Az utóbbi időben valami sokkal ijesztőbb, mint bármelyik Jersey ördög, a Garden State partjainál: Ebben a hónapban a veszélyes, potenciálisan halálos fullánkkal rendelkező Portuguese Man O’ War-t a New Jersey állambeli Cape Mayben és Wildwoodban látták, ami gondot okozhat a strandolóknak. Olvasson tovább, hogy többet megtudjon ezekről a szokatlan élőlényekről.
- 1. Nem medúza.
- 2. KÖZELI ROKONYA AZ INDO-PACIFIC “BLUEBOTTLE”.”
- 3. A “PORTUGÁZI HADI FÉRFI” elnevezés valószínűleg tengerészeti utalás.
- 4. MAN O’ WAR TENTACLES CAN BE UP TO 165 FEET LONG.
- 5. Ritkán előfordulhat, hogy a csípések halálosak lehetnek az emberre nézve.
- 6. Némelyik hal él benne.
- 7. A tengeri csigák szeretik ellopni a mérgüket.
- 8. A MAN O’ WAR CSODÁLATOS SZÍNEKBEN JÖN.
- 9. MINDEN kolóniának van egy meghatározott neme.
- 10. VIGYÁZZUNK A MAN O’ WAR LEGIONOKRA.
1. Nem medúza.
A portugál harcos ember úgy nézhet ki, mint egy felfújt medúza, de valójában egy szifonofóra – egy olyan bizarr állatcsoport, amely több tucat, több száz vagy akár több ezer genetikailag azonos egyedből álló kolóniákból áll. A szifonofórák megtermékenyített petesejtként indulnak. De ahogy fejlődik, elkezd különálló struktúrákká és organizmusokká “bimbózni”. Ezek az apró organizmusok – polipok vagy zoidok – önmagukban nem tudnak életben maradni, ezért összeolvadnak egy csápos tömeggé. Egyként kell együttműködniük, hogy olyan dolgokat tegyenek, mint az utazás és a táplálékszerzés.
Bár a zooidok a Man O’ Warban alapvetően klónok, különböző formájúak és különböző célokat szolgálnak. A daktilozooidok hosszú vadászcsápok, amelyek a zsákmány befogására szolgálnak; a gasztrozooidok kisebb csápok, amelyek megemésztik a táplálékot; a gonozooidok pedig lógó egységek, amelyek feladata a szaporodás elősegítése. Minden Man O’ Warnak van egy pneumatofórája vagy “úszója” is – egy benőtt, zsákszerű polip, amely óriási gázhólyagként működik, és a kolónia tetején helyezkedik el. Képes tetszés szerint kitágulni vagy összehúzódni, így biztosítja a Man O’ War számára a felhajtóerőt. A kitágult úszó lehetővé teszi azt is, hogy a kolónia a szelet kihasználva mozogjon.
2. KÖZELI ROKONYA AZ INDO-PACIFIC “BLUEBOTTLE”.”
Amikor azt mondjuk, hogy “portugál man o’ war”, akkor a Physalia physalisról, a bizarr szifonofóráról beszélünk, amely most éppen New Jersey lakosait riogatja. Az Atlanti-óceán portugál embere néven is ismert, a Csendes-óceán melegebb részein, a Karib-tengerben, az Indiai-óceánban és természetesen az Atlanti-óceánban is megtalálható.
A másik szifonofór-fajta, amely rendszeresen megcsípi a strandolókat, az úgynevezett bluebottle, a Physalia utriculus. Néha az indo-csendes-óceáni “portugál” Man O’ Warnak is nevezik, és a Csendes- és az Indiai-óceánra korlátozódik. Kisebb, mint az atlanti faj, és nagyobb társával ellentétben – amelynek több vadászcsápja van – egyetlen, hosszúkás csápjával vadászik.
3. A “PORTUGÁZI HADI FÉRFI” elnevezés valószínűleg tengerészeti utalás.
A vitorlázás korában sok európai haditengerészet magas, ágyúkkal megrakott és három árboccal hajtott hadihajókat használt. A brit tengerészek az ilyen típusú hajókat “Man of War”-nak nevezték.”
Mi köze van ennek a Physalia physaliashoz? Ezek a telepek sok időt töltenek a víz felszínén lebegve, és amikor a gázhólyag kitágul, akkor egy kicsit úgy néz ki – és úgy is viselkedik -, mint egy vitorlás, innen a “Man O’ War”. Ami a portugál részt illeti, a 19. századi tudósok azt javasolták, hogy a tengerészek Madeira portugál szigetének közelében találkoztak vele, míg a modern etimológusok inkább úgy vélik, hogy a hajó portugál változatára hasonlított.
Vagy legalábbis ez az egyik magyarázat a lény különös nevére. Azt is feltételezik, hogy a reneszánsz kori tengerészek úgy gondolták, hogy a pneumatofórák hasonlítanak a 16. században a portugál katonák által viselt sisakokra.
4. MAN O’ WAR TENTACLES CAN BE UP TO 165 FEET LONG.
Mindenesetre ez a maximális hossz a dactylozooidák esetében – amelyek általában körülbelül 30 láb hosszúak, és méregköpő sejteket használnak a fájdalmas, idegmérgező fullánkok leadására. Ha egy csáp leválik a kolónia többi részétől, akkor valahol partra sodródhat, vagy napokig sodródhat, amíg el nem bomlik. Figyelmeztetés: Még egy levágott csáp is megcsíphet.
5. Ritkán előfordulhat, hogy a csípések halálosak lehetnek az emberre nézve.
Az esélye annak, hogy egy portugál harcosember megölje, csekély. De csak azért, mert a halálesetek ritkák, még nem jelenti azt, hogy hozzá kellene nyúlni egyhez: 2018. február 11-én a floridai Hollywoodban 204 embert kezeltek csípések miatt, amelyek piros hegesedésekhez vezethetnek a bőrön, izomgörcsökhöz, emelkedett szívveréshez és hányáshoz.
Mégis, a lények ölni tudnak: Egy szerencsétlen áldozat teljes szív- és érrendszeri összeomlást szenvedett és meghalt, miután 1987-ben túl közel került egy Man O’ Warhoz Florida keleti részén. Nemrégiben egy Szardínia partjainál úszkáló nőt megcsípett egy példány, és belehalt a feltételezett anafilaxiás sokkba.
6. Némelyik hal él benne.
Mivel a Man O’ War étrendjének 70-90 százalékát apró halak teszik ki (rákot és más rákféléket is eszik), a Nomeus gronovii, más néven a portugál Man O’ War hal veszélyes játékot űz: A szifonofór csápjai között él, annak ellenére, hogy nem immunis a fullánkokra, fürgén úszik a fullánkok között. A fiatal halak planktonokat esznek, amelyek a gazdatestük alatt vándorolnak, és ahogy öregszenek, néha ellopják a Man O’ War zsákmányát – vagy megrágcsálják a csápjait.
7. A tengeri csigák szeretik ellopni a mérgüket.
A Man O’ Warnak hosszú az ellenséglistája. A loggerhead tengeri teknősök és a bizarr külsejű óceáni naphalak elég vastagbőrűek ahhoz, hogy megegyék őket. Vannak “kék sárkány” tengeri csigák is, amelyek nem csak felfalják a Man O’ War-t, hanem aktívan gyűjtik és sajátítják ki a mérgeit. Miután a kék sárkányok a saját bőrükben tárolják a Man O’ War szúrósejtjeit, ragadozók elriasztására tudják használni.
8. A MAN O’ WAR CSODÁLATOS SZÍNEKBEN JÖN.
Bár áttetsző, az úszó általában kék, rózsaszín és/vagy lila árnyalatokkal színezett. Az amerikai Öböl-part mentén lévő strandok lila zászlókat tűznek ki, hogy tudassák a látogatókkal, ha a Man O’ War (vagy más potenciálisan halálos tengeri élőlények) csoportjai szabadlábon vannak.
9. MINDEN kolóniának van egy meghatározott neme.
A Man O’ War gonozooidáknak vannak olyan zsákjaik, amelyekben petefészkek vagy herék vannak – így minden kolónia “hímnek” vagy “nősténynek” tekinthető. Bár a tengerbiológusok nem teljesen biztosak abban, hogy a Man O’ War hogyan szaporodik, az egyik elmélet szerint a gonozooidák petesejteket és spermiumokat bocsátanak ki a nyílt óceánba, amelyek megtermékenyülnek, amikor keresztezik útjukat más Man O’ War-kolóniák úszó petesejtjeivel vagy spermiumaival. A szaporodásnak ezt a “broadcast spawning” módszerét számos korallfaj, legyezőféreg, tengeri anemona és medúza is alkalmazza.
10. VIGYÁZZUNK A MAN O’ WAR LEGIONOKRA.
A Man O’ War nem mindig elszigetelten jelenik meg. Több mint 1000 kolóniából álló légiót figyeltek meg együtt lebegve. Mivel (némileg) kiszámítható szelek és óceáni áramlatok sodorják őket, előre lehet tudni, hogy hol és mikor bukkan fel a lények nagy része. Az Öböl-menti Man O’ War szezonja például a téli hónapokban érkezik.