A Függetlenségi Nyilatkozat eredeti változata
A július 4-ének megünnepléséhez néhány évvel ezelőtt közzétettünk egy listát 5 homályos tényről a Függetlenségi Nyilatkozatról, nevezetesen:
- A Függetlenségi Nyilatkozatban nem szerepelt az “Egyesült Államok” szó
- Jefferson felháborodott, hogy a rabszolgaságot kivágták
- A legfiatalabb aláíró a 26 éves Edward Rutledge volt, a legidősebb pedig a 70 éves Benjamin Franklin.
- Richard Stockton volt az egyetlen, aki valaha is visszavonta az esküjét (miután a britek fogságba ejtették)
- A Függetlenségi Nyilatkozat egy régi példányát egy bolhapiacon 4 dollárért vette, és több mint 8 millió dollárért adta el.
Az idei évben adjunk hozzá még 5 takaros tényt:
Thomas Jefferson: Az amerikaiakat “alattvalóknak” nevezte”
A történészek mindig is csodálkoztak a Függetlenségi Nyilatkozat egyik korai tervezetében a “polgárok” szó alá írt csúsztatáson. Azon tűnődtek, hogy Jefferson vajon “honfitársaink” vagy “honfitársaink” írta-e. Egy spektrális képalkotó technológia segítségével a kutatók felfedték az igazságot: Jeffersonnak volt egy freudi elszólása, és “alattvalók”-at írt polgárok helyett.
“Ritkán tudjuk ilyen drámai és élő módon újraalkotni a történelem egy pillanatát” – mondta Dianne van der Reyden, a Kongresszusi Könyvtár megőrzési igazgatója a felfedezés pénteki bejelentésekor.
“Szinte olyan, mintha látnánk, ahogyan azt írja, hogy “alanyok”, majd gyorsan eldönti, hogy egyáltalán nem ezt akarta mondani, hogy nem is akarta, hogy feljegyzés készüljön róla” – mondta. “Tényleg, a hideg futkos a hátamon.” (Forrás)
A függetlenségi nyilatkozat eredeti változata: Fakó és feltekert
Azt gondolnánk, hogy az eredeti Függetlenségi Nyilatkozatot – azt a dokumentumot, amely megalapította az Amerikai Egyesült Államokat – tisztelettel kezelik. Nos, most már így is van. Különleges, golyóálló, titánból készült, aranyozott kerettel ellátott tokban tárolják, és inert argongázzal töltik meg, hogy megakadályozzák a bomlást, de ez nem így volt közvetlenül az aláírás után (lásd a fenti, kifakult és megkopott példányt).
Az Amerikai Szentírás című könyvét megíró Pauline Maier történész szerint: Making the Declaration of Independence, elmagyarázza:
Az első években nem nagyon vigyáztak rá. Úgymond összetekerték, és a második kontinentális kongresszussal vitték körbe-körbe. Aztán a külügyminisztérium megtartotta, és ha jöttek az emberek, elővették és megmutatták nekik. Semmi ilyen, tudja, hatalmas – hogy is hívják? – a Kongresszusi Könyvtárban – argon koporsók, tudja, ezek a nehéz fém, üvegládák, amelyekben gáz van, oxigén nélkül, hogy a dokumentumok ne bomoljanak el. És a Kongresszusi Könyvtár egyfajta hűtőszekrényben tartja őket. Ezek a legértékesebb dokumentumok… semmi ilyesmi.
Úgy értem, csak elővették és megmutatták neked, az igazit. Aztán megunták a kihúzást, ezért felragasztották egy falra az akkori szabadalmi hivatalban, és ott maradt 30 évig egy nagyon világos ablak mellett. Elhalványult. És rengeteg időt töltöttek azzal, hogy kitalálják, mit kezdjenek vele. A modern konzerválási technikák valóban eléggé új keletűek. (Forrás)
Kéznyom a Függetlenségi Nyilatkozaton
A Függetlenségi Nyilatkozat bal alsó sarkában valóban van egy kéznyom. Hogy hogyan került oda, nem tudni, de a történészek szerint azért, mert a köztársaság első napjaiban olyan lazán kezelték.
A Függetlenségi Nyilatkozat nagy felbontású képét letöltheti az Archives.org’s Charters of Freedom oldaláról: Link
Nem papírra írták
Azt sem kenderre írták, a füves barátod ragaszkodása ellenére sem. A Függetlenségi Nyilatkozatot pergamenre írták, ami alapvetően kezelt állati bőr (jellemzően báránybőr). Vasgálic tintával tintázták, amelyet erjesztett tölgymárvány golyók és vas-szulfát összekeverésével állítanak elő.
A Függetlenségi Nyilatkozat hátoldala
Fotó: U.S. National Archives and Records Administration
Igen, a Függetlenségi Nyilatkozat hátuljára valóban írtak valamit. De egy láthatatlan térkép helyett, mint a Nicholas Cage-féle Nemzeti kincs című blockbuster filmben, csak annyi állt a dokumentum alján, fejjel lefelé: “Eredeti Függetlenségi Nyilatkozat, 1776. július 4-i keltezéssel”.