2021-ben a meteorzáporok teljes listája lesz látható az égen, miután a Quadrantidák már januárban elkezdődtek, a Lyridák pedig a következő hónapban érik el csúcspontjukat.
Évente ismétlődő meteorzáporok világítják be az égboltot, a Geminidáktól a Drakonidákon át a Perseidákig és a Drakonidákig. Ha az időjárási viszonyok kedvezőek, és a Hold nem túl fényes, látványos hullócsillagokat láthatunk.
De mikor, hol és hogyan láthatjuk a 2021-es meteorrajokat? Az alábbiakban összeállítottunk egy teljes útmutatót.
Mi is pontosan a meteorzápor?
Meteorzápor akkor következik be, amikor a Föld áthalad egy üstökös pályáját elfoglaló törmelékáramlaton, vagy egyszerűbben fogalmazva, amikor több meteor nagyjából ugyanarról a pontról villan át az égen.
A meteorokat néha hullócsillagoknak is nevezik, bár valójában semmi közük a csillagokhoz.
A perspektíva miatt úgy tűnik, hogy a meteorzáporok az égbolt egyetlen pontjából, az úgynevezett zápor sugárzóból indulnak ki. A tipikus meteor egy – homokszem nagyságú – részecske elpárolgásából keletkezik a Föld légkörében, amikor az 134 000 km/órás sebességgel belép a légkörbe.
A szőlőszemnél nagyobb meteorok tűzgömböt hoznak létre, amelyet gyakran kísér egy tartós utófény, az úgynevezett meteorraj. Ez egy ionizált gázoszlop, amely lassan elhalványul, ahogy energiát veszít.
Meteor, meteoroid vagy meteorit?
A meteor egy meteoroid – vagy egy Nap körül keringő aszteroidáról vagy üstökösről letört részecske -, amely a Föld légkörébe lépve elég, és “hullócsillagot” hoz létre.
A meteoroidákat, amelyek szétesés nélkül érik el a Föld felszínét, meteoritoknak nevezzük.
A meteorok többnyire üstököspor és jégdarabok, amelyek nem nagyobbak egy rizsszemnél. A meteoritok elsősorban a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben található aszteroidákról letört kőzetek, amelyek tömege elérheti a 60 tonnát.
A meteoritok lehetnek “kövesek”, amelyek szilíciumban és oxigénben gazdag ásványokból állnak, “vasasak”, amelyek főleg vasból és nikkelből állnak, vagy “kő-vasasak”, a kettő kombinációja.
A tudósok szerint naponta körülbelül 1000 tonnától több mint 10 000 tonnáig terjedő mennyiségű meteoritból származó anyag hull a Földre, de a Nasa szerint ezek többnyire porszerű szemcsék, és nem jelentenek veszélyt a Földre.
Meteorit által okozott sérülésről mindössze két esetet jegyeztek fel. Az egyik ilyen esetben egy nőt zúzott össze egy nyolc font súlyú meteorit, miután 1954-ben a tetőn keresztül esett be neki.
Meteorzáporok dátuma 2021-ben
A Quadrantid volt az első jelentős meteorzápor ebben az évben. Ez volt egyben az egyik legszokatlanabb is, mivel a Quadrantid meteorzápor valószínűleg egy aszteroidától származik.
A meteorzáport először Antonio Brucalassi olasz csillagász észlelte 1825-ben, és a csillagászok azt gyanítják, hogy a zápor a C/1490 Y1 üstökösből származik, amelyet először 500 évvel ezelőtt figyeltek meg japán, kínai és koreai csillagászok.
A január 2-án késő este és január 3-án hajnalig tartó “fényes tűzgömbmeteorokról” ismert, amely a NASA szerint a legjobb éves meteorrajok közé tartozik. A Quadrantid 2021-ben 14:30 UTC körül tetőzött.
Az idén azonban a holdfény miatt a zápor nem volt olyan lenyűgöző, mint a korábbi években. Bár a csúcson még így is akár 100 meteor is felvillant a januári égbolton.
A Quadrantidák látszólag a kihalt Quadrans Muralis csillagképből sugároznak, amely ma a Boötes csillagkép része, és nem messze a Nagy Medvétől található.
A csillagkép égbolton elfoglalt helye miatt a déli féltekén gyakran nem lehet látni a záport. A déli szélesség 51. fokáig azonban van esély a megfigyelésére.
A legjobban a magas északi szélességű országokban, például Norvégiában, Svédországban, Kanadában és Finnországban lehet látni.