A bambusz nem invazív faj.
A bambusz egy félreértett növény. Európa kivételével minden kontinensen őshonos. Összefoglalva, ahhoz, hogy egy faj valóban invazív legyen egy ökoszisztémában, képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan, nagy távolságokra terjedjen. Ezért van az, hogy az invazív fajok esetében a hangsúly a magok útján való terjedési képességen van. A bambusz csak kis, helyi szinten terjed, mivel az életképes terjedés csak a gyökérzetből történik. Ha megfékezzük a gyökérrendszert, akkor a bambuszt is megfékezzük. Nem kell aggódnia amiatt, hogy az elemek, állatok vagy rovarok terjesztik a bambuszt. A bambusz azért kap rossz hírnevet, mert felelőtlenül ültetik a telekhatárokon, nem pedig azért, mert valóban képes a világuralomra törni. Egyszerű kezelési technikákkal vagy bambuszszabályozó gátakkal a bambusz nagyon hasznos növény lehet a tájban.
| Az invazív növények jellemzői | A bambusz jellemzői |
|---|---|
| Rendszeres és bőséges virágzás. | A bambusz bőségesen, de rendkívül rendszertelenül virágzik, a mérsékelt égövi bambuszoknál jellemzően 75+ éves ciklusokban. |
| Súlyos magkészlet és kiváló csírázóképesség. | A magkészlet általában elég gyenge, csírázása csak pontos körülmények között fordul elő. |
| Hosszú magnyugalmi idő és szakaszos csírázás. | A magnyugalmi idő a vadonban kb. 2 hét. |
| A magokat a madarak és más vadon élő állatok hordozzák. | A legtöbb magot a rizshez hasonlóan fogyasztják, ami szénhidrátforrás. |
| A magok (a növény bármely részéből) könnyen meggyökeresednek. | A mérsékelt égövi bambuszok dugványai nem gyökeresednek, és a rizómaosztás pontos körülményeket igényel. |
| Gyors növekedés és rövid életciklus. | A bambusz gyors növekedésű és nagyon hosszú életciklusú. |
| Rezisztens a legeltetéssel szemben. | A bambusz folyamatos lombtalanítással pusztul. |
| Mély gyökérzetű. |
A központi szaporító egység, a rizóma, általában néhány centiméteren belül marad a felszínen. |
A bambusz könnyen szabályozható, ha megértjük, hogyan növekszik. A bambusz egy kicsit másképp nő, mint a legtöbb növény. A bambusznyelek (vesszők) csak tavasszal és kora nyáron nőnek. Minden egyes vesszőnek csak egy 60 napos növekedési ciklusa van, és utána az a vessző soha többé nem nő. Minden generációnak magasabbnak kell lennie, mint az előző évi hajtásoknak, amíg el nem éri a fajra jellemző érettséget. Az érdekes szempont az, hogy minden egyes év növekedése körülbelül 60 nap alatt kel ki és nő teljes magasságba. Ez idő alatt törékenyek (a legtöbb fajnál még ehetőek is), és könnyebben elvethetők vagy megölhetők, ha utáljuk a bambuszt.
A bambuszok ellen sokféleképpen lehet védekezni. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.