Ha a cápák eltűnnének, az mindannyiunk számára rossz hír lenne. Íme csak néhány ok, amiért.
A cápák tartják kordában a táplálékhálózatot.
Néhány cápafaj “csúcsragadozó”, ami azt jelenti, hogy a táplálékhálózat csúcsán tartózkodnak. Ezek a cápák tartják kordában zsákmányállataik populációit, kiszűrve a gyenge és beteg állatokat, hogy a teljes populáció egészséges maradjon. Eltűnésük láncreakciót indíthat el az egész óceánban – és még a parton élő emberekre is hatással lehet.
Egy ausztráliai tanulmány például megállapította, hogy a cápák számának csökkenésével a középszintű ragadozók, például a csukák száma nőtt, miközben a növényevő halak populációi csökkentek. Mivel kevesebb algaevő hal volt jelen, az algák elnyomták a zátonyrendszert, és korlátozták annak képességét, hogy talpra álljon a kifehéredésből és más zavarokból.
A cápák a betegségek gyógymódját rejthetik magukban.
Ez már évek óta fejtörést okoz a kutatóknak: Miért nem betegszenek meg a cápák olyan gyakran, mint más fajok? Úgy tűnik, hogy a cápaszövet véralvadásgátló és antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. A tudósok annak reményében tanulmányozzák, hogy számos betegségre, többek között vírusokra és cisztás fibrózisra találnak kezelést .
A cápák másolása akár jelentős globális egészségügyi hatásokhoz is vezethet. Az Egyesült Államokban évente több mint 2 millió kórházi beteg szenved az egészségügyben szerzett fertőzésektől az egészségtelen körülmények miatt. A cápabőr egyedülálló antimikrobiális tulajdonságait keresve a kutatóknak sikerült létrehozniuk a Sharklet AF nevű antibakteriális felületi bevonatot. Ez a felületi technológia számos fertőző baktériumot képes elhárítani, és segíthet megállítani a szuperbaktériumok elszaporodását a kórházakban.
Dél-afrikai csónakázók lesnek a vízbe, miközben arra készülnek, hogy először úszhassanak cápákkal. (© Sijmon de Waal/Marine Photobank)
A cápák segítenek mozgásban tartani a szénkörforgást.
A szén az élet körforgásának kritikus eleme – és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A tengerfenéken összegyűlő elhalt anyaggal táplálkozva az olyan dögevők, mint a mélytengeri cápák, süllőhalak és tengeri csillagok segítenek a szén mozgatásában az óceánban.
A kutatások szerint ráadásul a nagy tengeri állatok, például a bálnák és a cápák viszonylag nagy mennyiségű szenet kötnek meg a testükben. Amikor természetes módon elpusztulnak, lesüllyednek a tengerfenékre, ahol a dögevők megeszik őket. Amikor azonban az emberek vadásznak rájuk, eltávolítják őket az óceánból, és ezzel megzavarják az óceán szénkörforgását.
A cápák okos tervezést inspirálnak.
Az emberek már sok éve gyakorolják a biomimikriát – a természet terveinek utánzását az emberi problémák megoldására. A technológia közelmúltbeli fejlődése azonban lehetővé tette, hogy még tovább menjünk a hatékony tervezésre való törekvésben. A nagy fehér cápák akár 25 mérföld/órás sebességgel is képesek úszni, főként a bőrükön található apró, “fogazott” pikkelyeknek köszönhetően, amelyek csökkentik a légellenállást és a turbulenciát. Irigykedő profi úszók és innovatív tudósok utánozták ezeknek a foghíjaknak a kialakítását, hogy kifejlesszenek egy cápa ihlette fürdőruhát , amely bizonyítottan karcsúbbá és kevésbé ellenállóvá teszi az úszókat a vízben.
A BioPower Systems nevű ausztrál cég még egy cápafarkra hasonlító eszközt is tervezett, hogy az óceán hullámenergiáját felfogja és elektromos energiává alakítsa. Mivel a világ a fosszilis tüzelőanyagok helyett tiszta energiaalternatívákat keres, ez a fajta technológia lehet az egyik ígéretes megoldás.
A cápák fellendítik a helyi gazdaságot.
A cápák iránti közérdeklődés az elmúlt évtizedekben olyan helyeken, mint a Bahamák, Dél-Afrika és a Galápagos-szigetek, virágzó ökoturisztikai iparággá fejlődött.
Egy 2013-ban közzétett tanulmány szerint a cápaturizmus évente több mint 300 millió dollárt termel, és az előrejelzések szerint a következő 20 évben több mint kétszeresére nő. Ausztráliában a cápás búvárturizmus évente több mint 17,7 millió dollárral járul hozzá a regionális gazdasághoz. Ezek a tevékenységek támogatják a helyi vállalkozásokat (például a hajókölcsönző és búvárcégek), és 29 országban több mint 10 000 munkahelyet biztosítanak. Több tanulmány is jelezte, hogy ezeken a helyeken a cápák élve sokkal többet érnek, mint holtan.
Az embereknek nyújtott ilyen előnyök mellett valószínűleg a cápák más olyan szerepet is betöltenek az élőhelyükön, amit még nem értünk vagy nem értékelünk.
A fajokat néha az ökoszisztémák “építőköveinek” nevezik, az emberek azonban továbbra is eltávolítják ezeket a blokkokat anélkül, hogy teljesen megértenék a következményeket. Évente akár 100 millió cápát is megölnek, és ez a szám 2013 óta nem javult.
Gondoljunk a világ biológiai sokféleségére úgy, mint egy óriási Jenga-játékra: ha folyamatosan eltávolítjuk a blokkokat, végül az egész összeomlik.
Molly Bergen korábban a Conservation International blog ügyvezető szerkesztője volt.