5 ok, amiért Isten hallgathat

Hívtál. Imádkoztál. Kérdeztél. Vártál. De a menny nem ad választ. Amikor nem halljuk Isten hangját, az miattunk vagy miatta van? Miért hallgat Isten?

Felejtsd el a formulákat. Isten minden emberrel egyedileg bánik, és a miértekre nem mindig tudunk kielégítő választ adni. Íme néhány ok, amiért Isten hallgat.

Túl elfoglalt

Istennek nincs szüksége hívásvárakoztatásra, és az Ő vonala soha nem foglalt. A Jeremiás 33:3 szerint: “Hívj engem, és én válaszolok neked, és nagy és hatalmas dolgokat mutatok neked….”. A többfeladatúság nem probléma Isten számára, mert Ő is mindenütt jelen van. Mindenhol, bárhol, bármikor ott lehet.”

Túl nagy

Mire gondolsz? Hogy túl kicsik és jelentéktelenek vagyunk? A valóságban valószínűleg olyan Istent képzelünk el, aki túl kicsi, nem pedig túl nagy. De azzal kapcsolatban, hogy Isten valójában mit gondol rólunk, olvassuk el újra az 1Mózes 1:27-et. Az Ő képmására lettünk teremtve!

Mindig is csodálkoztam azon, hogy amikor Isten elhaladt mellette, és megengedte Mózesnek, hogy megnézze dicsőségének egy kis részét, Isten ezekkel a szavakkal jellemezte magát: “Akkor az Úr elment előtte, és ezt hirdette: “Az Úr, az Úr Isten, könyörületes és kegyelmes, lassú a haragra, és bővelkedik szeretetben és igazságban” (2Mózes 34:6 NASB). Úgy hangzik ez, mint egy olyan Isten, aki túl nagy vagy túl elfoglalt?

Túl fáradt

Nem van Istennek fontosabb dolga, mint a mi kicsinyes aggodalmaink? Elvégre neki egy világról kell gondoskodnia – háborúkról, ijesztő viharokról, a gonosz elleni harcról – és több milliárd másik emberről kell gondoskodnia. Olyan Istent szolgálunk, aki szuverén. Ő soha nem aggódik, soha nem érheti váratlanul, és mindig ura a helyzetnek. Neki nincsenek szükségletei. Még ránk sincs szüksége (ApCsel 17:24-25). De Ő akar minket, és szeret minket (János 3:16).

Mi az Ő műve vagyunk – és az Ő alkotása! Vajon egy olyan Isten, akinek nincsenek szükségletei, és akinek nincs szüksége alvásra (Zsoltárok 121:4), túl fáradt lenne ahhoz, hogy törődjön vagy meghallgassa gyermekeit? Számomra mindig is ez marad az egyik legnagyobb rejtély, amit ismerek: hogy egy szent, igaz Isten szereti – és elküldi a saját fiát, hogy meghaljon valakiért, mint én!

Miért hallgat Isten?

Ha tehát nem ezek az okai annak, hogy Isten hallgat, akkor mik az okai? Az egyetlen mód, amit ismerek, hogy egyáltalán elkezdhessek válaszolni erre, ha megnézem, hogyan válaszolt Isten a Szentírásban. Ne feledjük, vannak olyan kérdések, amelyekre soha nem fogunk megfelelő választ adni. Ez az egyik ilyen.

Mert Ő már válaszolt az Igéjében.

Egyes esetekben talán arra vár, hogy elhidd az ígéretét, vagy cselekedj az írott Igéje szerint. “Az Ige közel van hozzád – a szádban és a szívedben, ez a hit szava” (Róma 10:8 NASB). Az igazságosságra, szeretetre, erkölcsre és más kérdésekre vonatkozó elvek világosak, és nem igényelnek további útmutatást. Figyelmeztetés: Óvatosan értelmezd a Szentírást, és győződj meg róla, hogy nem “bizonygatod”, amikor megpróbálsz a szövegkörnyezetből kiragadni egy szentírási igazságot, hogy racionalizálj vagy bizonyíts valamit, amit Isten soha nem akart. Mindannyian bűnösek lehetünk ebben időnként.”

Mert a közösség megszakadt

Isten azért hallgathat, mert mi megszakítottuk vele a közösséget. Az Ézsaiás 59:2 (NLT) azt mondja: “A te bűneid azok, amelyek elvágtak téged Istentől. Bűneid miatt fordult el, és többé nem hallgat meg”. Emlékszem életem egy fájdalmas időszakára korábban, amikor azt gondoltam, hogy az én utam biztosan jobb, mint Isten útja. Az eredmény rosszabb volt, mint bármilyen “jeges bánásmód” vagy szeretetmegvonás egy emberi szülőtől.

A csend egyre nőtt; az Ő Igéje nem hozott megértést. Olyan volt, mintha Isten ideiglenes fátylat borított volna a szememre és a szívemre. Hála Istennek, Isten Lelke még mindig csendben dolgozott a színfalak mögött, amíg újra meg nem újítottam a Vele való közösséget. Isten mindig meghallgatja a bűnbánati imát. De ha ragaszkodunk a “bűn dédelgetéséhez” (Zsoltárok 66:18, NIV), akkor fájdalmas csendet tapasztalhatunk a mennyből. Hála Istennek az Ő ígéretéért I. János 1: 9, NIV: “Ha megvalljuk bűneinket, hűséges és igaz, és megbocsátja nekünk bűneinket, és megtisztít minket minden hamisságtól.”

Ugyanez igaz egy olyan nemzetre is, amely elfelejtette vagy hátat fordított Istennek. Áldás helyett az a nemzet csendet, valamint fegyelmezést találhat. Bár Isten kegyelme és irgalma könnyen elérhető, a nemzetek gyakran úgy döntenek, hogy nem követik Őt.

Jézus saját Fia megtapasztalta Isten csendjét, amikor egy római kereszten függött, hogy meghaljon. De a mi bűneink okozták a csendet, nem Jézusé. Neki nem volt bűne. Amikor Jézus így kiáltott: “Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”. (Márk 15:34, NIV), Isten tudta a választ. Jézus is tudta. De a csend csak három napig tartott. Jézus engedelmessége a halálba, majd feltámadása örökre megnyitotta a menny hangját: “Feltámadt! Valóban feltámadt!”

3. Mert rossz dolgot vagy okot kérünk

Mit kérünk Istentől? A Jakab 4:3 szerint nem kaphatunk (vagy nem hallhatunk választ Istentől), ha rossz indítékkal, önző módon kérjük Istent. Vizsgáld meg az indokaidat. Lehetséges, hogy rossz indítékkal kérd a társad üdvösségét? Lehetséges, ha az elsődleges okod (bár lehet, hogy tudattalanul is) az, hogy megkönnyítsd az életedet egy keresztény házastárssal, ahelyett, hogy egyszerűen Isten legjobbját akarnád a társadnak: az örök üdvösséget. Kérj pusztán azért, mert Krisztuson kívül mindannyian Istentől való elszakadással néznénk szembe.

Ha olyan dolgokat kérünk, amelyek nem tartoznak az Ő szuverén akaratába – olyan dolgokat, amelyeket világossá tett az Igéjében, amelyek ellenkeznek az erkölcsi törvényeivel -, akkor miért várjuk el, hogy válaszoljon és megadja azt.

Mert a válasz még várat magára

Dániel 10-ben három hétig várt Isten válaszára. Amikor megtette, egy angyal kinyilatkoztatta Dánielnek az okot. Isten már abban a pillanatban elküldte a válaszát, amikor meghallgatta Dánielt, de az angyalt huszonegy napig tartó szellemi háborúskodás tartotta vissza a mennyekben. Segítségül hívta Mihályt, az egyik legfőbb “fejedelmet”. Ha tudod, hogy amit kérsz, az Isten akarata, akkor imádkozz, higgy és várj tovább. Lehet, hogy Isten már szólt, de lehet, hogy a jó és a rossz között harc folyik, ami megakadályozza, hogy a válasz csak később érkezzen meg.”

Mert Isten azt akarja, hogy növekedjen a hited és függj tőle

Lehet, hogy Isten azért hallgat, mert azt akarja, hogy növekedjen a hited, hogy tovább imádkozz, és ne add fel. Növelni akarja a tőle való függésedet. Lukács evangéliuma 18. fejezetében Jézus példabeszédet mondott egy asszonyról, aki folyton azzal zaklatott egy közömbös bírót, hogy szerezzen neki igazságot az ellenfelétől. Az asszony nem hagyta abba, ezért a bíró végül beleegyezett, hogy segítsen neki.

Jézus a példázatot összefoglaló kijelentéseiben magyarázta el: “És vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? Vajon folyton halogatni fogja őket? Mondom nektek, gondoskodni fog arról, hogy igazságot kapjanak, mégpedig gyorsan. Amikor azonban eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?”. (Lukács 18:7-8, NIV)

Mi lesz most?

Isten mindig megteszi a magáét. Ő nem játszik bújócskát. Jézus mindig üldöz minket, a szívünkbe súg, bölcsességet ad nekünk, a helyes útra vezet. Azt akarja, hogy megtapasztaljuk az Ő legjobbját, ezért néha talán késlelteti a válaszát, mert tudja, hogy a tökéletes időzítés kritikus.

Néha az Ő csendje talán nem is csend. Isten így vagy úgy, de valamilyen okból kifolyólag úgy tűnhet, hogy az adott pillanatban képtelenek vagyunk felismerni a válaszát. Hadd bátorítsalak titeket, hogy továbbra is keressétek; továbbra is kopogtassatok; továbbra is kérdezzetek, de legfőképpen: higgyetek továbbra is?

Mi a helyzet a hitünkkel? Mi is megtesszük a magunk részét? Őszintén hiszem, hogy nem biztos, hogy a mennyországnak ezen az oldalán megtapasztaljuk Isten teljes válaszát néhány kérdésben. De végül Isten minden rosszat helyre fog hozni. Akkor az Ő hangja hangosan és tisztán fog szólni, az igazaknak és az igazságtalanoknak egyaránt. Minden térd meghajlik majd, és minden nyelv az Ő uralmát fogja vallani abban az időben. És talán akkor minden “miért”-ünkre választ kapunk.

Vagy talán mégsem. Talán addigra elég lesz, hogy más hívőkkel együtt dicsőítsük azt, akit tisztán fogunk hallani. Amikor az Úr újra visszajön, látni fogjuk; tudni fogjuk; hallani fogjuk; és ünnepelni fogjuk azt, aki kezdettől fogva olyan hűséges volt hozzánk.”

“És láttam egy új eget és egy új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt. És nem volt többé tenger sem. Akkor én, János, láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet, amely leszállt a mennyből Istentől, elkészítve, mint a férjének felékesített menyasszony. És hallottam egy hangos hangot a mennyből, amely ezt mondta: “Íme, az Isten sátora az emberek között van, és Ő velük fog lakni, és ők lesznek az Ő népe. Maga Isten lesz velük, és ő maga lesz az ő Istenük. És Isten letöröl minden könnyet a szemükről; nem lesz többé halál, sem bánat, sem sírás. Nem lesz többé fájdalom, mert az előzőek elmúltak.” (Jelenések 21:1-4, NIV)

Miért gondolod, hogy Isten néha hallgat? Mikor a legnehezebb ez számodra? Mi bátorított téged azokban az időkben?