- By Jennifer Paxton, Ph.D., The Catholic University of America
- Nincs bizonyíték a kelta inváziós modell alátámasztására
- Nincs régészeti bizonyíték a kelta invázióra
- Nincs DNS-bizonyíték sem a kelta invázióra
- Hogyan érkezett a La Tène-i stílusú művészet Britanniába?
- Diaspora modell Vs. Mémmodell
- A kereskedelem hozta el a kelta kultúrát Britanniába?
- Gyakori kérdések a kelta Britanniáról
By Jennifer Paxton, Ph.D., The Catholic University of America
A legkorábbi tulajdonnevek, amelyekkel Britanniából rendelkezünk, egyértelműen kelta nyelvűek. Az i. e. első római invázió idején, az i. e. első században már a La Tène művészeti stílusban készítettek tárgyakat. Ha kelta nyelven beszéltek és kelta művészetet készítettek, akkor kelták voltak. Akkor kelták voltak, igaz? Vizsgáljuk tovább.
Vizsgálatunk céljára tegyük fel, hogy a britek valóban kelták voltak (arra a kérdésre, hogy kelták voltak-e vagy sem, kicsit később visszatérünk). A nyilvánvaló kérdés, ami felmerül – hogyan kerülnek kelták Britanniába? A kelták régi modellje azt mondta volna, hogy Britannia invázió révén lett kelta. A kelta harcosok Közép-Európából hozták magukkal a teljes kelta csomagot: nyelvet, művészetet, kultúrát, a levágott fej kultuszát, az egészet.
Tudj meg többet arról, hogy kik a kelták.
Nincs bizonyíték a kelta inváziós modell alátámasztására
Egyértelműen hiányzik a kelta inváziót alátámasztó bizonyíték. Az első és legnyilvánvalóbb probléma az, hogy egyetlen ókori szerző sem nevezi Britannia lakóit “keltáknak”. A kontinensen élő embereket keltáknak nevezték, de Britannia népét nem.
A másik probléma a nyelvi bizonyítékokkal kapcsolatos. A kelta nyelveknek ma két nagy csoportja van: Brythonic és Goidelic, amelyek nagyjából a Britanniában beszélt nyelveknek és az Írországban beszélt nyelveknek felelnek meg.
A kelta nyelvcsaládon belül ez a felosztás problémát jelent az inváziós modell számára. A modern nyelvészek többnyire úgy vélik, hogy a kelta nyelv goideli ága hamarabb fejlődött ki, mint a brithoni ág. Ha ez a helyzet, hogyan számoljuk ki a Brit-szigetek és Írország kelta inváziójának időzítését?
A tudósok egy ötletes magyarázatot találtak ki arra a tényre, hogy ezek a meglehetősen különböző nyelvi alcsaládok egy viszonylag kis földrajzi területen jelennek meg: Írországban és Nagy-Britanniában. Az ötlet az volt, hogy Britannia és Írország egyetlen kelta inváziója helyett valójában két kelta invázióra kell gondolnunk.
Először is, van egy eredeti, goideli nyelvet beszélő inváziós csoport, akik Britanniába érkeznek, majd egészen Írországig haladnak, amit a brithoni nyelvet beszélők újabb hulláma követ. Ők követték és meghódították Britanniát, de nem jutottak el egészen Írországig.
Ez a modell szerint tehát a kelta nyelv új emberek beáramlásával érkezik Britanniába. De a két inváziós modell egy kicsit túl bonyolultnak tűnik ahhoz, hogy hihető legyen.
Nincs régészeti bizonyíték a kelta invázióra
Nincs régészeti bizonyítékunk nagyszabású népmozgásokra. Általában, amikor nagy népességmozgásról van szó, akkor azt látjuk, hogy az élet számos alapvető aspektusa ennek megfelelően változik, például az épített házak stílusa, vagy a tenyésztett állatok fajtái, vagy a termesztett növények fajtái. Ezt nem látjuk Nagy-Britanniában. Ehelyett sok folyamatosságot látunk a vaskorszakon keresztül egészen a római inváziókig a Kr. e. 1. században és a Kr. u. 1. században
Az inváziós hipotézis ellen tehát eddig három ellenvetésünk van. Az első a keltáknak nevezett britek írásos bizonyítékainak hiányán alapul, a második a nyelvészeti bizonyítékokon, a harmadik pedig a régészeti bizonyítékokon.
Ez egy átirat A kelta világ című videósorozatból. Nézze meg most, a The Great Courses Plus-on.
Nincs DNS-bizonyíték sem a kelta invázióra
A negyedik ellenvetés a kelta invázió gondolatával szemben egy modern technikából származik: a DNS vizsgálatából. Ha az inváziós hipotézis igaz, akkor a modern britek DNS-ében kapcsolatot kellene látnunk a közép-európaiak DNS-ével Hallstatt és La Tène környékén.
A legújabb vizsgálatok azonban kimutatták, hogy Nagy-Britannia lakói nem állnak szoros rokonságban Közép-Európa lakóival. Tehát ha a kelták Hallstatt és La Tène környékéről származnak, akkor nem ők voltak azok, akik megszállták Britanniát.
Tudjon meg többet a kelta művészetről és leletekről.
Hogyan érkezett a La Tène-i stílusú művészet Britanniába?
Noha nem látunk bizonyítékot arra, hogy Közép-Európából érkeztek volna emberek Nagy-Britanniába, azt látjuk, hogy a La Tène stílusú művészet megérkezett Nagy-Britanniába.
Létezik például egy csodálatos tárgy, a Wandsworth Shield, amely a Kr. e. 2. századból származik, és amelyet a Temzében találtak a 19. században. Ez egyike lehetett az ebben a korszakban rendkívül gyakori votív fegyveráldozatoknak. Nagyon erősen jellemzik a La Tène-stílusra oly jellemző spirális minták. És még szaporíthatnánk a példákat. Hogyan történhetett ez?
Az utóbbi években a tudósok az inváziós hipotézist egy egészen más modellel váltották fel. Most már inkább hisznek a “kelticizálódás” diffúziós, mint inváziós folyamatában.
Ez a művészeti stílus igen népszerű “hóbort” lett Nagy-Britanniában. Úgy tűnik, a kelta kultúrának sok olyan aspektusa volt, amely vonzotta a brit népet, és lassan átvették ezeket, beleértve a nyelvet is.
Tudjon meg többet a kelta nyelvekről az ókori világban.
Diaspora modell Vs. Mémmodell
Egy Lisa Bond nevű tudós nagyon szuggesztív módon tett különbséget a korábbi inváziós hipotézis és a későbbi diffúziós hipotézis között. Az inváziós modellt “diaszpóra” modellnek, míg a diffúziós modellt “mém” modellnek nevezi.
Mit jelent ez a két kifejezés? A diaszpóra-modell meglehetősen nyilvánvaló. Ez azt az elképzelést jelenti, hogy a művészeti stílusok az emberekkel együtt terjednek, ahogy az emberek elterjednek egy eredeti hazából. Gondolhatunk az általunk ismert diaszpórákra, mint például a zsidó diaszpóra vagy az afrikai diaszpóra, ahol egy nép kultúrájának bizonyos aspektusai vele együtt vándorolnak.
A diaszpóra-modell talán éppen lehetővé teszi számunkra, hogy megússzuk azt a tényt, hogy nincs bizonyítékunk egyfajta pusztító beáramlásra. Lehet, hogy békés letelepedés volt, de akkor is egy jelentős számú ember valódi mozgása.
A mémmodell teljesen más. Ahelyett, hogy az emberek magukkal hozták volna a művészeti stílust, a művészeti stílus úgy terjedt el, hogy az emberek nem költöztek egyik helyről a másikra. Ez hasonló ahhoz, ahogy manapság egy mém terjed az interneten, anélkül, hogy az érintettek egyáltalán elvándorolnának.
Mivel a késő vaskorban nem volt internet, hogyan terjedt el egy vaskori “mém”? Az embereknek valahogyan részt kellett venniük benne. Az egyik lehetséges mechanizmus, hogy ez hogyan történhetett, a kereskedelem.
Tudjon meg többet a kelta Britanniáról és a római Britanniáról.
A kereskedelem hozta el a kelta kultúrát Britanniába?
Britannia a fémek, különösen az ón, a réz és a vas fontos központja volt, különösen Cornwallban és Walesben. Tudjuk, hogy a föníciaiak az i. e. első évezred elején ónt vásároltak Britanniából (az ón a bronz egyik fontos összetevője), és az egész Földközi-tenger térségében köztudott volt, hogy ónért Britanniába kell menni.
A régészek feltárták a vaskori ónbányászat maradványait, ami olyasmi volt, mint az aranymosás, csakhogy mesterségesen létrehoztak egy patakot, amely elválasztotta a nehezebb ónt a fölötte lerakódott könnyebb homokos talajtól. Ezt hívják ónáramlásnak.
Ez a fémkereskedelem valószínűleg egyfajta kereskedői elitet hozott létre Európa atlanti-óceáni partvidékén. Ezek a területek, mint tudjuk, kelta nyelvűek voltak. Lehetséges, hogy a kelta beszéd és a kelta kultúra bizonyos aspektusai ezen az útvonalon jutottak el Britanniába. A művészet más útvonalon, közvetlenül Közép-Európából jöhetett (ne feledjük, a művészet alig jutott el Spanyolországba).
Azt kapjuk tehát, hogy Britanniában a kelta beszéd és a La Tène-i művészet összeolvadt, mindkettő valószínűleg magas státuszhoz kapcsolódott, majd a nyelv elterjedt.
A két modell, amelyet itt vizsgáltunk, határozottan különbözik egymástól. Az inváziós vagy diaszpóra-modell egyszerűbben elgondolható és magyarázható, de a bizonyítékok hiányoznak. A diffúziós modell vagy mémmodell sokkal bonyolultabb, de lehetséges magyarázatot ad arra, hogy a La Tène stílusú művészet hogyan jutott el Nagy-Britanniába.
Szóval, jogunk van Nagy-Britannia lakóit “keltáknak” nevezni? Igen, amennyiben tudjuk, hogy mit értünk a kifejezés alatt. Azért hívjuk őket keltáknak, mert kelta nyelvet beszéltek, és bár sok tudós sok energiát fordít arra, hogy megakadályozza az embereket abban, hogy a briteket keltáknak nevezzék, ez mára már annyira berögzült szokás, hogy nem érdemes túlságosan aggódni miatta.
Gyakori kérdések a kelta Britanniáról
Igen, Anglia és Nagy-Britannia nagy része kelták. Joggal nevezhetjük őket keltáknak, mert a kelta nyelvet beszélik. Bár sok vita folyik arról, hogy a kelta nyelv hogyan jutott el Britanniába, de így történt, és ezért mondhatjuk, hogy az angolok kelták.
A kelta törzsek nem egyszerre érkeztek Britanniába. A törzsek külön-külön és hosszú idő alatt érkeztek. A történészek úgy vélik, hogy érkezésük egyik oka a kereskedelem lehetett. A késő vaskorban Britannia a fémek, különösen az ón, a réz és a vas fontos központja volt. A kelta nyelvű kereskedők és Britannia közötti kereskedelem növekedése lehetett az egyik útvonala annak, hogy a kelta beszéd és a kelta kultúra bizonyos aspektusai eljutottak Britanniába.
A teória, miszerint kelta nyelvű törzsek szállták meg Britanniát, már régóta létezik. Az évek során azonban nagyon kevés bizonyítékot találtak ennek az elméletnek az alátámasztására. Először is, nincs olyan ősi irodalmi bizonyíték, amely Britannia lakóit keltáknak nevezné. Másodszor, a nyelvészeti bizonyítékok, amelyek szerint a kelta nyelv goidel nyelvi ága korábban fejlődött ki, mint a brithon nyelvi ág, szintén visszavetik az inváziós modellt. Harmadszor, nincsenek régészeti bizonyítékok nagyszabású népmozgásokra, ami szintén kifogást emel az inváziós hipotézis ellen. Végül a DNS bizonyítékok azt mutatják, hogy Britannia lakói nem állnak szoros rokonságban Közép-Európa lakóival, ahonnan a kelták feltételezhetően származnak.
A La Tène-i stílusú művészet vagy a La Tène-i kultúra egy késő vaskori kultúra, amely a korai vaskorban elterjedt Hallstatt-kultúra utódja. A kelta művészet a La Tène-stílus része, és a La Tène-stílusú leletek felfedezése Nagy-Britanniában volt az egyik oka annak, hogy népszerűvé vált a Nagy-Britannia kelta inváziójának elmélete. Jelenleg a tudósok úgy vélik, hogy a La Tène-stílus a kelta kultúra számos más aspektusával együtt nagyon népszerű “hóbort” lett Nagy-Britanniában, és a brit nép lassan átvette őket.