A bázisok olyan anyagok, amelyeknek vízhez adva az a tulajdonságuk, hogy egyetlen anionként hidroxidot, OH-1-et bocsátanak ki. Vízben a bázisok a disszociáció jelenségének mennek keresztül, ami az ionok felszabadulását jelenti vizes közegben. Az anionok mennyisége, amelyet egy adott bázis felszabadít, összefügg a bázis vízben való oldódási képességével.
Ezért nagyon fontos ismerni a bázis vízben való oldhatóságát, hogy megjósoljuk, hogy képes lesz-e sok iont felszabadítani a vízben, azaz, hogy jó elektrolit (ionizálni vagy disszociálni képes anyag) lehet-e vagy sem. A bázisok oldhatóságának ismerete gyakran meghatározza, hogyan fogják alkalmazni vagy felhasználni. Például:
-
A nátrium-hidroxid (NaOH) nem használható savlekötőként, mert rendkívül jól oldódó bázis, ami meghatározza, hogy nagyon erős bázis.
-
Az alumínium-hidroxid azért használható savlekötőként, mert gyakorlatilag oldhatatlan bázis, ami gyenge bázisnak jellemzi.
Megjegyzés: Minél erősebb a bázis, annál nagyobb a korróziós ereje. Ezért nem használunk erős bázist savlekötőként, nehogy kárt okozzon az egyén emésztőrendszerében.
Vízben oldódó bázis
A bázis oldhatóságának meghatározásához egyszerűen kiértékeljük a kémiai képletét, és összevetjük a periódusos rendszerrel. A hidroxilt (OH) kísérő kémiai elem határozza meg, hogy milyen típusú bázissal rendelkezünk az oldhatóság tekintetében. A bázisok osztályozása az oldhatóság szempontjából a következő:
a) Oldható bázisok
Ezek az alkálifém kémiai elemek által alkotott (az IA családban jelenlévő) bázisok, de van egy kivétel ez alól a szabály alól, ez az ammónium-hidroxid (NH4OH). Példák az oldható bázisokra:
-
LiOH (lítium-hidroxid)
-
NaOH (nátrium-hidroxid)
-
KOH (kálium-hidroxid)
b) Nehezen oldódó bázisok
Ezek az alkáliföldfém kémiai elemek által képzett bázisok (a IIA családban vannak jelen). Példák a nehezen oldódó bázisokra:
-
Sr(OH)2 (stroncium-hidroxid)- a répacukor finomításánál használják.
-
Ca(OH)2 (kalcium-hidroxid)- az építőiparban használják.
Figyelem: A magnézium és berillium , amelyek alkálifémek, olyan kis oldhatóságúak, hogy gyakorlatilag oldhatatlannak tekinthetők.
c) Gyakorlatilag oldhatatlan bázisok
Azok a bázisok, amelyek összetételében nem szerepelnek alkálifém vagy alkáliföldfém elemek. Példák a gyakorlatilag oldhatatlan bázisokra.
-
Ni(OH)2 (Nikkel-hidroxid lI)-elemekben van jelen
-
Fe(OH)3 (Vas-hidroxid III)-barna pigmentként használják
-
Cu(OH)2 (Réz-hidroxid II)-gombaölőként használják
Megfigyelés: Egészítsd ki a bázisok oldhatóságának tanulmányozását azzal, hogy megtanulod, hogyan határozd meg a bázisok erősségét a bázisok erőssége vagy disszociációs foka című szövegben.
Azt írta: Diogo Lopes Dias