A gerincsérülések két típusra oszthatók: hiányos és teljes. A nem teljes gerincsérülés az, amikor a sérültnek még vannak működő testrészei, amelyek az érintett testrész alatt helyezkednek el. A teljes gerincvelősérülés az, amikor a sérült nem tud semmit sem mozgatni az érintett testrész alatt.
Teljes gerincsérülés
A teljes gerincvelősérülés gyakoribb, mint a teljes sérülés. A gerincvelő sérüléseinek több mint 60%-a nem teljes. Ez azért van így, mert az egészségügyi szakemberek ismerik az ilyen típusú sérülésekre való megfelelő reagálás módját annak érdekében, hogy elkerüljék a komplikációkat. A nem teljes gerincsérüléseknek három gyakori típusa van:
- Anterior gerincvelő-szindróma
- Centralis gerincvelő-szindróma
- Brown-Sequard-szindróma
Az anterior sérülés a gerincvelő elülső részén található. Az ilyen típusú sérülésnél az érzékszervi és a motoros pályák sérülnek. A centrális sérülés a gerincvelő közepén található, és idegkárosodással jár. Brown-Sequard sérülés akkor fordul elő, ha a gerincvelő egyik oldala sérült meg.
Teljes gerincsérülés
A teljes gerincsérülés ritkább, de súlyosabb. A teljes gerincvelősérüléseknek három típusa van:
- Tetraplegia
- Paraplegia
- Triplegia
A teljes gerincvelősérülés legsúlyosabb típusa a Tetraplegia. Ez bénulást okoz, és minden végtagot érinthet. A nyaki gerincen való elhelyezkedése határozza meg, hogy pontosan mennyire súlyos ez a sérülés. A paraplégia azzal jár, hogy a sérült elveszíti a testrészek teljes mozgását és érzékelését. A triplegia jellemzően a nem teljesnek minősített gerincvelő-sérülésnél fellépő szövődményekből adódik.