A fény sűrűn utazik. Mégis időbe telik, amíg átjut a galaxisok közötti hatalmas téren. E szélsőséges távolságok mérésére a tudósok a fényévet használják a hosszúság mértékegységeként. Ez az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg.
Néhány számot kell összeszámolni:
- A fény 670 616 629 km/h sebességgel halad
- 1 fényév = 5,88 billió mérföld
A Hubble űrteleszkóp ragyogó képeket készít a galaxisokról, bolygókról és más űrbeli objektumokról. A fenti számok ismeretében könnyű megérteni, hogy milyen monumentális feladatról van szó. Ha azonban részletesen megnézzük a fotókat, még lenyűgözőbb számokat kell figyelembe vennünk.
Takeaway: A Hubble lenyűgöző képet készített az Androméda-galaxisról, és a részletek elképesztőek. Amikor ezt a 100 millió fényévre lévő fotót nézzük, a múltba tekintünk. Ez a kép azt mutatja, hogyan nézett ki a galaxis 100 millió évvel ezelőtt. Ez aztán a jó öreg fény.
Fekete lyuk Nap
Majdnem minden általunk megfigyelt galaxisnak van egy saját fekete lyuk a középpontjában. Eredetükről, működésükről és előfordulásukról különböző elméletekkel és magyarázatokkal rendelkezünk.
De fotók? Ez egy kicsit több mint kihívás volt. Mivel fényt fogyasztanak, kicsit félénkek a távcsöveink előtt. Egészen a közelmúltig.
A legelső fekete lyukat 2019-ben fotózták le először. Bár ez egy kicsit félrevezető. A tudósok egy rádiócsillagászati technikát használtak fel a fekete lyuk körvonalainak megörökítésére.
Pici emberfogás: Az M87 galaxis középpontjában lévő fekete lyuk tömege 6,5 milliárdszor nagyobb, mint a Napunké. Ha ez nem lenne elég ahhoz, hogy elolvadjon az agyad, 3 milliószor akkora, mint a Föld. Ez aztán nehéz.
Marsi szupervulkán
A vörös bolygó. A Naptól számított negyedik bolygó, amelyet a római háború istenéről neveztek el szeretettel. A Mars a közelmúltban került a közfigyelem középpontjába, a felszínére tervezett különféle utazások miatt. Emellett Matt Damon ott termesztett krumplit.
Amiről a tudósokon kívül senki sem beszél, az az Olympus Mons. Más néven a hatalmas marsi vulkán. A mindössze 5 százalékos fokozattal a pajzsvulkán-alakja nem tűnne annyira félelmetesnek, mint amennyire én javaslom.
Ha egy kicsit közelebbről megnézzük a specifikációs lapot, az igazán észbontó számok kerülnek előtérbe.
Az apró-emberi tanulság: Az Olympus Mons 16 mérföld a csúcsán és 370 mérföld az átmérője. Tehát nagyjából akkora, mint Arizona állam. Ez is háromszor magasabb, mint a Mount Everest. Vagy százszor akkora, mint a Föld legmagasabb vulkánjának, a hawaii Mauna Loának a térfogata.
The Road Trip of Voyager 1
Amerre járunk már? Elég nehéz kérdést feltenni, ha az úti cél az, hogy “tovább.”
A Voyager 1 1977-ben indult útnak, igen nagyszabású küldetéssel. Hogy felfedezze a Naprendszerünk külső határait és azon túl. Az intergalaktikus úton eltöltött eddigi 43 éve alatt több mint 19 000 fotót küldött vissza a Naprendszerünkből.
1990-ben a Voyager 1 hazafordította a kameráját, és készített egy fotót. A Föld 3,79 milliárd mérföldről csak egy pislákolás volt az űr tágasságában. Ezt az ünnepelt fotót találóan “A halványkék pont”-nak nevezték el.”
“Ebből a távoli nézőpontból a Föld talán nem tűnik különösebben érdekesnek. De számunkra ez más. Gondoljunk újra arra a pontra. Az itt van. Ez az otthonunk. Az mi vagyunk.”
– Carl Sagan
Tiny-Human Takeaway: 2013. március 20-án a Voyager 1 lett az első ember alkotta objektum, amely elhagyta Naprendszerünket. Amikor ezt írom, a Voyager 1 13,8 milliárd mérföldre van a Földtől. Itt még valós időben is nyomon követhető.
Az esetre, ha a Voyager 1-et vagy a Voyager 2-t valaha is intelligens élet fogadná, mindkettőnek van egy különleges ajándék a fedélzetén. Az aranylemez. Ez a Földről érkező látványok, hangok és üdvözletek gyűjteménye.
Sztárpor
Mindannyian ismerjük azt a fogalmat, hogy a testünk 60%-a víz. És attól függően, hogy milyen sportidényt kedvelünk, néha 50%-ban csípős szárnyakból. De az érdekes dolog az, hogy milyen típusú atomok jönnek össze, hogy mindent létrehozzanak.
A csillagok, fekete lyukak, sötét anyag és egyéb űrszemét? Több közös van bennünk, mint gondolnánk.
Egy nemrégiben készült tanulmány érdekes megközelítést alkalmazott a csillagnézésben. A spektroszkópia folyamatán keresztül. Ez természetesen nem más, mint az említett csillagok által kibocsátott fény mélységének mérése. A csillagászok most már meg tudják határozni az elemi bontásukat. Yay.
Az aprócska emberi fogás: Szén, hidrogén, nitrogén, oxigén, foszfor és kén. Ezek a földi élet építőkövei a csillagokban található összetétel nagy részét is alkotják. Az igazán szórakoztató rész? Az emberek 97%-ban ugyanolyan típusú atomokon osztoznak, mint a galaxisunk többi része.
Röviden, szuper-nem-specifikus tudomány: mindannyian csillagporból vagyunk.