Az alvásnak kellene lennie a napunknak annak a boldogító részének, amikor testünknek és elménknek időt hagyunk a pihenésre, hogy megjavíthassák magukat, így energikusan és készen állva a következő napra. Bizonyos ritka alvászavarokban szenvedő embereknél azonban furcsa dolgok történnek alvás közben. Olyan furcsa dolgok, amelyek a legjobb esetben is ijesztőek lehetnek az érintettek számára, a legrosszabb esetben pedig halálosak.
Itt nézzünk meg 6 ijesztő és furcsa alvászavart:
Kleine-Levin-szindróma (KLS)
Mindannyian várjuk azokat a varázslatos napokat, amikor néhány extra órányi alvást élvezhetünk. Gyakran azért, mert szükségünk van egy kis plusz alvásra, hogy pótoljuk a hét közben elvesztegetett időt, néha pedig csak azért, mert szeretnénk egy kicsit többet aludni. Bármi legyen is az ok, néhány óra plusz alvás pont az, amire szükségünk van. De el tudná képzelni, hogy egy nap akár 23 órát is aludjon? Mit szólna napi 23 órához akár 3 héten keresztül egymás után? Ennyi alvás nem hangzik túl varázslatosan, de a Kleine-Levin-szindrómában szenvedők pontosan ezt tapasztalják.
Az “alvó szépség szindróma” becenévre hallgató betegség elsősorban fiatal férfiakat érint 15 éves koruk körül, és a tünetek körülbelül 8 évig (nőknél hosszabb ideig) érvényesülnek. A rendellenesség epizódjai során az érintettek szinte egész napokat alszanak el, több napon vagy héten keresztül. Az alvási időszakok alatt nagyon nehéz felébreszteni őket. Amikor pedig felébrednek, gyakran szokatlan és túlzott viselkedést mutatnak, mint például: falásrohamok, kényszeres viselkedés, fokozott nemi vágy, zavartság, apátia, hallucinációk és néha gyermeki viselkedés.
A rendellenesség rohamok közötti időszakok 6 hónaptól egy évig is eltarthatnak, amikor az érintettnek teljesen normális alvásmintái és viselkedése van.
A rendellenesség okairól keveset tudunk, bár egy, az Agyban megjelent tanulmány szerint a betegek több mint 2/3-ánál összefüggés van azzal, hogy fertőzés előzi meg. Az egyetlen gyógyszeres kezelés, amely hasznosnak bizonyult, a hangulatstabilizáló lítium.
Az alvásparalízis
Az alvás során a test ciklikusan váltakozik a gyors szemmozgású (REM) alvás és a nem gyors szemmozgású (NREM) alvás szakaszai között. A REM alvás alatt az agyi aktivitás jelentősen megnő (hasonlóan az ébrenléti időszakok alatti agyi aktivitáshoz), ami álmokat okoz. Válaszként, hogy a teste ne tudja végrehajtani ezeket az álmokat, a teste a REM-alvás során bénult állapotba kerül, lekapcsolva az összes akaratlagos izmot.
Itt kezd ijesztővé válni a dolog: egyes emberek REM-alvás közben felébrednek, miközben a testük még mindig bénult. Ez idő alatt tudatában vannak a környezetüknek, de képtelenek mozogni vagy beszélni.
Amintha a bénultság nem lenne elég ijesztő, sokan, akik alvásparalízist tapasztalnak, vizuális és néha auditív hallucinációkról, valamint intenzív félelemérzetről, pánikról és légszomjról számolnak be. Sok szenvedő arról számol be, hogy egy jelenlétet érez a szobában vagy akár a fején, amely elnyomja a levegőt a tüdejéből.
A szobában jelen lévő árnyékos alakok látomásai annyira elterjedtek, hogy a világ számos kultúrájában vannak nevek vagy asszociációk az alakokra, például “incubus”, “a vén banya” vagy “az árnyékember”. Az alvásbénulást az Egyesült Államokban az éjszakai idegen látogatásokról és elrablásokról szóló történetek magyarázatának is tartják.
Az alvásbénulás meglehetősen gyakori. Becslések szerint az emberek körülbelül 50%-a él át legalább egy alvásbénulásos epizódot élete során, de csak az emberek körülbelül 4%-ának volt 5-nél több epizódja.
Milyen ijesztő is az alvásbénulás az elszenvedő számára, gyakorlatilag ártalmatlan, és a legtöbb ember már néhány pillanat vagy perc után képes visszanyerni végtagjai mozgását. Az azonban, hogy egy ilyen ijesztő élmény után képesek legyenek visszaaludni, valószínűleg sokkal tovább tart.
REM alvási viselkedészavar
Az alvásparalízishez képest a spektrum másik végén található a REM alvási viselkedészavar néven ismert zavar. Ez a rendellenesség akkor fordul elő, amikor a test nem bénul meg alvás közben, lehetővé téve az alvók számára, hogy eljátsszák álmaikat. Ez a rendellenesség nagyon ijesztőnek bizonyulhat, különösen akkor, ha az eljátszott álmok erőszakos természetűek. Ilyen cselekedetek lehetnek az üvöltözés és sikoltozás, ütlegelés, rugdosás, rázkódás, az ágyból való kiugrás és még a futás is. A REM alvási viselkedészavar sérülésekhez vezethet mind maguknak az érintetteknek, mind az ágyban fekvőknek.
Még ijesztőbb a REM viselkedészavar és más neurológiai rendellenességek közötti kapcsolat. Az Acting Out Our Dreams May Lead to Injury című cikk szerint “a REM viselkedési zavar gyakran társul más neurológiai rendellenességekkel, és a betegek 50%-ának más rendellenessége is lesz, mint például a Parkinson-kór, a Lewy-testes demencia és a multiplex rendszer atrófia.” A REM viselkedési zavarban szenvedőknél pedig 65%-kal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki ezek az egyéb rendellenességek évekkel vagy akár évtizedekkel a tünetek megjelenése után.
Robbanófej-szindróma (EHS)
A robbanófej-szindróma talán úgy hangzik, mint egy Hollywood által egy sci-fi filmhez kitalált állapot, de ez egy valós betegség. Az ezen a listán szereplő néhány más rendellenességgel ellentétben azonban ez az állapot nem pontosan az, aminek hangzik – senkinek sem robban fel szó szerint a feje.
Az EHS-ben szenvedők hipnagogikus hallucinációkat tapasztalnak. Ez azt jelenti, hogy amikor elkezdenek elaludni, vagy röviddel az alvásba lépés után rendkívül hangos zajok riasztják fel őket. A legtöbb szenvedő arról számol be, hogy a hangok robbanásokhoz, puskalövésekhez, ajtócsapódáshoz, hangos kiabáláshoz vagy cintányérok összekoccanásához hasonlítanak. Néha a hangokat fényes villanások vizuális hallucinációi kísérik.
Milyen ijesztő is lehet ilyen hirtelen ébredés, az erőszakos hangok következtében nem jelentkezik fájdalom vagy maradék fejfájás, de a legtöbb szenvedő arról számol be, hogy ébredés előtt és (nyilvánvalóan) ébredés után pánikot vagy szorongást érez.
Míg a robbanófej-szindróma önmagában nem káros rendellenesség, a tartósan ismétlődő tünetekkel küzdőkben kialakulhat az alvástól való félelem, ami egy másik alvászavar kialakulásához vezethet: az alvásfüggő álmatlansághoz.
Fatalis családi álmatlanság (FFI)
Ha valaha elgondolkodott már azon, hogy meghalhat-e az alváshiánytól? A válasz: igen, igen, lehet… mondhatni…
A végzetes családi álmatlanság olyan állapot, amely egy éjszaka elalvási nehézségekkel kezdődik, és folyamatosan fokozódik, míg néhány hónapon belül a szenvedő már nem tud aludni. Nem maga az alváshiány az, ami halálosnak bizonyul a szenvedők számára, hanem inkább más tünetek, amelyek röviddel azután kezdenek megnyilvánulni, hogy elkezdik elveszíteni az elalvás képességét. A szervezetben a vegetatív idegrendszer rendellenes működése kezd kialakulni, ami ahhoz vezet, hogy a szervezet nehezen tudja szabályozni a vérnyomást, a szívverést és a testhőmérsékletet.
Az FFI tünetei a következők: álmatlanság, magas vérnyomás, gyors szívverés, túlzott izzadás, járási nehézségek, izomrángások, hallucinációk, fogyás, demencia és végül halál.
A végzetes családi álmatlanság jelenleg nem kezelhető (bár a tünetek egy része kezelhető) és nagyon agresszív betegség. A betegség 6 hónaptól 3 évig tarthat, és szinte elkerülhetetlenül a kóma és a halál felé halad, az átlagos túlélési idő 18 hónap.
Ha úgy gondolja, hogy Önnél fennáll e ritka alvászavarok egyike, vagy bármilyen nehézséget tapasztal az elalvással, az elalvással, az ébren maradással kapcsolatban, vagy bármilyen más, alvással kapcsolatos kérdése van. Vegye fel bátran a kapcsolatot az Alaszkai Alvásklinikával az alábbi linkre kattintva. Alaszka állam első számú megbízható alvásklinikájaként évente több ezer beteg kezelésében segítünk a gyakori és ritka alvászavarok miatt.