magyarázta Dr. Christopher Chang, utolsó módosítás: 12/8/20.
Olvassa el és kommentálja az alábbiakban!
“Segítség! Egy csomó van a torkomban!” Ez a panasz bármely életkorban és nemben kifejezhető. Ez a gombóc a torokban érzés (más néven globus pharyngeus vagy hystericus), gyakori panasz, amellyel sok beteg jelentkezik orvosánál (ha valóban látható vagy érezhető a nyakában egy tömeg, kattintson ide további információkért). Ezt a csomót vagy duzzanatot a nyakban leggyakrabban “bosszantónak”, de nem fájdalmasnak írják le.
Az érzés nyeléskor kifejezettebb, és némileg zavarhatja is a nyelést, legyen szó szilárd vagy folyékony ételekről. Gyakran előfordulhat, hogy az ember kénytelen másodszor vagy harmadszor is nyelni, hogy biztosan lemenjen a dolog. Magát a csomót úgy írják le, hogy nagyjából akkora, mint egy golflabda vagy olyan kicsi, mint egy vitamintabletta, és pontosan a nyak közepén található, közvetlenül a szegycsont felett és az Ádámcsutka alatt.
Ha a csomóérzés az Ádámcsutka fölött van, kattintson ide, mivel a következő szakasz nem vonatkozik Önre. Ha a szájban található, kattintson ide.
Ha főként nyálkás/nyálkás érzése van, kattintson ide. Ha a tünetei elsősorban torokköszörülés, kattintson ide.
Először is meg kell értenünk egy kis anatómiát ebben a régióban ahhoz, hogy megértsük a globus különböző okait és azok kezelését.
A középvonal külső nyaki tájékozódási pontok felsőtől alsó felé haladva az állból, a nyelvcsontból, az ádámcsutkából (gége bemetszés), a pajzsmirigyporcból, a krikoidporcból, a légcső (légcső) gyűrűiből és végül a szegycsontból állnak. A képen az illető pontosan a nyakszirtporcra mutat, amely véletlenül pont ott található, ahol a globus pharyngeusban szenvedő személyek panaszkodnak a csomóérzésre. A tájékozódási pontokat az alábbiakban azonosítjuk (a kép módosítása a Wikipédiából származik):
A cricoid porc mögött és ahhoz rögzítve van egy izom, az úgynevezett cricopharyngealis izom, amely a nyelőcső (vagy nyelőcső, amely a szájból a gyomorba vezet) körül hevedert képez. Ez az izom záróizomként működik, hogy megakadályozza, hogy nyelés után az étel visszajusson a szájba. Ez a záróizom az, ami a gombóc érzést okozza a torokban, amikor valamilyen okból kifolyólag túlságosan megfeszül!
Miért feszülne meg tehát, ami a gombóc érzést eredményezi?
A reflux miatt feszülhet meg ez az izom, hogy megakadályozza, hogy a gyomorból származó sav (és még a nem savas nyálkás reflux is) a hangszálakba és a szájba ömöljön. Gyomorégés általában NEM jelentkezik, bár a reflux elleni gyógyszeres kezelés ugyanez. A refluxról bővebben itt olvashat.
A fokozott stressz hatására ez az izom erősebben összehúzódhat, pontosan úgy, mint az a csomó, ami a torkában keletkezik, amikor valaki egy nagyon szomorú film nézése közben próbálja visszatartani a sírást. Valóban, elég sok globusos beteget látunk, akik válás közepén vannak, diákok az érettségi vizsgák közepén, haláleset a családban, munkahelyi viszály (utálják a főnököt vagy a munkatársat) stb.
A reflux és a stressz messze a leggyakoribb oka a globusnak. Ritkán a cricopharyngealis izom vagy a nyelőcső patológiája is okozhatja ezt az érzést, amikor az izom hegesedik, hipertrófiásodik vagy krónikusan görcsössé válik, vagy a nyelőcső nyálkahártyájában gyűrű, polc vagy szűkület alakul ki. Még ritkábban Zenker-diverticulum vagy eozinofil nyelőcsőgyulladás is jelen lehet.
A nyálkahártya elváltozása is okozhatja ezt az érzést. Ilyen elváltozás lehet trauma (egy kis csontdarab lenyelése) vagy fekély (“canker” torokfájás) következménye. Ebben a konkrét esetben az érzést úgy írják le, hogy kissé oldalra tolódik, és mogyoró nagyságú.
Végső esetben valamilyen tömeg okozhatja ezt az érzést. Ilyen tömegek lehetnek a rák, ciszták, granulómák, nagy pajzsmirigy, stb. Ne feledjük azonban, hogy bár az emberek azt gondolják, hogy a pajzsmirigyük okozhatja a globus tüneteit, ez csak nagyon RÁKOS esetben van így. A pajzsmirigy csak akkor lehet tényező, ha olyan nagyra nő, hogy az egyértelműen nyilvánvalóvá válik (gondoljunk egy narancs méretű, a nyakból kinövő tömegre), vagy ha a pajzsmirigy körülöleli a nyelőcsövet, ami szintén rendkívül ritka.
Ritkán előfordul, hogy a globus érzés egyáltalán nem fizikai eredetű, hanem egyfajta neuropátia (link).
A kezelés megpróbálja kezelni a globus pharyngeus kiváltó okát. Kezdeti vizsgálatként egy alapszintű száloptikás endoszkópiát végeznek, hogy láthatóvá tegyék az érintett területet. Reflux esetén gyakran próbálkoznak protonpumpa-gátlókkal (pl. Prilosec) legalább 3-4 hétig, bár egyeseknél akár 3-6 hónapig is eltarthat a megfelelő megoldás. Előfordulhat nem savas reflux is, amelyre a standard refluxgyógyszerek nem hatnak olyan jól.
Stressz esetén a magyarázat önmagában gyakran elegendő. Amennyiben a tünetek a külső stresszorok kezelése és a refluxellenes gyógyszerek kellő ideig tartó szedése ellenére is fennállnak, báriumnyelést és/vagy felső nyelőcső manometriát rendelnek annak felmérésére, hogy maga az izom nem lehet-e kóros. Ezenkívül 24 órás pH-szonda és többcsatornás intraluminális impedancia-vizsgálat is javasolt lehet. Ha a báriumnyelés kóros eredményt ad, szükségessé válhat a nyelőcsőtükrözés elvégzése.
Bármilyen okból is, úgy tűnik, a dehidratáció hozzájárul a globus kialakulásához, és úgy tűnik, hogy a betegek jelentős részénél a vízivás segít.
Videó a 24 órás pH- és impedancia-vizsgálat elvégzésérőlA cricopharyngealis izomhipertrófia, spaszticitás vagy hegesedés enyhítésére szolgáló eljárások közé tartozik a nyelőcsőtágítás botoxinjekcióval vagy anélkül, valamint az agresszívebb cricopharyngealis myotomia. E beavatkozások előtt általában báriumnyelési és manometriás vizsgálatot kell végezni.
A tömegek kezelése esetén a kezelés általában kimetszés vagy diagnosztikai célú biopszia.
Az eozinofil nyelőcsőgyulladás csak az EGD során vett (gasztroenterológus által végzett) biopsziák alapján diagnosztizálható.
- Váladék az orr hátsó részén/torkában UPPP vagy Uvula eltávolítása után
- A tej fokozott váladék- vagy nyálkatermelést okozhat?
- Új videó a váladékos torokról
- Laryngopharyngealis reflux (LPR) nyáltesztje
.