Az egészségügyi egyenlőtlenségek mérséklése és a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a koronavírus elleni vakcináknak el kell jutniuk az alulellátott lakossághoz és a nehezen elérhető közösségekhez.
Az Egyesült Államokban kevés olyan hely van, amelyet nem lehet megközelíteni közúton, de más tényezők – például sok vidéki kórház nem engedheti meg magának az ultraalacsony hőmérsékletű fagyasztókat, vagy esetleg nincs megbízható áramellátása – kihívást jelentenek. Kormányzati akarattal és forrásokkal azonban ezek leküzdhetők.
Ez nem igaz a világ nagy részére.
Egyikünk, Tim Ford, globális egészségügyi kutató, aki sok nemzetközi munkát végzett a vízzel és az egészségüggyel kapcsolatban ott, ahová a hűtési lánc nem tud eljutni, legutóbb Haiti vidéki területein. A másik, Charles Schweik azt tanulmányozza, hogy az innovációk – mind a digitális, mind a fizikai – elterjedése hogyan oldhat meg sürgető társadalmi problémákat és társadalmi egyenlőtlenségeket.
A Pfizer és a Moderna vakcinái nagyszerű kezdetet jelentenek, amelyet ünnepelni kellene, de a fagyasztók és a hőmérséklet-szabályozott szállítási módszerek bonyolult ellátási láncára, az úgynevezett “hűtőláncra” támaszkodnak. Ez a hűtőláncra való támaszkodás méltányossági és társadalmi igazságossági aggályokat vet fel, mivel a világ számos részén nem lehet ilyen láncot fenntartani. A kutatók keményen dolgoznak olyan vakcinákon, amelyekkel elkerülhető a hűtőláncos szállítás logisztikai és gazdasági rémálma.
Ahol a hűtőlánc nem működik
A szegényebb területeken, a világ távolibb részein és olyan helyeken, ahol a nappali középhőmérséklet magas, és az elektromos áram nem áll rendelkezésre vagy csak szórványosan, nincsenek mechanizmusok az oltóanyagok alacsony hőmérsékleten való tárolására. Valójában ezeken a helyeken sokszor még utak – nemhogy repülőterek – sincsenek. És még ha vannak is utak, azok az év bizonyos időszakaiban járhatatlanok lehetnek, vagy politikai okokból vagy polgári zavargások miatt megközelíthetetlenek.
A Moderna és a Pfizer vakcináit egyaránt fagyasztva kell tartani, és a hűtőláncra kell támaszkodniuk ahhoz, hogy bárhová eljussanak. Csak a nagy, gazdag országok rendelkeznek a fejlett hűtőlánc megvalósításához szükséges erőforrásokkal, és ez azt jelenti, hogy a világ hatalmas részei jelenleg nem juthatnak COVID-19 vakcinához.
Ez rossz hatással van a közegészségügyre, és nem méltányos és igazságos.
Hőmérsékletstabil vakcinák
Jönnek az olyan vakcinák, amelyek nem igényelnek ultraalacsony hőmérsékleten történő tárolást. Néhány vállalat, köztük az AstraZeneca és a Johnson & Johnson, olyan vakcinákon dolgozik, amelyek csak hűtést igényelnek, szemben a fagyasztó hőmérsékleten történő tárolással. December végén az AstraZeneca vakcináját engedélyezték az Egyesült Királyságban. Mindkét vakcina a következő néhány hónapban elérhetővé válik a globális piacon, és jelentősen bővítheti a vakcinák elérhetőségét.
Mindkét vállalat együttműködik a COVAX Facility-vel is, amely magát “globális kockázatmegosztási mechanizmusként írja le az esetleges COVID-19 vakcinák összevont beszerzésére és méltányos elosztására”. A cél az, hogy a COVAX-programban részt vevő valamennyi ország számára elérhetővé tegyék a vakcinákat, jövedelmi szinttől függetlenül. December közepéig 92 alacsony és közepes jövedelmű ország csatlakozott.
A hűtés jobb, mint a fagyasztás, de a távoli helyeken a szobahőmérséklet a legjobb, és a kutatók olyan hőstabil COVID-19 vakcinákon dolgoznak, amelyek nem igényelnek hűtést. Azokat a technikákat, amelyek kiküszöbölik a vakcina hűtőláncának szükségességét, már évtizedek óta sikerrel alkalmazzák. Ilyen például a fagyasztva szárított vakcinák. Az első hőálló vakcinát 1955-ben fejlesztették ki a himlő ellen, és részben ennek tulajdonítják a betegség végleges felszámolását.
A kutatók napjainkban is keresik a vírusvakcinák stabilizálásának innovatív módjait: a légszárítástól az olcsó cukorfilmekkel történő szárításon át a különböző stabilizálószerekkel történő fagyasztva szárításig. Egyes kutatók stabil folyékony formulákon is dolgoznak, különösen az élő attenuált influenzavírusok esetében, amelyekkel elkerülhető a költséges fagyasztva szárítás folyamata, ami nem mindig könnyű az alacsony és közepes jövedelmű országok számára. Mindezek a megközelítések alkalmazhatóak lehetnek olyan élő vírus vakcinákra, amelyek attenuált vírust használnak, akárcsak az influenza vakcina, valamint az AstraZeneca és a Johnson & Johnson által kifejlesztés alatt álló mindkét koronavírus vakcina.
Hope for COVID-19 vaccines?
Egyelőre ez leginkább alapkutatás, de az előrelépés ezen a területen nagyban segítené a globális egészségügyi igények kielégítését.
A hőmérséklet-stabil COVID-19 vakcinák kifejlesztésére irányuló legígéretesebb erőfeszítések eddig kínai és indiai csoportoktól származnak. Kínai tudósok kifejlesztettek egy módszert az mRNS-vakcina lipid nanorészecskékbe csomagolására, amelyek szobahőmérsékleten is frissen tartják azt. Az indiai kutatók egy olyan módosított fehérjetöredéket használnak, amely tolerálja a magas hőmérsékletet. Legutóbb egy brit kutatócsoport kezdett együttműködni egy polimerstabilizált, tű nélküli, szilárd dózisú vakcinán.
A hűtőlánc korlátai miatt közegészségügyi, erkölcsi és etikai kötelezettségek miatt olyan vakcinákba kell befektetni, amelyeket a hűtőláncon kívüli megközelítésekkel lehet beadni. Sok helyen az emberek számára sok helyen ez az egyetlen módja annak, hogy valaha is oltóanyaghoz jussanak.