“Amit a Bibliában olvashatunk, az nem feltétlenül igaz”. Így énekli Sportin’ Life, Gershwin Porgy és Bess című művének egyik kétes alakja. Akár a Robert Barker és Martin Lucas által 1631-ben kiadott kiadásról is beszélhetett volna, amely olyan égbekiáltó gépelési hibákat tartalmazott, hogy tönkretette Barker életét. Megfosztották nyomdai engedélyétől, pénzbírsággal sújtották, és 15 évvel később rács mögött halt meg.
A legtöbb példányt ebből a változatból, amelyet néha a Bűnösök Bibliájának is neveznek, megsemmisítették, de néhány példány fennmaradt, gyűjtői darabok, amelyek közül az egyiket a jövő hónapban Londonban árulják, és valószínűleg több mint 10 000 fontot ér. A legsúlyosabb hiba természetesen a házasságtörésre vonatkozó utasítás, egy tipográfiai katasztrófa, amelyet három egyszerű betűvel el lehetett volna kerülni: n-o-t. A kérdéses szakasz – a Tízparancsolat – annyira fontos, hogy egyesek szerint inkább szabotázsról, mint elírásról van szó. Mindazonáltal Barker sorsa együttérző borzongást vált ki mindenkiből, aki a könyvkiadással foglalkozik (a Guardian, szerencsére, aligha ismeri az alkalmatlan szó szerinti, ahogy a nyomdai hibákat a szakmában nevezik, kínos helyzetet. Mindenki ismeri a gyakorlatot: minden olyan cikket, amelyben a “public” szó szerepel, legalább négy különböző szerkesztőnek kell elolvasnia.)
A Bibliát általában nagyobb figyelemmel olvassák, mint az újságokat, ami azt jelenti, hogy még a viszonylag ártalmatlan bakiknak is biztosított a helyük a tipográfiatörténetben. De mivel a forrásanyagok több ezer évesek és idegen nyelvűek, a fordítási hibák legalább akkora problémát jelentenek, mint a nyomdahibák. Íme néhány a legemlékezetesebbek közül (a Bibliagyűjtők Társasága számos példát szolgáltatott).
‘Sin on more’
A 17. századi King James-fordítás 1716-os kiadása (amelyet Party Bible néven ismerünk – OK, nem, nem az) a Jeremiás 31:34-ből a “Ne vétkezz többé” szöveget a “Sin on more”-ra cseréli. Nyolcezer példányt nyomtattak belőle, mielőtt bárki észrevette volna.
“Előbb a gyermekeket öljétek meg”
Ez nagyon kínos. Márk 7:27-nek kellene lennie: “A gyermekeket töltsétek meg először”. A King James változat 1795-ös kiadása.
‘Ha az utóbbi férj megette őt’
A kannibálbibliaként ismert (igen, tényleg) 1682-es nyomtatásban ez a rész az 5Mózes 24:3-tól változik, ami így hangzik: “Ha az utóbbi férje gyűlöli őt.”
‘Maradni’
Ki kell találnunk egy kifejezést erre a jelenségre: amikor a tanácsnak szánt szavak beleivódnak a szövegbe. Az a hír járja, hogy a Guardian egyik kommentárja a vidám befejezéssel jelent meg: “Kérjük, gondoljon a környezetre, mielőtt kinyomtatja ezt az e-mailt.” Egy 1805-ös Bibliában pedig egy korrektor jelzése, amely arra a kérdésre válaszolt, hogy törölni kell-e egy vesszőt, a Galata 4:29 részeként végezte. “De amint akkor a test szerint született üldözte azt, aki a Lélek szerint született, hogy megmaradjon, úgy van ez most is”. Néhányan emlékezhetnek egy újabb esetre, amikor a Munkáspárt új vezetője egy beszéd közben véletlenül felolvasta a színpadi utasítást: “erős üzenet itt”. Szóval, egy Corbynesque?
“Bagoly férj”
A King James-fordítás egyik 1944-es kiadásában egy sérült betűtípus megváltoztatta a “feleségek, ugyanígy vessétek alá magatokat a saját férjeteknek” lehangoló parancsolatot a sokkal izgalmasabb “ugyanígy vessétek alá magatokat a bagoly férjeteknek” parancsolatra, ami a madártani találkozások egy teljesen új világát vetítette előre.
“Szentlélek”
Ez a trükkös szó jól szemlélteti a bibliafordítás néhány buktatóját. A görög pneuma szó lélegzetet vagy szellemet jelent (gondoljunk csak a “pneumatikus” szóra), de a King James-fordításban tévesen “szellem”-nek fordítják (bár a “szellem” egyik jelentése természetesen szellem, már a 14. századtól kezdve használták “természetfeletti lény” jelentésben, és megfelelő fordítása lett volna a görög phantasma szónak). Ez nem csak a szentlélek fogalmát teszi kissé zavarossá. Ez adja nekünk azt a bizarr kifejezést is, hogy “feladta a szellemet” (Lukács 23:46), amit jobb lenne úgy fordítani, hogy “kilehelte a lelkét”.
“Béke a földön és jóakarat az emberek iránt”
Egy kedves, mindenre kiterjedő érzés karácsonyra, ezt mondta egy angyal a King James verzió szerint a pásztoroknak egy Betlehem melletti dombon. Csakhogy a görög pontosabb fordítása az, hogy “béke a földön az embereknek, akiknek kedvez”, ő pedig Isten. Tehát ha szereted a békét, jobb, ha a jó könyveiben vagy.
“Ki az oroszlánjaidból”
A Bibliában sok ágyék van. Mint a “gyümölcse” – azaz a gyermekek. Egy 1804-es kiadás azonban egy zoológiai fordulatot kínál a szaporodásra: “A te fiad, aki a te oroszlánjaidból fog kijönni”. A nyomdász valószínűleg csak egy kölyök volt.
“Jézus”
Josua, inkább. Igen, az angol név a görög Iesous átírása, ami a héber Yeshua, Józsué változatából származik. Ez a tény valószínűleg meg fog ragadni a vacsoraparti unatkozók körében, de valószínűleg nem a 2 milliárd keresztény – akik valahogy hozzászoktak a status quóhoz – vagy a káromkodók körében.
‘A nyomdászok üldöztek engem’
Egy freudi finálé a listánkon, ez a hiba, egy 1612-es Bibliában, a “fejedelmek” helyett a tintás ujjú barátainkat hibáztatja. Teljesen jogos, gondolhatnánk. Csakhogy az internet korában már csak magunkat hibáztathatjuk. Kérjük, gondoljon a környezetre, mielőtt kinyomtatja ezt az e-mailt.
{{{topLeft}}
{{{bottomLeft}}
{{{topRight}}
{{{bottomRight}}
{{/goalExceededMarkerPercentage}}
{{/ticker}}
{{heading}}
{{#paragraphs}}
{{.}}}
{{{/paragraphs}}}{{{highlightedText}}
