Teljes tömör
A fejezet tartalma
A zsoltáros a gonoszok gonoszságáról panaszkodik. (1-11) Imádkozik Istenhez, hogy jelenjen meg népének megkönnyebbülése érdekében. (12-18)
Kommentár a Zsoltárok 10:1-11-hez
(Olvassuk a Zsoltárok 10:1-11-et)
Az Isten elvonulása nagyon bántja népét, különösen a bajok idején. Hitetlenségünk miatt távol állunk Istentől, és aztán panaszkodunk, hogy Isten távol áll tőlünk. A rossz emberek elleni szenvedélyes szavak többet ártanak, mint használnak; ha rosszaságukról beszélünk, tegyük azt az Úrnak imában; ő meg tudja őket javítani. A bűnös büszkén dicsekszik hatalmával és sikerével. A gonosz emberek nem keresik Istent, vagyis nem hívják őt segítségül. Imádság nélkül élnek, és ez azt jelenti, hogy Isten nélkül élnek. Sok gondolatuk, sok céljuk és eszközük van, de egyikben sem gondolnak az Úrra; nem engedelmeskednek az ő akaratának, és nem törekednek az ő dicsőségére. Ennek oka a büszkeség. Az emberek azt gondolják, hogy alájuk való, hogy vallásosak legyenek. Nem tudnák megszegni az igazságosság és az ember iránti jóság minden törvényét, ha előbb nem ráznák le magukról a vallásosság minden érzését.”
Kommentár a Zsoltárok 10:12-18-hoz
(Olvassuk a Zsoltárok 10:12-18-at)
A zsoltáros megdöbbenéssel beszél a gonoszok gonoszságáról, és Isten türelméről és elnézéséről. Isten előkészíti a szívet az imádságra azáltal, hogy szent vágyakat ébreszt, és megerősíti legszentebb hitünket, rögzíti a gondolatokat, és felemeli a szeretetet, majd kegyesen elfogadja az imát. A szív előkészítése az Úrtól van, és nekünk kell hozzá folyamodnunk érte. A szegény, szenvedő, üldözött vagy megkísértett hívő gondoljon arra, hogy a Sátán e világ fejedelme, és minden istentelennek ő az atyja. Isten gyermekei nem várhatnak kedvességet, igazságot vagy igazságosságot olyan személyektől, akik megfeszítették a dicsőség Urát. De ez az egykor szenvedő Jézus most királyként uralkodik az egész földön, és az ő uralmának nem lesz vége. Adjuk át magunkat neki, alázatosan bízva az ő kegyelmében. Ő megmenti a hívőt minden kísértéstől, és minden gonosz elnyomó karját összetöri, a Sátánt pedig rövidesen a lábunk alá tiporja. De egyedül a mennyben lesz elzárva minden bűn és kísértés, bár ebben az életben a hívőnek már van ízelítője a szabadulásból.