosszú ideig tartó, nagy magasságban való túrázáshoz szükséges energiát.
Maixner és kollégái az eredményeket a Current Biology című tudományos folyóiratban tették közzé.
Bővebben: Ata, Ötzi és Tutanhamon: Mi olyan lenyűgöző a múmiákban?
Ma Ötzi végső nyughelye a Dél-tiroli Régészeti Múzeum. Egy ideig azonban nem volt világos, melyik országba kerül a múmia. Miután 1991. szeptember 19-én felfedezték, Ausztria és Olaszország is igényt tartott Ötzire. A hivatalos mérések végül kiderítették, hogy 92,56 méterrel a határ mögött találták meg – az olasz oldalon.
Eleinte azonban senki sem vette észre, milyen szenzációs felfedezést tett egy bajorországi házaspár a túráján. Feltételezték, hogy a holttest egy turistáé volt, aki nemrég fagyott meg. Egy férfi azt állította, hogy a halott ismeretlen a nagybátyja, mások azt hitték, hogy a bibliai özönvíz áldozata. Amikor a kutatók rájöttek az igazságra, a régészvilág több mint izgatott volt.
Ötzinek 61 tetoválása volt – nem sellők vagy gyereknevek, hanem vonalak és keresztek. A kőkorszaki tetoválóművész felvágta Ötzi bőrét, és szénnel töltötte fel a sebeket. Fájdalmasan hangzik? Nem annyira, mint ez: Ötzivel egy hátulról a vállába lőtt nyílvessző végzett – derítették ki a bozeni régészeti múzeum kutatói.
A kutatók azt is megtudhatták, hogy mit evett Ötzi nem sokkal a halála előtt a gyomrának tartalmát elemezve. Utolsó étkezése bőséges és zsíros volt. Többek között kőkorszaki gabonából és kecskehúsból állt.
Ötzinek számos olyan egészségügyi problémája volt, amelyeket a mai betegek is ismernek. Volt fogszuvasodása, Lyme-kórja, bolhája és a tábortűz füstjének belégzéséből származó dohányzó tüdeje. Ráadásul Ötzi laktózérzékeny volt, és helicobacter gyomorfertőzéstől, valamint keringési problémáktól szenvedett. Ha a nyílvessző nem öli meg, akkor is inkább előbb, mint utóbb holtan esett volna össze.
2015-ben az “Ötzi-járók” egy kőkorszaki kiállítást népszerűsítő túrát tettek Nyugat-Németországban. Ruházatukat illetően igyekeztek minél hűségesebbek maradni Ötzi öltözékéhez. Barna medvebőr sapkát, kecskebőr nadrágot és kecske-juhbőr keverékből készült kabátot viselt.
A gleccsermúmia egyedülálló felfedezés volt. Hogy azonban minél többen hozzáférhessenek Ötzihez, 2016 áprilisában lemásolták a testét. A bozeni kutatók egy 3d-nyomtató segítségével gyantából készítettek egy második Ötzit, amelyet aztán Gary Staab amerikai paleoművész az eredeti minden részletével megfestett. A másolat a New York állambeli Cold Spring Harbor Laboratory DNS Learning Centerébe került.
Ötzi laktózérzékenysége
Turisták 1991-ben az Ötztáli-Alpokban jégbe fagyva találták meg Ötzit. A férfi gyomrának elemzése azonban csak nemrég vált lehetővé, miután a kutatók 2009-ben megállapították, hogy a gyomor a testének egy másik részébe tolódott.
Ötzi testének korábbi vizsgálataiból kiderült, hogy laktózérzékeny volt, valamint fertőzésben, fogszuvasodásban, stresszben és Lyme-kórban szenvedett.
A kutatók szerint azonban nem az éhség és a betegség végzett a világ leghíresebb jégemberével. Úgy gondolják, hogy inkább azután halt meg, hogy egy nyílvesszővel átlőtték a vállát.
amp/rc (dpa)