Általános információk
A felnőttkori kancsalság (elferdült szemek) gyakran a gyermekkori progresszív, kezeletlen vagy sikertelenül kezelt kancsalság eredménye. Sok olyan felnőtt is van, akinél sérülés vagy betegség következtében alakul ki a kancsalság, ami aztán gyakran kettős látáshoz vezet. A múltban a legtöbb szemorvos úgy gondolta, hogy a ferdén látó felnőtteket nem lehet sikeresen kezelni, vagy hogy a kezelés “csak kozmetikai jellegű”. A szemferdülés kezelésének fejlődése ma már a legtöbb felnőtt és gyermek számára is előnyös. A kancsalságban szenvedő felnőttek kezelése javíthatja a mélységérzékelést, a két szem együttműködését és a látómezőt. Sok páciens beszámol az önbecsülés, a kommunikációs képességek, a munkalehetőségek, az olvasás és a vezetés javulásáról. A kancsalság kezelése általában szemizomműtétet igényel. Néhány betegnek azonban szemüvegre, prizmákra, gyógyszeres kezelésre lehet szüksége, vagy a legjobb, ha nem kezelik.
Meghatározás
A kancsalság olyan állapot, amelyben a szemek különböző irányba mutatnak. Általában “szemferdülésnek”, “vándorló szemnek”, “szemizomproblémának”, “keresztszemnek” vagy “lusta szemnek” nevezik.
Történelmi perspektíva
Az elmúlt generációkban úgy gondolták, hogy a felnőttek szemferdülése ellen nagyon keveset lehet tenni. A közelmúltban jelentős javulás következett be ezen betegek kezelésének eredményében. Ma már az elferdült szemek többsége jelentősen javítható. Az egyenes szem olyan értékes érték, amelyet a betegek megérdemelnek. Szemorvosa értékelheti a kancsalsági problémákat, és kezelést javasolhat.
A kancsalság kezelésének értéke
A felnőttek körülbelül 4%-ának van ferde szeme. Az esetek egy része orvosi betegségekkel vagy balesetekkel függ össze. A felnőttkori szemferdülés általában kettős látást eredményez, ami gyakran nehezen tolerálható, és a kancsalság specialistájának értékelésére és kezelésére késztet. A felnőttkori kancsalság egy másik gyakori típusa a gyermekkorban rosszul beállított szemű betegeket érinti. Ez a probléma akkor kezdődik, amikor a páciens képes elnyomni (azaz “kikapcsolni”) az egyik szemét, és így elkerülni a kettős látást. Sajnos ezeknek a betegeknek évtizedeken keresztül azt mondták, hogy semmit sem lehet és nem is kell tenni az elferdült szemükkel. Ennek eredményeként a kezelés nem állt rendelkezésükre. Ezek a betegek a binokuláris látás és a sztereopszis elvesztésétől szenvednek, ami azt jelenti, hogy a két szem nem működik együtt úgy, ahogyan a mélységérzékelés érdekében kellene. Sokaknak korlátozódhat a látómezejük (perifériás látás vagy oldalsó látás). A szemműködés befolyásolásán túl a rosszul beállított szemek akadályozhatják a normális szemkontaktust, a kommunikációs készségeket és a társas érintkezést. Ez az önbizalom csökkenéséhez vezethet, és sok beteg gyakran néz lefelé vagy elfordul a beszélgetőpartnerétől, hogy elkerülje a szemkontaktust. A megszólított személy bizonytalan lehet abban, hogy a beteg melyik szemét használja, és elvonhatja a figyelmét arról, amit a beteg közölni próbál. A kommunikációs készségek ilyen mértékű károsodása korlátozott munkalehetőségekhez (vagy munkahelyi előrelépéshez) vezethet. A szemek kiegyenesítése az esetek többségében bizonyos binokularitáshoz (azaz a két szem együttműködése) vezet, még azokban az esetekben is, amikor a kancsalság kialakulása kora gyermekkorban történt.
A kancsalság javítása nem “kozmetikai” beavatkozás, hanem inkább helyreállító műtétnek kellene tekinteni. A kozmetikai sebészet (pl. arcfelvarrás stb.) a normális megjelenést változtatja meg, míg a rekonstrukciós sebészet a rendellenes megjelenést normálisabbá változtatja. Ezért a biztosításnak fedeznie kell a diagnózis és a kezelés költségeit. A biztosítási fedezet kérdését azonban az egyes biztosítási kötvények szabályozzák. A betegeknek ezért ellenőrizniük kell a biztosítási fedezetet a biztosítójukkal. A műtétet követően a szemnek alkalmazkodnia kell az új helyzetéhez. Egy nemrégiben végzett vizsgálatban, amelyben 424 felnőttet vizsgáltak, akiket gyermekkorukból származó, régóta fennálló kancsalság miatt műtöttek meg, csak 9%-uknak volt átmeneti kettős látása, amely 1-6 hét alatt megszűnt. Kevesebb mint 1%-nak volt tartós kettős látása, amelyet a legtöbb beteg képes volt elviselni vagy figyelmen kívül hagyni. Azoknak a betegeknek, akiknek felnőttkori kancsalsága más orvosi problémákkal és a műtét előtt állandó kettős látással járt együtt, a műtét után is lehetnek bizonyos mértékű kettős látási problémáik. Az orvosi kezelés (pl. prizmák, szemüveg, kontaktlencse, botox, tapasz) kiválasztott esetekben hasznos lehet.
Kezelési lehetőségek
A kancsalság többféleképpen kezelhető. Az egyedi esettől függően a kezelési lehetőségek közé tartoznak:
- Szemüveg: A jobb látás segíthet a szemek összehangolásának szabályozásában és a kettős látás megszüntetésében.
- Prizmák: Az ideiglenes prizmák kipróbálhatók a szemüveghez rögzített műanyagdarabként (Fresnel-prizma) vagy tartósan a jelenlegi szemüvegbe csiszolva.
- Tapasz: Fekete tapasz, szemüvegre helyezett fólia vagy kontaktlencse használható az egyik szem elzárására és a kettős látás blokkolására
- Botox injekció: A szemizom 90 napos bénítása során az izom megnyúlik, ezáltal “hosszabb és gyengébb” lesz.
- Marcaine injekció: Serkenti egy izom növekedését, így az “erősebbé és feszesebbé” válik.
- Műtét: Fizikailag meghosszabbítja, megrövidíti vagy elmozdítja a szemizmokat.
Politikai nyilatkozat: Felnőttkori kancsalságműtét orvosi szükségessége
A kancsalság a szemek helytelen elhelyezkedése. Nem normális állapot. A kancsalsági műtét az egyetlen hatékony kezelés sok ilyen betegnél. A műtéti korrekció vagy a kancsalság felnőtteknél rekonstrukciós jellegű és nem kozmetikai. A kancsalsági műtét indikációi a következők:
- A kettős látás (diplopia) megszűntetése
- A három-A látótér tágítása
- A rendellenes fejtartás megszüntetése
- A pszichoszociális funkciók javítása
- A szakmai státusz javítása
A korrekciós műtét orvosi szükséglet, és korrekciójának a biztosítótársaságok által fedezett ellátásnak kell lennie, egészségügyi terveknek és a harmadik fél által fizetett díjaknak. A biztosítási fedezet kérdését azonban az egyes biztosítási kötvények szabályozzák. A betegeknek ezért ellenőrizniük kell a biztosítási fedezetet a biztosítójukkal.
(Az American Academy of Pediatric Ophthalmology and Strabismus és az American Academy of Ophthalmology közös nyilatkozata; Jóváhagyva, 2001. március 21.)
.