Semleges, poláris és elektromosan töltött részecskék
A legkisebb léptékben az agy, mint minden más anyagi tárgy, atomokból áll, amelyek viszont pozitív töltésű atommagokból állnak, amelyeket egy pozitív töltésű elektronokat tartalmazó héj vesz körül.
A Földön és az agyunkban az atomok ritkán lebegnek elszigetelten, hanem gyakran csoportosulnak össze molekulákká, amelyekben több atom megosztja elektronjainak egy részét, hogy közös, közös külső héjat alkossanak. A kémikusok az atomoknak ezt a közös elektronhéjon keresztüli összekapcsolódását kovalens kötésnek nevezik.
Normális esetben egy atom vagy molekula magjában a pozitív töltések száma megegyezik az elektronhéjban lévő elektronok számával, és ekkor a molekulát elektromosan semlegesnek mondjuk. A pozitív töltésű atommagból kiinduló elektrosztatikus erőket pontosan kioltják a negatív töltésű elektronokból származó ellentétes erők.
Az atomok vagy molekulák azonban kétféleképpen térhetnek el az elektromos erők ilyen semleges egyensúlyi állapotától: vagy polárosak lehetnek, vagy ionizálódhatnak.
A poláros molekulákban az elektronok nem egyenletesen oszlanak el a molekula héjában. Ilyen molekulára igen gyakori példa, sőt az agyunkban leggyakrabban előforduló molekula a víz. A víz (H2O) egy oxigénatomból és két hidrogénatomból áll, amelyek közös külső elektronhéjjal kapcsolódnak egymáshoz.
A külső héjat alkotó elektronok azonban szorosabban kapcsolódnak az oxigénmaghoz, mint a hidrogénmagokhoz. Az elektromos töltéseloszlás a vízmolekula mentén ezért nem egyenletes, és az oxigénatom valamivel negatívabban töltött, mint a két hidrogénatom. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a vízmolekulák hajlamosak egymáshoz lógni és cseppeket képezni: az egyik vízmolekula pozitív H vége elektromosan vonzza a következő molekula O végét.
Egyszer az atomok plusz elektronokat szereznek a héjukban, és ezáltal elektromosan … Ionizált részecskék … építés alatt
Az agyban minden elektromos aktivitás mögött két alapvető hajtóerő áll: az elektrosztatikus erők az