A hipertrófiás hegek és a keloidok kezelése
A PDL-t a lézerek között a hipertrófiás hegek és a keloidok kezelésének első vonalbeli terápiájának tekintik. Ezekben az esetekben a PDL-terápiát általában ambulánsan végzik. Ha érzéstelenítés indokolt, elegendő a helyi lidokainkrém (pl. 30%-os lidokainpor vízzel keverhető krémalapban) 30 percig tartó elzárással vagy anélkül. A 2,5%-os lidokain és a prilokain 2,5%-os krém eutektikus keveréke vagy a liposzómás lidokain 4%-os krém 30-60 perccel a kezelés előtt okklúzióval vagy anélkül további ésszerű alternatíva. A lézeres besugárzás előtt minden krémet és sminket nedves gézzel el kell távolítani. Az érzékeny testhelyeken (pl. ajkak, mell, gát, gát, ujjak) hegekkel rendelkező betegek számára előnyös lehet az intraléziós injekció vagy idegblokkolás.
A műtéti technika a heg teljes szélességében egymás melletti, nem fedő lézerimpulzusok sorozatát igényli. A teljes heget minden egyes kezelés alkalmával kezelni kell. A heg mérete, vastagsága, elhelyezkedése és színe, valamint a páciens bőrtípusa határozza meg az alkalmazandó energiasűrűséget. Az érzékeny bőrterületeken (pl. mellkas és mell elülső része) található kevésbé fibrotikus hegek kisebb energiasűrűséget igényelnek, míg a vastagabb vagy sötétebb hegeket nagyobb energiasűrűséggel lehet kezelni (lásd a Pulzáló festéklézeres kezeléssel kapcsolatos megfontolások és protokoll az Összefoglalóban).
Általában a kezeléseket alacsonyabb fluenciával kell kezdeni, lehetővé téve az energia felfelé történő rugalmas beállítását attól függően, hogy a heg hogyan reagál a korábbi kezelésekre. Ha a kezdeti kezelési ülés kedvező eredményeket hoz, az energiasűrűségnek állandónak kell maradnia a következő kezelések során. Ha minimális eredményeket értek el, meg kell fontolni a kezelési fluencia 10%-os lépésekben történő növelését. Ha a páciens műtét utáni hólyagosodásról vagy kéregképződésről számol be, fontolja meg az alacsonyabb fluoreszcencia alkalmazását, különös figyelmet fordítva a műtéti technikára (azaz az átfedő impulzusok elkerülésére).
A PDL-kezelés utáni posztoperatív purpura általában 7-10 napon belül megszűnik. A gyógyulási folyamat alatt a betegnek kerülnie kell a kezelt terület idegen manipulációját. A zuhanyozás megengedett, de ügyelni kell arra, hogy a lézeresített területeket enyhén szárazra tapogassa. A kezelési terület kíméletes tisztítása vízzel és enyhe szappannal, majd helyi kenőcs alkalmazása alkalmazható a terület tisztán tartására. A kezelt területet tapadásmentes kötéssel kell betakarni. A kezelt területet körülbelül 6-8 hét múlva ki kell vizsgálni, ekkor újabb lézeres kezelés végezhető.
A leggyakoribb mellékhatás a lézeres bőr hiperpigmentációja. A hiperpigmentáció spontán elhalványul a napozás kerülésével vagy a napozással szembeni védelemmel. Ha a hiperpigmentáció jelen van, fontolja meg a következő lézeres kezelések elhalasztását, hogy elkerülje a konkurens kromofór (vagy célpont), például a melanin interferenciáját. Fontolja meg hidrokinon-tartalmú krém felírását (qd-bid alkalmazva) a halványodási folyamat felgyorsítása érdekében.
Egyszer előfordul, hogy a betegeknél allergiás kontakt dermatitis alakul ki a helyi antibiotikum-használat vagy a ragtapasz okozta irritatív dermatitis következtében. Ha a lézer utáni kiütés jelen van, határozza meg, hogy ez normális purpurikus reakció-e, vagy nem purpurikus és nincs összefüggésben a lézersugárzással. Ha egyidejű viszketésről számolnak be, fontolja meg a kontakt dermatitist. A bőrgyulladás megszűnéséig enyhe helyi kortikoszteroidos krémet kell alkalmazni. A kórokozót azonnal abba kell hagyni.
A hipertrófiás hegek átlagosan legalább 50-80%-os javulást mutatnak 2 lézeres kezelés után. A keloid hegek és a fibrotikusabb hipertrófiás hegek általában további lézeres kezeléseket igényelnek a kívánt eredmény eléréséhez.
Megjegyzendő, hogy a keloid hegeket kemoterápiás szerekkel, például 5-fluorouracillal (5-FU) is kezelték. Megállapították, hogy ennek alacsony a kiújulási aránya. További kezelési lehetőségek az egyidejű sugárkezelés, a kortikoszteroid injekció és az interferon.
A striae distensae kezelése
A striae distensae kezelésében alkalmazható az 585 vagy 595 nm-es PDL, amely a legjobban az alacsonyabb energiasűrűségre (3 J/cm2) reagál. Az egymás melletti, egymást nem átfedő lézerimpulzusokat úgy kell beadni, hogy minden egyes stria distensae-t lefedjen. A besugárzott striae distensae jellemzően nem mutatja a hipertrófiás hegek és keloidok kezelésénél megfigyelhető jellegzetes purpurát. Az alacsonyabb fényerősség miatt a striák általában enyhén rózsaszínűnek tűnnek, ami enyhe posztoperatív szöveti hiperémiát és ödémát jelent. Megfelelő fényerősség és műtéti technika alkalmazása esetén nem fordulhat elő hólyagosodás és kéregképződés. Általában csak 1-2 kezelési alkalom szükséges a kívánt eredmény eléréséhez.
Ablatív és nem ablatív szén-dioxid lézereket is alkalmaztak a striák kezelésére. Yang és munkatársai tanulmányt végeztek, hogy összehasonlítsák ezeket a lézeres kezeléseket etnikai betegeken. Huszonnégy dél-koreai beteget vontak be egy randomizált, vak, osztott vizsgálatba, akiknek különböző mértékű atrófiás striae albae volt a hasán. A betegeket 1550 nm-es frakcionált Er:glass lézerrel és ablatív frakcionált szén-dioxid lézerrel kezelték. A hasi elváltozás mindkét felét véletlenszerűen választották ki, és 4 hetes időközönként 3-szor kezelték ugyanazokkal a paraméterekkel. Bár statisztikailag nem különböznek, a nem ablatív frakcionált lézerrel és az ablatív szén-dioxid frakcionált lézerrel végzett mindkét kezelés a striae distensae jelentős klinikai és szövettani javulását mutatta a kezelés előtti területekhez képest.
A posztoperatív kezelés hasonló a hipertrófiás és keloid hegekkel kezelt betegek által követett protokollhoz. Utasítsa a betegeket, hogy óvatosan tisztítsák meg a kezelt területeket vízzel és enyhe szappannal. Naponta helyi kenőcsöt, például vazelint kell alkalmazni, és a kezelt területet tapadásmentes kötéssel kell lefedni. A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy a kezelés ideje alatt kerüljék a kezelt területet a napozásnak való kitettséget.
Az atrófiás hegek kezelése
Az atrófiás arc hegek újrakontúrozása szén-dioxid és Er:YAG lézerpárologtatással a betegek által igen kívánatos eljárássá vált. A víztartalmú szövetek szelektív ablációja révén mindkét lézerrendszer a szövetek kiszámítható és reprodukálható vaporizációját biztosítja, ami nagyobb pontosságot eredményez, mint a dermabrázió. A lézeres resurfacing során az epidermisz és a dermisz változó része pusztul el. Egy 1996-os tanulmányban Fitzpatrick és munkatársai kimutatták, hogy a bőr vaporizációjának mélysége és a szén-dioxid lézerrel történő felszínrehozás után visszamaradó nekrózis egyenesen arányos az impulzus energiájával és a lézer áthaladások számával.
A pulzáló Er:YAG lézerek 10-szer szelektívebbek a vízzel szemben, mint szén-dioxidos társaik; ezért fokozott szöveti vaporizációt és a dermiszt csökkentett maradék hőkárosodást eredményeznek. A posztoperatív erythema csökken; a szövetekre gyakorolt korlátozott fototermikus hatást azonban ellensúlyozza a klinikai javulás általános csökkenése. Így a rövid impulzusú Er:YAG lézeres újrafelszínre hozatal kevesebb kollagén zsugorodást eredményez, mint a szén-dioxid lézeres kezelésnél megfigyelhető. Enyhébb atrófiás hegesedés esetén az Er:YAG lehet az előnyben részesített módozat, tekintettel a rövidebb posztoperatív felépülési időre.
A rendszertől függetlenül a célok 2-rétűek: (1) az atrófiás bemélyedés és az azt körülvevő ép (normális) bőr közötti átmenet lágyítása és (2) a kollagéntermelés serkentése az atrófiás területen belül. A teljes kozmetikai egységet kezelni kell a texturális vagy színbeli eltérések minimalizálása érdekében. Elszigetelt heg kezelése esetén fontolóra kell venni a spot resurfacingot. A nagy bőrfelületek lézeres kezelésénél a kezelési idő csökkentésére törekedve pásztázó kézidarabot lehet használni. A mélyithelializáció elérése után (jellemzően 1 menetre van szükség a 300 mJ-os szén-dioxid lézerrel és 2-3 menetre az 5 J/cm2-es Er:YAG lézerrel), a hegszélek vagy vállak további párologtató lézeres menetekkel tovább alakíthatók. A részlegesen kiszáradt szövetet minden egyes lézeres áthaladás után sóoldattal vagy vízzel átitatott gézzel kell eltávolítani, hogy megelőzzük az elszenesedést.
Tipikusan 300 mJ energia és 60 watt teljesítmény, változó méretű és alakú mintázatokkal, ezek a paraméterek a számítógépes mintagenerátor (CPG) pásztázó készülékkel (Coherent UltraPulse). Más szén-dioxid lézerrendszerekhez (Sharplan FeatherTouch vagy Luxar NovaPulse) csatlakoztatott pásztázó készülékek a rendszertől és a hegesedés súlyosságától függően pásztázásonként 5-20 wattos teljesítményen használhatók. A kezelési területre 4-10 mm átmérőjű letapogatókat juttatnak. A kezeléshez általában 2-3 menetre van szükség, és az orvosnak ügyelnie kell arra, hogy a két menet között minden részben kiszáradt szövetet eltávolítson. Az egyes hegszélek a teljes kozmetikai egység kezelését követően kisebb átmérőjű foltokkal vagy szkennelésekkel tovább alakíthatók.
Az Er:YAG lézert 5 mm-es foltmérettel, 1-3 J (5-15 J/cm2) mellett alkalmazzák az egyes hegek mélyithelializálására és megformálására. Az Er:YAG lézerrel a szén-dioxidos rendszerhez hasonló lézertechnikát alkalmaznak; mivel azonban az Er:YAG elpárologtatása során jellemzően nem keletkezik jelentős mennyiségű, részben kiszáradt szövet, a lézermenetek közötti törlés nem szükséges, kivéve a szőrös területeken (a bőrbe történő hővezetés csökkentése érdekében az elszenesedett felszíni szőrszálakon keresztül). Vérzés jellemzően a harmadik lézeres kezelésnél figyelhető meg, ami a bőrbe való behatolás és az Er:YAG lézernek az erek fotokoagulációjára való képtelensége miatt következik be.
A szén-dioxid vagy Er:YAG lézer használata esetén a kezelt bőr közvetlenül a műtét után erythemás és ödémás, majd a következő 48 órában a koagulált szövetek leválása miatt tovább romlik. A tünetek enyhítése hűvös borogatással, lokális lágyítószerekkel, éjszakai fejemeléssel vagy félzáró kötésekkel érhető el. Az első posztoperatív hét kritikus. Fontos a betegek szoros figyelemmel kísérése a megfelelő gyógyulási reakciók és az olyan szövődmények, mint a dermatitis és a fertőzés szempontjából. Az Er:YAG lézeres újrafelszínezés esetén a reepithelializáció jellemzően 4-7 napot vesz igénybe, míg a szén-dioxid lézeres újrafelszínezés 7-10 napot igényel.
Egy jelentős mellékhatás, amely mind a szén-dioxid, mind az Er:YAG lézer esetében előfordulhat, az átmeneti hiperpigmentáció. Bár a hiperpigmentáció gyakoribb a sötétebb bőrtónusú betegeknél, bármilyen bőrtípusnál előfordulhat. Az átmeneti hiperpigmentáció a műtét utáni korai időszakban, körülbelül 1-2 hónappal a kezelés után jelentkezik. Bár a folyamat általában önkorlátozó, a felszívódást fehérítő krémekkel (pl. hidrokinon, arbutin) vagy savas készítményekkel (pl. glikolsav, retinolsav, azelainsav, kojic, aszkorbinsav) fel lehet gyorsítani. A hypopigmentáció a kezelés viszonylag késői következménye (jellemzően ≥6 hónap múlva észlelhető), és tartósnak tűnik.
A fertőzés egy másik posztoperatív aggodalomra ad okot, mivel a reepithelizáló bőr érzékeny a bakteriális (pl. staphylococcusok, pseudomonas), vírusos (pl. herpes simplex) és gombás (pl. Candida szervezetek) fertőzésekre. A fertőzések előfordulása csökkenthető a profilaktikus antibiotikumok megfelelő alkalmazásával, és ami még fontosabb, agresszív posztoperatív sebkezeléssel. A fertőzés gyanúját korán diagnosztizálni és kezelni kell.
A lézeres újrafelszínezés legsúlyosabb szövődményei közé tartozik a hipertrófiás hegesedés és az ektropium kialakulása, amelyek a túlságosan agresszív intraoperatív lézertechnika következményei lehetnek. A hipertrófiás égési hegek hatékonyan kezelhetők a korábban leírt 585 nm-es PDL besugárzással; az ektropium általában sebészi rekonstrukciót igényel.
A kollagén remodelling további hegjavulással 12-18 hónappal a műtét után következhet be, ezért a klinikai javulás pontos felmérése érdekében fontolja meg a maradék hegek újbóli kezelésének elhalasztását legalább 1 évvel. Az Er:YAG lézerrendszer, bár hatékony az atrófiás hegek kezelésében, nem nyújt ugyanolyan mértékű kollagénremodellezést, mint a szén-dioxid lézerrendszer. Az Er:YAG lézert az egyes hegszélek megformálására és az enyhe aknés hegek kezelésére kell fenntartani.
A pattanásos hegek kezelése
A lézer viszonylag biztonságos és hatékony lehetőség a bőr átalakítására, hogy javítsa annak megjelenését. A lézereken kívül számos modalitás alkalmazható az aknés hegek kezelésére, beleértve a kimetszést, a lyukasztást, a szubcíziót, a kriosebészetet, a dermális töltőanyagokat, a kémiai hámlasztást és a szilikonlapos tömörítést. A jégcsákányos hegek általában túl mélyre nyúlnak a dermiszbe ahhoz, hogy a hagyományos kezelésekkel elérhetők legyenek, és eltávolításukhoz lyukasztásos kimetszésre lehet szükség. A gördülő hegek esetében a terápiának a dermisz és a subcitisz közötti szabálytalan mögöttes lehorgonyzás kezelésére kell irányulnia. Ezért a lézeres revízió általában a sekély boxcar és a felületes hegekre korlátozódik.
Ablatív lézeres felszínrehozás szén-dioxid vagy Er:YAG lézerrel előnyös lehet. A kezdeti kezelés után hagyja a bőrt gyógyulni, ami 6-8 hetet vehet igénybe. A műtét utáni erythema akár 12 hétig is eltarthat. A hegeket további lézeres kezelésekkel lehet kezelni a kívánt bőrátalakítás és bőrmegjelenés elérése érdekében.
Mint említettük, a szén-dioxid lézerrel történő bőrfelszín-megújítás számos lehetséges kockázattal járhat, mint például a kezelés utáni késleltetett hipopigmentáció és hegesedés, valamint a beavatkozás utáni elhúzódó gyógyulás. Ez az ablatív lézer önmagában is hatékony lehet az akne utáni hegesedés kezelésére, de a kockázatokat figyelembe kell venni, mielőtt a páciens aláveti magát ennek az eljárásnak. A szén-dioxid lézer szelektivitásának fokozása érdekében egyesek megpróbálták kombinálni Er lézerrel, amely a szén-dioxid lézersugárnál előnyösebb módon vesz fel (ezt alább részletezzük). Az erbiumlézer bőrpusztító hatása sokkal inkább lokalizált, mivel az energia gyorsan eloszlik a célzott szövetekben. Ez az eljárás szelektívebb és kevésbé károsítja a bőrt, mint a szén-dioxid lézeres felszínmegújítás.
A szén-dioxid lézerrel először a heg kezelhető, majd Er lézerrel történő besugárzás következhet az ablált, szén-dioxiddal kezelt szövet további átalakítására. Ez felgyorsítja a sebgyógyulási folyamatot, és csökkenti a csak szén-dioxid lézer használatával járó lehetséges szövődményeket.
Az ablatív resurfacinggel ellentétben a nem ablatív lézerek nem bontják meg észrevehetően az epidermiszt, hanem hőenergiát és károsodást juttatnak az alatta lévő dermiszbe. Ezek a lézerek kollagén átalakulást és termelést indukálnak, amely túlnyomórészt III-as típusú kollagén. Idővel a kollagén expressziója megváltozik, és nagyobb arányban tartalmaz I-es típusú kollagént. Ezekkel a lézerekkel a klinikai javulás általában egynél több kezelést igényel, és az eredmények hónapokkal a lézeres kezelések befejezése után is javulhatnak.
1996-ban Alster és McMeekin kimutatta, hogy az 585 nm-es PDL képes javítani az erythemás és hipertrófiás aknés hegeket. 22 betegnél 1 vagy 2 kezelés után jelentős javulást tapasztaltak a textúrában és a bőrpírban (6-7 J/cm2; 7 mm-es foltméret). Hat héttel egyetlen lézeres kezelés után az átlagos javulás 67,5% volt. A betegek közül nyolcan további lézerkezelést kaptak, és 6 héttel később átlagosan 72,5%-os javulást tapasztaltak.
Atrófiás aknés hegeket 1064 nm-es Q-kapcsolt Nd:YAG lézerrel kezelték. Tizenegy enyhe és közepes atrófiás hegesedésben szenvedő beteget kezeltek 5 lézeres kezeléssel 3 hetes időközönként. A lézer átlagos fluenciája 3,4 J/cm2 volt, 4-6 nanoszekundumos impulzusidővel és 6 mm-es spotmérettel. A bőr érdessége az ötödik lézeres kezelés után 1 hónappal jelentősen javult (23,3%). A további javulás idővel folytatódott. A 6 hónapos utánkövetéskor a betegek statisztikailag szignifikáns, 39,2%-os javulást mutattak a kiindulási mérésekhez képest. Ez a tartós javulás valószínűleg a lézeres kezelések befejezése utáni tartós bőrkollagén átalakulásnak köszönhető. A hosszú távú eredmények és a biztonsági profil (azaz enyhe-közepes erythema, fájdalom, pontszerű petechiák) lehetővé teszi, hogy ez a lézer életképes lehetőség legyen az enyhe-közepes atrófiás aknés hegekben szenvedő betegek számára.
A 1320 nm-es Nd:YAG lézert beépített kriogén hűtőspray-vel már alkalmazták pattanásos hegek kezelésére. Sadick és Schecter 2004-ben 8 beteget kezeltek 6 havi, egyenként 3 menetből álló besugárzással, és szerény javulást tapasztaltak. A fibrózis nélküli, jégcsapos hegek kedvezőbben reagáltak, mint a rostos vonalakkal rendelkezők. A 8 betegből 7-nél statisztikailag szignifikáns javulást észleltek 5 hónappal és 1 évvel az utolsó kezelést követően. Amikor csak 3 kezelést alkalmaztak, egy másik tanulmány szerint az atrófiás hegek javultak a leginkább. Az ázsiai betegeknél előfordulhat, hogy csak enyhe válaszreakció jelentkezik. A 27 kezelt beteg közül 8-nál nem volt objektív javulás, 9-nél pedig csak enyhe javulás volt a kiindulási állapothoz képest. Ez a módszer jobb eredményeket hozhat, ha más módszerrel, például műtéttel vagy intenzív impulzusú fényforrással (IPL) kombinálják.
A Tanzi és Alster által 2004-ben végzett összehasonlításban 1450 nm-es diódalézer és 1320 nm-es Nd:YAG hatékonyságát értékelték atrófiás archegek esetében. Húsz enyhe és közepes fokú hegesedésben szenvedő beteg kapott havonta 3 kezelést. A páciensek arcának mindkét felét randomizálták a 2 lézer közül 1-hez. A kezelések befejezése után a legnagyobb klinikai hatást 6 hónap elteltével tapasztalták, ami összhangban volt a kollagéntermelés megfigyelt szövettani növekedésével. Mindkét lézerrel csak szerény javulást tapasztaltak, de az 1450 nm-es diódalézer nagyobb javulást eredményezett. Mindkét lézer biztonságos, nem invazív lehetőség az enyhe és közepesen súlyos atrófiás hegek megjelenésének javítására.
A legújabb lézertechnológia, a frakcionált lézerek nagy intenzitású, fókuszált lencséken keresztül frakcionált fényt bocsátanak ki, hogy egyenletesen hozzák létre a hősérülés mikroszkopikus oszlopainak tömbjeit, amelyeket sérülésmentes szövetek vesznek körül. Az apró sérülési oszlopokat mikroszkopikus hőkezelési zónáknak nevezik. A kezelő beállíthatja a lézer energiáját és a mikroszkopikus hőkezelési zónák sűrűségét. Számos frakcionált lézerkészüléket hagytak jóvá az aknés hegek, a periorbitális rhytidák, a bőr felszínre hozására, a lágyszövetek koagulációjára és a melaszma kezelésére.
A sérülésmentes környező szövetek lehetővé teszik az életképes szövetek tartalékát, ami gyors epidermális helyreállítást tesz lehetővé, csökkentve a páciensek állásidejét. Mind az ablatív, mind a nem ablatív frakcionált lézereket sikeresen kipróbálták a hegek kezelésére.
Egy 2009-es vizsgálatban a nem ablatív, 1540 nm-es Er:glass frakcionált lézer hatékonyságát és biztonságosságát értékelték a sebészeti és poszttraumás hegek kezelésében. Egy műtét utáni hegen szövettani vizsgálatot végeztek, hogy nyomon kövessék a kezelés utáni gyógyulás időbeli lefolyását és a frakcionált kezelés hatását a hegszövet normalizálódására, összehasonlítva a heg kiindulási szövettani leleteivel. A szövettani eredmények a kezelést követő 72 órán belül az epidermisz gyors reepithelializációját mutatták. A hegszövet átalakulása a kollagénrostok megújulásával és újrarendeződésével a dermiszben 2 héttel a kezelés után volt megfigyelhető. A kiindulási értékhez képest a kezelt hegek 73%-a legalább 50%-kal, 43%-a pedig legalább 75%-kal javult.
Kiegészítésképpen egy új kombinált terápia javasolt, amely magában foglalja a dot peelinget (magasabb triklórecetsav-koncentráció fokális alkalmazása), a szubcíziót és a frakcionált lézeres besugárzást. Egy kísérleti vizsgálatban ennek a módszernek a hatékonyságát és biztonságosságát vizsgálták az aknés hegek kezelésében. Az aknés hegek súlyossága átlagosan 55,3%-kal csökkent. A betegek nyolcvan százaléka jelentős vagy jelentős javulásról számolt be.
Cho és munkatársai az 1550 nm-es Er-dopedált frakcionált fotothermolízis rendszerrel és a 10 600 nm-es szén-dioxid frakcionált lézerrel végzett egy alkalomból álló kezelések hatékonyságát és biztonságosságát vizsgálták aknés hegek kezelésére egy randomizált, osztott arcú, értékelővel elvakított vizsgálatban 8 aknés heggel rendelkező beteggel. Minden alany arcának egyik felét frakcionált fototermolízis rendszerrel, a másik felét pedig szén-dioxid frakcionált lézerrel kezelték. A kezelés után 3 hónappal a klinikai értékelés alapján a javulás átlagos mértéke 2 ± 0,5 volt a frakcionált fototermolízis rendszer esetében és 2,5 ± 0,8 a szén-dioxid frakcionált lézerrendszerek esetében.
Egy 2010-es kísérleti klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a lézereket közvetlenül a műtét után is lehet használni a hegek megjelenésének csökkentésére. A lézerrel segített bőrgyógyítás (LASH) technika hőmérséklet-emelkedést idéz elő a bőrben, ami módosítja a sebgyógyulási folyamatot. Capon és munkatársai kimutatták, hogy a műtét után azonnal elvégzett 810 nm-es diódalézeres kezelés javíthatja a műtéti heg megjelenését. A dózis jelentős szerepet játszik a heg javulásában, és jól ellenőrizhetőnek kell lennie. A szerzők emellett azt javasolták, hogy a LASH alkalmazható a hipertrófiás hegek revíziójára.
Wada és munkatársai 24 japán beteg (17 nő és 7 férfi, 15-44 évesek) nyílt vizsgálatát végezték el, akiknek az arcán aknés hegeket kezeltek alacsony energiájú, kétszer átmenő, 1450 nm-es diódalézerrel 5 ülésben, 4 hetes időközönként. A pattanásos hegek átlagos időtartama a lézeres kezelés előtt 4,8 év volt (1-9 év). A klinikai értékelést orvosok és fényképek segítségével végezték a kiindulási időpontban, 1 hónappal az utolsó kezelés után, valamint a 3 hónapos utóvizsgálaton. Az akne vulgaris kezelésére szolgáló topikális terápiák engedélyezettek voltak a követési időszak alatt. Minden beteg elvégezte az 5 kezelést. Az alanyok 75%-a mutatott legalább 30%-os javulást a pattanásos hegekben. A 3 hónapos utóvizsgálat során a 30%-nál nagyobb javulást elért alanyok 92,9%-a megtartotta a hatékonyságot.