Nézzük meg az alábbi 12 tojástényt, amelyek többsége a tojástermelés minden formájára jellemző:
A globális tojásipar évente 6.000.000.000 újszülött hím csibét pusztít el. (1)
2. A tojótyúkoknál született hím csibék nem tudnak tojást tojni, és nem a hústermelésre használt fajta. A keltetők a hímeket a nőstényektől egy “nemesítésnek” nevezett eljárással választják el. Mivel a hímek értéktelenek a tojásipar számára, szemétként ártalmatlanítják őket, vagy megfojtják őket, vagy élve ledarálják a nagy ipari húsdarálókban.
3. A bio, szabad tartás és humánus címkék alatt árult tojások, sőt a háztáji csirketartóknak eladott csibék is ezekből a gyilkos keltetőkből származnak. (2)
4. Az újszülött csirkék a legújabb tudományos vizsgálatok szerint intelligensebbek, éberebbek és tudatosabbak a környezetükkel kapcsolatban, mint az emberi kisgyermekek. (3) Valójában számos olyan tulajdonságot, amelyről korábban azt hitték, hogy kizárólag az ember/prímás kommunikációjára, megismerésére és szociális viselkedésére jellemző, mostanra már a csirkéknél is felfedeztek.
5. A nőstény csibéket tojófarmokra küldik, ahol a több évtizedes genetikai manipulációnak és szelektív tenyésztésnek köszönhetően évente 250-300 tojást termelnek. A természetben a vadon élő tyúkok évente csak 10-15 tojást tojnak. (4,5) Mint minden madár, ők is csak a szaporodási időszakban és csak a szaporodás céljából tojnak.
6. Ez a természetellenesen magas tojásrakási ráta gyakori betegségeket és elhullást eredményez.
7. Az Egyesült Államokban a tojótyúkok 95%-a – közel 300 millió madár – olyan kis ketrecekben tölti életét, amelyek olyan kicsik, hogy még a szárnyukat sem tudják kinyújtani. (6) Ketrecenként 5-10 madarat összezsúfolva csak állni vagy guggolni tudnak a ketrecek kemény drótjain, amelyek fájdalmasan vágják a lábukat. Ezekben az őrjítő körülmények között a tyúkok egymást csipkedik a stressztől, ami sérülést, sőt halált okozhat.
8. Ahelyett, hogy több helyet adnának nekik, a gazdák fájdalomcsillapító nélkül levágják érzékeny csőrük egy részét. A csirke csőre tele van idegvégződésekkel, érzékenyebb, mint egy emberi ujjbegy. Sok madár a helyszínen belehal a sokkba.
9. A “ketrecmentes” vagy “szabadtartású” üzemekben tartott tyúkok többsége szintén lecsupaszított, mivel ezek a címkék lehetővé teszik a termelők számára, hogy több ezer madarat zsúfolt ólakba zárjanak. (7)
10. Természetes környezetben a csirkék 10-15 évig is élhetnek, de a tojástermelésre tenyésztett csirkéket mindössze 12-18 hónapos korukban levágják, elgázosítják vagy akár élőben “döglött halmokra” dobják, amikor a tojástermelésük csökken. (8)
11. A szállítás során a csirkéket durván betömik a ládákba, és törött lábakat és szárnyakat, sérüléseket, vérzéseket, kiszáradást, hőgutát, hipotermiát és szívelégtelenséget szenvednek; milliók halnak meg, mielőtt elérnék a vágóhidat. (9)
12. A vágóhídon a legtöbb tojástermelésre tenyésztett csirke még eszméleténél van, amikor elvágják a torkát, és a szíve még dobog, miközben a vér kifolyik a szájából. (10) Világszerte csirkék milliói vannak még eszméletüknél, amikor a tollak eltávolítására szolgáló forrázó tartályba merítik őket. Élve főzés közben megfulladnak.
Mit tehetsz?
Finom és “olyan, mint az igazi” növényi alapú alternatívák léteznek minden tojásételhez, a rántottától és omlettől a quiche-ig és a sunny side up-ig. A sütésben is nagyon könnyen helyettesíthető a tojás. Kérjük, ossza meg másokkal is a tojás- és tejtermeléssel kapcsolatos információkat, és bátorítsa őket a vegánságra. További kevéssé ismert tényeket tudhatsz meg a tojásról és a tojást tojó tyúkokról a hivatalos tojásoldalunkon, a Tojás: Mit eszel valójában?
(1) “Hogyan csináljunk állatvédelmet: Chicken Statistics,” accessed 7/21/2014 from: http://animalethics.org.uk/i-ch7-2-chickens.html
(2) Rodriguez, Sheila. “Az erkölcsileg tájékozott fogyasztó: Examining Animal Welfare Claims on Egg Labels,” Temple Journal of Science, Technology & Environmental Law, no. 51 (2011). Hozzáférés 2014. 7. 21-én innen: http://www.animallaw.info/articles/arus30tempjscitechenvtll51.htm
(3) Hozzáférés 2014. 7. 21-én innen: http://www.telegraph.co.uk/science/science-news/10129124/Chickens-cleverer-than-toddlers.html
(4) “Small and Backyard Flocks: University of Kentucky College of Agriculture, Food and Environment, Poultry Extension (Kentucky Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Környezetvédelmi Főiskolája, Baromfibővítés). Accessed 2/11/2014 from: http://www2.ca.uky.edu/smallflocks/FAQ.html
(5) “A legtöbb házityúkkal ellentétben, amelyeket szelektíven tenyésztettek, hogy egész évben tojást tojjanak, a vadon élő szárnyasok elsősorban tavasszal szaporodnak és tojnak. A vörös dzsungelmadár évente 10-15 tojást tojik, és az egyes fészekaljak átlagos mérete 4-6 fióka.” Idézi: “About Chickens,” Humane Society of the United States, elérve 2014. 11. 2-től: http://www.humanesociety.org/assets/pdfs/farm/about_chickens.pdf
(6) “Animal Husbandry Guidelines for U.S. Egg Laying Flocks, 2010 Edition,” United Egg Producers. Hozzáférés 2014. 7/21. innen: http://www.unitedegg.org/information/pdf/UEP_2010_Animal_Welfare_Guidelines.pdf
(7) “Deciphering Humane Labels and Loopholes,” Woodstock Farm Animal Sanctuary. Hozzáférés 2014. 7/21.
(8) “The Welfare of Animals in the Egg Industry,” Humane Society of the United States. Hozzáférés 2014. 7/21. http://www.humanesociety.org/assets/pdfs/farm/welfare_egg.pdf
(9) “The Welfare of Animals in the Egg Industry,” Humane Society of the United States. Accessed 7/21/2014 from: http://www.humanesociety.org/assets/pdfs/farm/welfare_egg.pdf
(10) Gail Eisnitz, Slaughterhouse, Prometheus Books: Amherst, New York, 1997, p.166.