Az “öregek” mindig arról beszélnek, hogy a dolgok már nem olyanok, mint régen.
Azok, akik tárolt dízelüzemanyaggal foglalkoznak, tisztában vannak vele, hogy ez teljesen igaz, ha a dízel és más üzemanyagok tárolási élettartamáról van szó. A dízel tárolási élettartama egyszerűen nem olyan, mint régen Volt erre néhány egyszerű magyarázat.
Mennyire súlyos a probléma?
Ha megnézzük a 15-20 évvel ezelőtt írt műszaki kézikönyveket vagy üzemanyag specifikációs szabályokat, azok mind arról beszélnek, hogy az üzemanyag tárolási élettartama 1,5-2 év. Ez még a piaci változások és az ultra alacsony kéntartalmú dízel megjelenése előtt volt. Most már 28 nap után is változásokat tapasztalnak az üzemanyag összetételében. Ez rendben van, ha az üzemanyagot átlagos időn belül elégetik – a felmérések azt mutatják, hogy a dízelüzemanyag fogyasztása átlagosan 14-24 napot vesz igénybe, miután elhagyta a finomítót. De ha a tárolási idő ezt meghaladja (például a vészhelyzeti tartalékrendszerek üzemanyagai esetében), akkor most már tényleg kétséges, hogy az üzemanyag akkor fog-e úgy teljesíteni, ahogyan kell, amikor szükség van rá.
A piaci erők az egyik ok
A piaci erők alatt a finomított kőolaj-üzemanyagok iránti, világszerte ugrásszerűen növekvő keresletet értjük. 15-20 évvel ezelőtt a kereslet kisebb volt, mint most. Világviszonylatban Kína és India többszörösét fogyasztja az akkori olajmennyiségnek. A finomítóknak tehát a hordó alját kell kikaparniuk (nem szándékos szóvicc), amikor minden egyes hordó nyersolajból az utolsó csepp értékes finomított üzemanyagot is ki kell préselniük. Az 1980-as évek elejéhez képest a finomítók 85%-kal többet finomítanak minden hordó nyersolajból, mint akkoriban. Az így kapott termék több instabil összetevőt tartalmaz, amelyek a finomítók által kénytelenek alkalmazni a krakkolási folyamatok miatt. Ez pedig azt jelenti, hogy ezeknek a dízelüzemanyagoknak a tárolási élettartama sokkal, de sokkal alacsonyabb, mint korábban volt.
Az ultra-alacsony kéntartalmú dízel egy másik
Az ultra-alacsony kéntartalmú dízelüzemanyagok tárolási élettartama drámaian alacsonyabb, mert hajlamosabbak a mikrobiális problémákra. A kén eltávolítása az üzemanyagból olyan üzemanyagot eredményez, amely kevésbé képes természetes módon ellenállni a benne növekvő baktériumoknak és gombáknak. Az ilyen mikrobák pedig mindennél gyorsabban tönkreteszik a tárolt üzemanyag minőségét. Ezért fontos, hogy a tárolt üzemanyagot használók megvizsgálják a tárolótartályaik vízállóságát, és rendszeresen alkalmazzanak biocideket, hogy megelőzzék a későbbi költséges problémákat.
A dízelüzemanyagok alacsony tárolási élettartamának javítása
Az üzemanyag-stabilizátorok, a vízszabályozók és a biocidek a kezelések azon szentháromsága, amelyek valódi értéket biztosíthatnak a tárolt üzemanyagok és azok tárolási élettartamának hosszú távon. Az üzemanyag-stabilizátorok megszakítják a tárolt üzemanyagban az oxigénnek és fénynek való kitettség után lejátszódó kémiai reakciókat. A vízszabályozók a felgyülemlett víz elnyelését szolgálják, így az nem teremt könnyű környezetet a mikrobák számára, hogy megvethessék a lábukat a tárolótartályban (a mikrobák nem tudnak túlélni felgyülemlett víz nélkül). A biocidok az egyetlen dolog, amely ténylegesen elpusztítja az üzemanyagban lévő mikrobákat, ezért fontos, hogy karbantartási alapon használjuk őket, hogy megelőzzük a későbbi költségesebb problémákat.