Magyarázzuk, mi a gravitáció, és hogyan mérhető ez a természeti állandó. Egységei és néhány példa.
Mi a gravitáció?
A gravitáció vagy gravitációs erő a természet olyan jelensége, amelynek révén a tömeggel rendelkező testek kölcsönösen vonzzák egymást, annál nagyobb intenzitással, minél nagyobb a testek tömege. Ez az anyag négy alapvető kölcsönhatásának egyike, és “gravitáció” vagy “gravitációs kölcsönhatás” néven is ismert.
Ezt a vonzást a Föld bolygó minden rajta lévő tárgyra gyakorolja, és a dolgok esését okozza. De megfigyelhető az űrcsillagok között is, például a Nap körül keringő (annak gravitációja által vonzott) bolygók vagy a bolygónk tömege által vonzott meteorok esetében, amelyek végül a légkörben szétesnek.
A gravitációs hatást szabályozó általános fizikai törvény (a klasszikus mechanikában) az Isaac Newton által 1687-ben megfogalmazott egyetemes gravitációs törvény. Ebben az angol tudós elmagyarázza, hogy ugyanaz a gravitáció, amely a dolgokat a földre zuhanásra készteti, tartja a bolygókat a Naphoz viszonyított pályájukon.
Sokkal később, a 20. században Albert Einstein fizikus megfogalmazta az Általános relativitáselméletét, amelyben újrafogalmazta a gravitáció bizonyos aspektusait, és a jelenség új nézőpontját nyitotta meg: a relativisztikusét, amely szerint a gravitáció nemcsak a teret, hanem az időt is befolyásolja.
Az Univerzum többi alapvető kölcsönhatásától eltérően a gravitáció tűnik a nagy távolságokon uralkodó erőnek (a másik három sokkal közelebbi távolságokon jelentkezik), amely az égitestek mozgásáért és a csillagok anyagának számos kölcsönhatásáért felelős.
Az alábbi témakörök érdekelhetik: Gravitációs mező
Hogyan mérik a gravitációt?
A gravitációs erőt annak a gyorsulásnak a függvényében mérjük, amelyet a rá ható tárgyakra kifejt, feltéve, hogy nem hatnak rá más erők. Ezt a gyorsulást a Föld felszínén körülbelül 9,80665 m/s2 -nek számították ki.
A gravitációs erőt viszont az adott fizikai megközelítéstől (klasszikus vagy relativisztikus mechanika) függően különböző képletekkel lehet mérni, és általában más erőkhöz hasonlóan kilogrammnyi erőben vagy newtonban (N) ábrázolják.
A gravitáció mértékegységei
Amint fentebb említettük, a gravitációt általában newtonban (N) mérik, amikor a gravitációs erőre utalnak, és m/s2-ben, amikor egy tömeges testnek egy kisebb tömegű testre gyakorolt vonzása által okozott gyorsulásra utalnak. Példa erre a Föld által egy leejtett tárgyra gyakorolt gyorsulás.
Példák a gravitációra
A gravitációs erő hatásának néhány példája a következő:
- A fent említett szabad esésben lévő tárgy gyorsulása: ahogy a Föld által kifejtett gravitációs erő hat rá, a sebesség, amellyel mozog, idővel fokozatosan növekszik.
- Az ellenkező eset: egy minden erőnkkel egyenes irányba dobott tárgy a Föld középpontja felé ható gravitációs erő miatt lassulást szenved a mozgásában, ami végül szabad esésre kényszeríti.
- A bolygók keringése nagyobb csillagok körül, mint például a bolygók a Nap körül, vagy a holdak és természetes műholdak a bolygók körül. Ez a helyzet például a saját bolygónkkal és a Holdunkkal.
- A meteoritok, amelyek megközelítik a Földet vagy más bolygókat, vagy összeütköznek velük, nagy tömegük miatt vonzzák őket.
Utolsó szerkesztés: 2020. július 14. Hogyan kell idézni: “Gravitáció”. Szerző: María Estela Raffino. Argentínából. To: Concepto.de. Elérhető a következő címen: https://concepto.de/gravedad/. Hozzáférés: 2021. március 25.