A Biblia a zsidó és a keresztény vallás kanonikus vagy alapvető könyveinek összessége. A hívők számára a Biblia Isten szava. Ez a kifejezés a görögből származik, és a papirusz, tekercs vagy könyv többes száma, amely könyvek vagy kötetek összességét jelenti.
Ma a Biblia köztudottan a történelem legolvasottabb (és legkelendőbb) könyve, amelyet több mint 2000 nyelvre fordítottak le. Öt kontinensen ismerik, és joggal tartják a “könyvek könyvének”.
A Bibliát tehát könyvekre vagy szentíráscsoportokra osztják. Hogy egy példát említsek, a Zsoltárok könyve, amely 150 imából áll. A Bibliának különböző “változatai” vannak. Míg a héber vagy Tanakh három részre oszlik (Mózes könyvei, a héber próféták könyvei és más, Szentírásként ismert könyvek), a keresztény Biblia a héber Bibliát ismeri el Ószövetségként, és megkülönbözteti az Újszövetségtől, amely Jézus életét meséli el. Ez az Újszövetség 4 evangéliumra, az Apostolok cselekedeteire, levelekre (Péter, Pál, Jakab és János apostolok leveleire) és a szintén Szent János által írt Apokalipszisre oszlik.
Szám szerint a Bibliának 1189 fejezete van, ebből 929 az Ószövetséghez és 260 az Újszövetséghez tartozik.
Általában, amikor a Bibliáról beszélünk, a keresztény Bibliára hivatkozunk, de a hívek különböző csoportjai számára ez eltér, és még az apokrif, azaz hamis vagy a katolikus egyház által nem hitelesnek tartott szövegek tekintetében is vannak eltérések. A Bibliában szereplő könyvek meghatározása a kereszténység korai időszakában fogalmazódott meg, Szent Jeromos erős befolyása alatt, aki az Ószövetség (teljes egészében óhéberül írt) és az Újszövetség (az eredeti változatban mind görögül íródott, kivéve Máté evangéliumát, amely arámi nyelven íródott) szövegeit lefordította a kor legelterjedtebb nyelvére, a latinra. Az akkori változatot Vulgatának nevezik, és ez az alapja a következő évszázadokban a Föld minden nyelvére történt fordításoknak. A mai különböző keresztény hitvallások között eltérések vannak a fordításban és a kommentárokban, bár a különböző ágak szövegei közötti homológia gyakran viszonylag hasonló egymáshoz.
Érdekes megjegyezni, hogy a “Gutenberg-biblia” néven ismert könyv az egyik leghíresebb mű, amelyet a 15. században Johannes Gutenberg német feltalálónak tulajdonított mozgatható betűkkel nyomtattak. Ez a munka hívta életre a későbbiekben “a nyomtatás korának” nevezett korszakot, amely mindenféle kötetet elérhetővé tett az emberek tömegei számára, például ezt a vallási dokumentumot.
Érdemes megjegyezni, hogy a bibliai szövegek az első keresztény nemzetek számos törvényének egyetemes alapját is képezik, különösen azokban az államokban, amelyek a feudális rendszer eltűnése után, az európai középkorban alakultak ki. Ráadásul a Biblia tartalma mind a zsidók, mind a keresztények liturgiájának szerves részét képezi, annak különböző változataiban. A hívők számára létezik egy ősi aforizma, miszerint “az ima az ember hangja, hogy Isten meghallja, míg a Szentírás (azaz a Biblia) Isten hangja, hogy az ember meghallja.”
A Biblia Isten hangja, hogy az ember meghallja.