Az Ubuntu telepítése és a szoftverek hozzáadásának és eltávolításának megtanulása után eljön az idő, hogy az új környezetet a felhasználó igényeihez igazítsuk. Sokan például ilyenkor döbbennek rá, hogy kedvenc képszerkesztő programjuknak nincs Linux-verziója, ahogy a legtöbb ember által használt híres szövegszerkesztőnek sincs.
Ezek ellenére a Linuxnak mindezekre a programokra vannak alternatívái, és ezek legtöbbször kompatibilisek Windows-os társaikkal. Hogy megkönnyítsük azok életét, akik ilyen szoftvert keresnek, a Canaltech összeállított egy listát 20 olyan lehetőséggel, amelyek más rendszerek híres programjait helyettesíthetik.
Ne felejtsd el: ha van olyan javaslatod, amely nem szerepel ebben a cikkben, írd meg a hozzászólásokban. Végül is a tudás megosztása az egyik olyan vonzalom, ami a Linux közösséget annyira összetartja.
- Adobe Photoshop – GIMP
- MS Office – LibreOffice
- Adobe Illustrator – Inkscape
- InDesign – Scribus
- Evernote – NixNote
- CDex – Grip, KAudioCreator és ripperX
- Nero Burning Room – K3b
- Visio – Kivio, Dia
- iTunes – Amarok
- Adobe Premiere – Cinelerra
- AutoCAD – FreeCAD
- Flight Simulator X – FlightGear
- Maya – Blender
- Outlook – Evolution
- MS Visual studio – Eclipse
- Windows médialejátszó – VLC médialejátszó
- uTorrent – Transmission
- VMWare – VirtualBox
- Adobe Encore – DVDStyler
- SoundForge – Audacity
Adobe Photoshop – GIMP
Ez az egyik legkeresettebb és legvitatottabb alternatíva az egész listán. A GIMP megjelenése óta a Photoshop méltó helyettesítőjének nagy ígéreteként tartják számon, megosztva a véleményeket az Adobe szoftverét kedvelők és a nyílt szoftverek szabadságát előnyben részesítők között.
Az összehasonlítások mellett egy dolog biztos: a GIMP egy nagyszerű szerkesztőprogram, és olyan sok funkcióval rendelkezik, hogy igazi svájci bicskaként szolgál a tervezők és más képekkel dolgozó szakemberek számára. Mintha ez nem lenne elég, a GIMP képes megnyitni a PSD fájlokat, és még némi szerkesztést is lehetővé tesz rajtuk. Ezen kívül számos testreszabás is elvégezhető, hogy a szoftver még jobban hasonlítson a Photoshophoz, például azonos billentyűparancsok beállítása, extra bővítmények telepítése, sőt még színprofilok is.
MS Office – LibreOffice
A Microsoft irodai programcsomagja helyettesíthető a LibreOffice-szal, amely szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel, prezentációkhoz, diagramokhoz és még vektoros illusztrációhoz is használható szoftverrel rendelkezik. És a legjobb az egészben, hogy a LibreOffice nem csak egy robusztus és nagyon teljes körű programcsomag, hanem kompatibilis az MS Office programmal is, hiszen képes Word, Excel és PowerPoint formátumú fájlokat olvasni, szerkeszteni, sőt menteni is.
Amég ha nincs szüksége egy teljes programcsomagra, tudja, hogy számos önálló szoftver létezik, amelyek helyettesíthetik az MS Office programokat. Az Excel megfelelője lehet például a Gnumeric, az MS Word pedig az AbiWordra cserélhető.
Adobe Illustrator – Inkscape
Az Adobe vektorgrafikus szerkesztőjének Linuxon is van “versenytársa”. Ez az Inkscape, egy 2D-s képszerkesztő, amely támogatja a kereskedelmi szoftverekben megtalálható összes főbb funkciót: görbék, vonalak, kalligráfia, geometriai formák és a szabadkézi rajzolás lehetősége csak néhány a szoftverben jelenlévő funkciók közül.
Az Inkscape emellett nagyon jól konfigurálható gradiensekkel is rendelkezik, és képes bitmap képeket vektorossá alakítani. A program által használt alapértelmezett formátum az SVG, de a kész művet PNG és PDF formátumba is lehet exportálni.
InDesign – Scribus
Ha egy könyv, brosúra vagy újság layoutolásáról van szó, sokan fordulnak az Adobe InDesignhoz, amely az asztali kiadványok piacán vezető szoftverré vált. Linuxon létezik egy ingyenes és nagyon teljes körű alternatíva: a Scribus, egy olyan szoftver, amely számos grafikai formátumot támogat, és több mint 20 nyelven elérhető.
A Scribus által kínált professzionális funkciók között szerepel a CMYK-támogatás, az ICC-profilok kezelése és a színszeparáció (spot színek). Emellett Pythonban készült szkriptekkel automatizálhatja a feladatokat, és PDF-eket készíthet átláthatósággal, titkosítással és interaktív mezőkkel.
Evernote – NixNote
Az Evernote egy olyan online szolgáltatás, amely arra összpontosít, hogy az online jegyzeteléssel segítse az embereket a személyes vagy munkahelyi információk rendszerezésében. És mivel az Evernote nem tervezi, hogy a közeljövőben szoftvert kínál Linuxra, a fejlesztők világszerte úgy döntöttek, hogy “megkerülik” a helyzetet.
A NixNote jelenleg az egyik nem hivatalos Evernote kliens Linuxra. De vannak más alternatívák is, például az Everpad. Érdemes kipróbálni mindegyiket, és megnézni, melyik felel meg leginkább az Ön igényeinek.
CDex – Grip, KAudioCreator és ripperX
Az optikai adathordozók egyre konkrétabb elavulása miatt nincs is jobb, mint MP3 biztonsági másolatot készíteni a nagyra becsült CD-kről, és az összes zenei tartalmat a merevlemezre vinni. Azok azonban, akik a CDexet Windowson szokták használni, nem fogják megtalálni ugyanazt a szoftvert Linuxon. Ami nem jelenti azt, hogy hiányoznak a lehetőségek: A KAudioCreator, a ripperX és a Grip csak néhány ezek közül.
Nero Burning Room – K3b
A Nero Burning Room szoftver talán a leghíresebb, ha a CD-k és DVD-k írására alkalmas programokról beszélünk. Linuxon a K3b egy ugyanilyen teljes körű, KDE grafikus környezetre fejlesztett szoftver.
A K3b-ban megtalálható funkciók közé tartozik a CD- és DVD-írás, a DivX/XviD videók kinyerése, a lemezmásolás, az ISO-képek írása, az audio CD-k készítése és még sok más.
Visio – Kivio, Dia
Az MS Visio a Microsoft Office egyik legújabb kiegészítője volt, amely nagyban megkönnyítette azok életét, akiknek különböző diagramokat kell készíteniük. Linuxon az egyik legteljesebb alternatívája a Calligra Flow. Ha egy másik, szintén nagyon ismert és teljes alternatívát szeretne kipróbálni, válassza a Dia-t.
iTunes – Amarok
A zenehallgatás Linuxon egyre jobb és jobb. Az iTunes helyett a linuxosok az Amarok szoftverhez fordulhatnak, amely támogatja a lejátszási listákat, az előre beállított kiegyenlítéseket, az internetes rádiók és zenék streamelését, valamint a Last.fm scrobblingjét.
Amintha ez nem lenne elég, a szoftver az albumborítók és dalszövegek online lekérdezését, a podcastok előfizetésének lehetőségét és a különböző eszközökkel való fájlszinkronizálást is kínálja. Egy másik meglehetősen robusztus lehetőség a Banshee.
Adobe Premiere – Cinelerra
A videoszerkesztés Linuxon is elvégezhető. A Cinelerra egy professzionális megoldás, amely a produkció három fő folyamatával dolgozik: a videók rögzítésével, szerkesztésével és kompozitálásával. Nincsenek felbontási korlátozások, és a felhasználó dolgozhat közönséges és nagyfelbontású videókkal is, H.264 formátumba exportálva azokat. formátumban, amikor szükség van rá.
A Cinelerra emellett, mivel OpenGL technológiát használ, lehetővé teszi a szerkesztett videók valós idejű megtekintését is, anélkül, hogy azokat előzetesen renderelni kellene.
AutoCAD – FreeCAD
A Penguin rendszerét a gépészmérnökök és a terméktervezők is használhatják. Az AutoCAD helyett azonban ezek az emberek a FreeCAD-hez fordulhatnak, egy olyan szoftverhez, amelyet úgy fejlesztettek ki, hogy más sikeres programokhoz, például a SolidWorkshöz, a Catia-hoz és a Solid Edge-hez hasonlóan működjön, mindig a dinamikus szimulációra összpontosítva.
A FreeCad mellett vannak más lehetőségek is, amelyek segíthetnek a hallgatóknak és a területen dolgozó szakembereknek. Ezek közé tartozik a QCad a 2D-s projektekhez és az Archimedes.
Flight Simulator X – FlightGear
“Repülj, repülj, szárnyalj, szárnyalj. Engedd szabadjára a benned rejlő pilótát (de tartsd vissza a Biafrát) a FlightGearrel, egy nyílt forráskódú, keresztplatformos repülésszimulátor projekttel, amelyet világszerte önkéntesek fejlesztenek.
A szimulátorban összesen már több mint 20 000 repülőtér van regisztrálva, valamint a repülőgépek széles választéka a vitorlázórepülőktől a katonai repülőgépekig és vadászgépekig. Egy próbát megér!
Maya – Blender
A Blender napjaink egyik vezető animációs és 3D modellező eszköze, amelyet olyan produkciókban használnak, mint a “Pókember 2”, a “Big Buck Bunny” és mások. Az ingyenes és nyílt forráskódú Blender textúrázásra, kompozitálásra, videószerkesztésre és akár 3D-s játékok készítésére is használható.
Outlook – Evolution
A jó e-mail kliens minden operációs rendszer alapfeltétele. Windowson sokan az MS Outlookot részesítik előnyben, amely naptár- és névjegykezelő funkciókat is kínál. Linuxon az egyik legteljesebb alternatíva az Evolution, amely egyesíti az e-mail klienst egy találkozó- és névjegyzékkel, valamint egy alkalmazással a különféle jegyzetek és a teendők listájával.
MS Visual studio – Eclipse
A MS Visual Studio-hoz szokott szoftverfejlesztőknek érdemes kipróbálniuk az Eclipse-t, egy nagyon népszerű integrált fejlesztőkörnyezetet (IDE), amely különböző bővítményekből testre szabható.
Windows médialejátszó – VLC médialejátszó
Még Windowson is sok felhasználó inkább a VLC médialejátszóra cseréli az alapértelmezett médialejátszót. A szoftver nagyon népszerű, és támogatja a különböző videóformátumokat, feliratokat, optikai médiát és még az internetes streaminget is. Érdemes megjegyezni, hogy a VLC alapértelmezett disztribúciója a szoftverrel együtt már számos, a multimédiás fájlok lejátszásához szükséges kodeket is biztosít.
uTorrent – Transmission
Az uTorrent Linuxra webes és szöveges módban is elérhető. Idén februárban jelentették be, hogy egy fejlesztő grafikus felületet készít a Gutorrent szoftverhez. De miért várjunk, ha a Linuxnak van egy ugyanolyan jó alternatívája? A Transmission egy könnyen használható BitTorrent kliens olyan funkciókkal, mint a titkosítás és a mágneses linkek támogatása.
VMWare – VirtualBox
Mielőtt fizetős virtuális gépet választana, mit szólna egy ingyenes és nyílt forráskódú projekthez? A VirtualBox a legtöbb esetben a VMware-rel vetekszik, és lehetővé teszi, hogy egyszerre még egy operációs rendszert biztonságosan futtassunk a gépünkön.
Adobe Encore – DVDStyler
A DVD-íróprogram nagyon hasznos például olyan szakemberek számára, akik filmezéssel vagy fotózással foglalkoznak, és az eladott anyagot tartalmazó lemezt kell eljuttatniuk az ügyfélnek. Ha Windowson az Adobe Encore-hoz fordulhatunk, akkor Linuxon a DVDStyler, egy olyan eszköz, amely bár még nem annyira teljes, de elegendő funkcióval rendelkezik ahhoz, hogy interaktív menükkel, diavetítésekkel és több felirattal és hangsávval ellátott DVD-ket készítsünk.
SoundForge – Audacity
Listánk befejezéseként egy másik, a Linuxot használók által mindig keresett alkalmazás: egy jó hangszerkesztő. Bár a Sound Forge nem érhető el a Pingvin rendszerhez, a linuxosok rendelkezésére áll az Audacity, egy ingyenes és nyílt forráskódú szerkesztő, amely több operációs rendszerben is használható, és támogatja a hangfelvételt és -szerkesztést, számolva a pálya különböző effektjeivel és elemző eszközeivel.
Ha valamelyik, számodra fontos szoftver nem szerepel ezen a listán, mindenképpen látogass el a Nyílt forráskódú alternatívák oldalra, ahol számos más programlehetőséget találsz kategóriákba rendezve.
Ez a cikk a “Minden, amit a Linuxról tudni kell” tartalomtárunk része. Mindenképpen jelentkezzen be, és nézze meg a Pingvinnel kapcsolatos összes közzétett tartalmat.