Localizador
Blog Network
Localizador

1. szakasz. A stratégiai tervezés vagy “VMOSA” (jövőkép, küldetés, célok, stratégiák és cselekvési tervek)

Tanulja meg, hogyan használhatja a VMOSA-t egy álom megvalósításához a jövőkép kialakításával, célok kitűzésével, meghatározásával és cselekvési tervek kidolgozásával.

A VMOSA (Vision, Mission, Objectives, Strategies, and Action Plans) egy gyakorlati tervezési folyamat, amelyet arra használnak, hogy segítsen a közösségi csoportoknak a jövőkép meghatározásában és a változás megvalósításának gyakorlati módjainak kidolgozásában. A VMOSA segít a szervezetnek a rövid távú célok meghatározásában és elérésében, miközben szem előtt tartja a hosszú távú jövőképet. Ennek a tervezési folyamatnak a csoportja erőfeszítéseibe való beépítése támogatja a világos küldetés kialakítását, a konszenzus kialakítását és a csoport álmainak megalapozását. Ez a fejezet azt vizsgálja, hogyan és mikor érdemes a VMOSA-t beépíteni a szervezet tervezési folyamatába.

Mi a VMOSA?

Az utazás egyik módja a stratégiai tervezés, az a folyamat, amelynek során egy csoport meghatározza a saját “VMOSA”-ját; vagyis a jövőképét, küldetését, célkitűzéseit, stratégiáit és cselekvési terveit. A VMOSA egy olyan gyakorlatias tervezési folyamat, amelyet bármely közösségi szervezet vagy kezdeményezés alkalmazhat. Ez az átfogó tervezési eszköz segíthet az Ön szervezetének abban, hogy tervrajzot adjon az álmoktól a tettekig és a közösség számára pozitív eredményekig történő elmozduláshoz.

Ebben a részben általános áttekintést adunk a folyamatról, és röviden kitérünk az egyes részekre. A példákban bemutatjuk, hogy egy, a serdülőkori terhesség megelőzésére irányuló kezdeményezés hogyan alkalmazta hatékonyan a VMOSA-folyamatot. Ezután az Eszközökben egy lehetséges napirendet ajánlunk egy tervezési elvonuláshoz, amennyiben az Ön szervezete úgy dönt, hogy ezt a folyamatot alkalmazza. Végül a fejezet további részei végigvezetik Önt a folyamat egyes részeinek teljes kidolgozásához szükséges lépéseken.

Miért kellene az Ön szervezetének a VMOSA-t alkalmaznia?

Miért kellene az Ön szervezetének ezt a tervezési folyamatot alkalmaznia? Számos jó oka van, többek között az alábbiak mindegyike:

  • A VMOSA-folyamat megalapozza az álmait. Lehetővé teszi a jó ötleteket azáltal, hogy lefekteti, minek kell történnie ahhoz, hogy elérje a jövőképét.
  • Azáltal, hogy ezt a folyamatot csoportmunkában hozza létre (ügyelve arra, hogy bevonja mindazokat, akiket érint a probléma, mind azokat, akik képesek változtatni rajta), lehetővé teszi a szervezet számára, hogy konszenzust alakítson ki a fókusza és a szervezetének szükséges lépései körül.
  • A folyamat lehetőséget ad arra, hogy a közösség azon tagjaival együtt dolgozza ki a jövőképét és küldetését, akikre hatással lesz az, amit tesz. Ez azt jelenti, hogy munkája sokkal valószínűbb, hogy a közösség valódi szükségleteivel és vágyaival foglalkozik, nem pedig azzal, hogy Ön mit gondol ezekről. Ez azt is jelenti, hogy a közösség magáénak érzi a jövőképet és a küldetést, így mindenki egy oldalon áll, és jelentősen megnő az esélye annak, hogy bármilyen erőfeszítés sikeres lesz.
  • A VMOSA lehetővé teszi a szervezet számára, hogy rövid távú céljaira összpontosítson, miközben szem előtt tartja a hosszú távú jövőképet és küldetést.

Mikor érdemes használni a VMOSA-t?

Mikor érdemes tehát használni ezt a stratégiai tervezési folyamatot? Természetesen mindig van értelme annak, hogy a szervezetének irányt és rendet adjon, de van néhány alkalom, amikor különösen sok értelme van ezt a folyamatot használni. Ilyen alkalmak például:

  • Amikor új szervezetet indít.
  • Amikor a szervezet új kezdeményezésbe vagy nagy projektbe kezd, vagy új irányba indul el.
  • Ha a csoportja egy folyamatban lévő erőfeszítés új szakaszába lép.
  • Ha egy régebbi kezdeményezést próbál felélénkíteni, amely elvesztette a fókuszt vagy a lendületét.
  • Ha új finanszírozásra vagy új finanszírozóhoz pályázik. Ilyen körülmények között fontos, hogy tisztázza a jövőképét és a küldetését, hogy a kért finanszírozás azt támogassa, amit a szervezete ténylegesen képvisel. Ellenkező esetben olyan feltételekhez kötheti a pénzt, amelyek olyan irányt követelnek meg Öntől, amely nem felel meg szervezete valódi céljának vagy filozófiájának.

Nézzük meg röviden az egyes összetevők mindegyikét, amelyek fontosak ebben a folyamatban. Majd a következő néhány szakaszban mindegyikükkel részletesebben foglalkozunk, és elmagyarázzuk, hogyan kell a tervezési folyamat egyes lépéseit kidolgozni.

Vízió (az álom)

A víziója azt közvetíti, hogy szervezetének véleménye szerint milyen ideális körülmények uralkodnak a közösségében – hogyan néznének ki a dolgok, ha az Ön számára fontos kérdés tökéletesen megoldódna. Ezt az utópisztikus álmot általában egy vagy több mondattal vagy víziónyilatkozattal írják le, amelyek olyan rövid kiáltványok, amelyek a közösség jövőre vonatkozó álmait közvetítik. A jövőképnyilatkozat kidolgozásával a szervezet a nagyobb közösség (valamint a saját munkatársai, résztvevői és önkéntesei) számára is világossá teszi a szervezet hiedelmeit és irányadó elveit.

Vannak bizonyos jellemzők, amelyek a legtöbb jövőképnyilatkozatban közösek. Általánosságban elmondható, hogy a jövőképnyilatkozatoknak:

  • A közösség tagjai számára érthetőnek és közösnek kell lenniük
  • Elég széleskörűnek kell lenniük ahhoz, hogy a különböző helyi nézőpontokat felöleljék
  • Inspirálónak és felemelőnek kell lenniük mindenki számára, aki részt vesz az erőfeszítéseidben
  • Egyszerűen kommunikálhatónak – például elég rövidnek kell lenniük ahhoz, hogy egy pólóra is ráférjenek

Íme néhány jövőképnyilatkozat, amely megfelel a fenti kritériumoknak:

  • Egészséges gyerekek
  • Biztonságos utcák, biztonságos környék
  • Minden ház egy otthon
  • Oktatás mindenkinek
  • Béke a Földön

Küldetés (mi és miért)

A cselekvési tervezési folyamat következő lépése a küldetési nyilatkozatok kidolgozása. Egy szervezet küldetésnyilatkozata leírja, hogy a csoport mit fog tenni, és miért fogja ezt tenni. A küldetésnyilatkozatok hasonlóak a jövőképnyilatkozatokhoz, de konkrétabbak, és határozottan “cselekvésorientáltabbak”, mint a jövőképnyilatkozatok. A küldetés utalhat egy problémára, például a nem megfelelő lakhatásra, vagy egy célra, például az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítására mindenki számára. És bár nem mennek bele sok részletbe, de – nagyon nagy vonalakban – elkezdenek utalni arra, hogy a szervezet hogyan tudná megoldani az általa észlelt problémákat. A küldetésnyilatkozatokkal kapcsolatos néhány általános alapelv, hogy legyenek:

  • Tömörek. Bár a küldetésnyilatkozat nem olyan rövid, mint a jövőképnyilatkozat, mégis egy mondatban kell kifejteni a lényeget.
  • Eredményorientált. A küldetésnyilatkozatok elmagyarázzák azokat az átfogó eredményeket, amelyek eléréséért a szervezet dolgozik.
  • Befogadó. Bár a küldetésnyilatkozatok valóban nyilatkoznak a csoportja átfogó céljairól, nagyon fontos, hogy ezt nagyon tágan tegyék. A jó küldetésnyilatkozatok nem korlátozzák a stratégiákat vagy a közösség azon ágazatait, amelyek részt vehetnek a projektben.

A következő küldetésnyilatkozatok olyan példák, amelyek megfelelnek a fenti kritériumoknak.

  • “A gyermekek egészségének és fejlődésének előmozdítása egy átfogó családi és közösségi kezdeményezésen keresztül.”
  • “Egy virágzó afroamerikai közösség létrehozása a munkahelyek, az oktatás, a lakhatás és a kulturális büszkeség fejlesztése révén.
  • “Biztonságos és egészséges környék kialakítása együttműködő tervezés, közösségi fellépés és politikai érdekérvényesítés révén.”

Míg maguk a jövőkép- és küldetésnyilatkozatoknak rövidnek kell lenniük, gyakran van értelme, ha egy szervezet tartalmazza mélyen vallott meggyőződését vagy filozófiáját, amely valójában meghatározhatja mind a munkáját, mind magát a szervezetet. Ennek egyik módja anélkül, hogy a jövőkép és a küldetésnyilatkozatok közvetlenségét feláldoznánk, az, ha a nyilatkozatokat kiegészítjük vezérelvekkel. Ezek meghatározhatják a szervezet meggyőződéseit, miközben a jövőkép- és küldetésnyilatkozatok rövidek és lényegre törőek maradnak.

Célkitűzések (miből mennyit és mikor fognak megvalósítani)

Mihelyt egy szervezet kidolgozta küldetésnyilatkozatát, a következő lépés a konkrét célkitűzések kidolgozása, amelyek a küldetés elérésére összpontosítanak. A célkitűzések a kezdeményezés átfogó céljainak konkrét, mérhető eredményeire vonatkoznak. A szervezet célkitűzései általában azt határozzák meg, hogy miből mit mikorra mennyi fog megvalósítani. Például az idősek gondozásának és ápolásának előmozdítására irányuló közösségi kezdeményezés számos célkitűzése közül az egyik a következő lehet: “2015-re (mire) 20%-kal (mennyivel) növelni azon idősek számát, akik arról számolnak be, hogy napi kapcsolatban állnak valakivel, aki törődik velük (miből).”

A célkitűzéseknek három alapvető típusa van. Ezek a következők:

  • Viselkedési célok. Ezek a célok az emberek viselkedésének (amit tesznek és mondanak) és viselkedésük termékeinek (vagy eredményeinek) megváltoztatását vizsgálják. Például egy környékfejlesztési csoport olyan célt dolgozhat ki, amely a lakásjavítás (a viselkedés) vagy a lakhatás (az eredmény) növekedésére irányul.
  • Közösségi szintű eredménycélok. Ezek a viselkedési eredménycélokhoz kapcsolódnak, de az egyéni szint helyett inkább közösségi szintre összpontosítanak. Ugyanez a csoport például közösségi szintű eredménycélként javasolhatja a tisztességes, megfizethető lakások arányának növelését a közösségben.
  • Folyamatcélok. Ezek azok a célkitűzések, amelyek a többi célkitűzés eléréséhez szükséges tevékenységek végrehajtására vonatkoznak. A csoport például elfogadhat egy átfogó tervet a környékbeli lakhatás javítására.

Fontos megérteni, hogy ezek a különböző típusú célok nem zárják ki egymást. A legtöbb csoport mindhárom kategóriába tartozó célokat fog kidolgozni. Példák a következő célkitűzésekre:

  • 2010 decemberéig 30%-kal növelni a szülők elkötelezettségét (azaz beszélgetés, játék, olvasás) a 2 év alatti gyermekekkel. (Viselkedési cél)
  • 2012-re 40%-kal növelni az érettségiző fiatalok számát. (Közösségi szintű eredménycél)
  • 2006-ra 30%-kal növelni a saját lakástulajdonnal rendelkező családok arányát. (Közösségi szintű eredménycél)
  • Ez év decemberéig az önkéntesek képzési programjának megvalósítása minden önkéntes számára. (Folyamatcél)

Stratégiák (a hogyan)

A VMOSA folyamatának következő lépése a stratégiák kidolgozása. A stratégiák elmagyarázzák, hogy a kezdeményezés hogyan fogja elérni a célkitűzéseit. Általában a szervezeteknek sokféle stratégiájuk lesz, amelyek a közösség minden különböző részéből vagy szektorából érkező embereket is magukban foglalják. Ezek a stratégiák a nagyon tágaktól, amelyek a közösség számos különböző részéből származó embereket és erőforrásokat foglalnak magukban, a nagyon specifikusakig terjednek, amelyek gondosan meghatározott területeket céloznak meg.

A tág stratégiák példái közé tartoznak:

  • Egy gyermekegészségügyi program a szociális marketinget használhatja a felnőttek gyermekekkel való foglalkozásának előmozdítására
  • Egy serdülőkori terhességi kezdeményezés dönthet úgy, hogy növeli a fogamzásgátlókhoz való hozzáférést a közösségben
  • Egy városi revitalizációs projekt a közösség művészeti életét erősítheti azzal, hogy művészeket ösztönöz arra, hogy fellépjenek a területen

A konkrét stratégiák öt típusa segíthet a legtöbb beavatkozás irányításában. Ezek a következők:

  • Információk nyújtása és készségek fejlesztése (pl. konfliktuskezelési készségfejlesztés)
  • A szolgáltatások és támogatás fokozása (pl. mentorprogramok indítása a veszélyeztetett fiatalok számára)
  • A hozzáférés, az akadályok és a lehetőségek módosítása (pl. ösztöndíjak felajánlása olyan diákoknak, akik egyébként nem tudnának főiskolára járni)
  • A törekvések következményeinek megváltoztatása (pl., ösztönzők biztosítása a közösség tagjai számára az önkéntességre)
  • A politikák módosítása (pl. az üzletpolitika módosítása, hogy a szülők és gondviselők, valamint az önkéntesek több időt tölthessenek a kisgyermekekkel)

A cselekvési terv (milyen változás fog történni; ki mit fog tenni, mikorra, hogy megvalósuljon)

Végül a szervezet cselekvési terve részletesen leírja, hogy pontosan hogyan fogják végrehajtani a stratégiákat a folyamat során korábban kidolgozott célok elérése érdekében. A terv utal: a) a) a konkrét (közösségi és rendszerbeli) változásokra, amelyekre törekedni kell, és b) a konkrét cselekvési lépésekre, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a közösség valamennyi érintett szektorában vagy részében változásokat idézzenek elő.

A cselekvési tervben felvázolják a beavatkozás vagy a (közösségi és rendszerbeli) változásokra való törekvés legfontosabb szempontjait. Például egy olyan programban, amelynek küldetése a fiatalok politika iránti érdeklődésének növelése, az egyik stratégia lehet az, hogy a diákokat megtanítják a választási rendszerre. A cselekvési lépések közé tartozhat tehát a diákoknak szóló, az életkornak megfelelő anyagok kidolgozása, a helyi iskolákban jelöltválasztási próbaválasztások tartása, valamint némi tanítási idő beiktatása a tantervbe.

A beavatkozás vagy az elérni kívánt (közösségi és rendszerbeli) változások minden egyes összetevőjére cselekvési lépéseket dolgoznak ki. Ezek a következők:

  • Akciólépés(ek): Mi fog történni
  • A felelős személy(ek): Ki mit fog tenni
  • A befejezés időpontja: Az egyes cselekvési lépések időzítése
  • Szükséges erőforrások: Források és támogatás (mind a szükséges, mind a rendelkezésre álló )
  • Az akadályok vagy ellenállás, és egy terv ezek leküzdésére!
  • Munkatársak: Kinek kell még tudnia erről a cselekvésről

Itt két példa a cselekvési lépésekre, grafikusan ábrázolva, hogy könnyen követhető legyen a folyamat:

.

Műveleti lépés Felelős személy(ek) Teljesítés időpontja Szükséges források Potenciális akadályok vagy ellenállás Munkatársak
  • Társadalmi marketingterv készítése
 Terry McNeil (marketing cégtől) 2006. április $15,000 (fennmaradó adomány) Nem várható Az üzleti akciócsoport tagjai
  • Kérdezze meg a helyi vállalatokat a szülők és mentorok rugalmas munkaidejének bevezetésére
 Maria Suarez (az üzleti akciócsoporttól) 2008. szeptember 5 óra; 2 óra javaslat előkészítés; 3 óra a találkozóra és a szállításra Vállalkozás: Lehet, hogy ezt drágának látja; meg kell győznie őket a terv hasznáról a vállalat számára Az üzleti akciócsoport és az iskolai akciócsoport tagjai

A szervezet stratégiai tervének vagy “VMOSA-jának” megtervezése után természetesen még csak a munka elején jár. A cselekvési tervét ki kell próbálni, tesztelni és felül kell vizsgálni, majd újra ki kell próbálni, tesztelni és felül kell vizsgálni. Visszajelzést kell majd kapnia a közösség tagjaitól, és a visszajelzések alapján hozzáadni és elvenni a tervének elemeit.

Összefoglalva

Mindenkinek van egy álma. De a legsikeresebb egyének – és közösségi szervezetek – megfogják ezt az álmot, és megtalálják a módját, hogy megvalósítsák. A VMOSA éppen ebben segít a csoportoknak. Ez a stratégiai tervezési folyamat segít a közösségi csoportoknak meghatározni az álmukat, kitűzni a céljaikat, meghatározni a célok elérésének módjait, és végül gyakorlati módszereket kidolgozni a szükséges változások megvalósítására.

Ezzel a résszel általános ismereteket szereztél a stratégiai tervezési folyamatról. Ha úgy gondolja, hogy a szervezetének hasznára válhat ennek a folyamatnak az alkalmazása, akkor kérjük, hogy folytassa a fejezet következő szakaszait, amelyek mélyrehatóan elmagyarázzák, hogyan tervezze meg és dolgozza ki saját stratégiai tervét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.