A kényszerbetegségben szenvedők gyakran tapasztalják, hogy tolakodó gondolataik “szenzoros élményekkel” – kvázi hallucinációkkal – járnak együtt, amelyek valamilyen fizikai érzést kapcsolnak a torz gondolkodáshoz, amelyet a betegség okozhat. Most a kutatók kezdik megérteni ezeket az érzéseket, és azt, hogy hogyan lehetne őket felhasználni a mentális betegség kezelésében.
A Clinical Psychology and Psychotherapy című folyóiratban novemberben megjelent új tanulmányban a kutatók kimutatták, hogy úgy tűnik, kapcsolat van a kényszerbetegséggel kapcsolatos kényszercselekvések erőssége és a velük járó fizikai érzések között.
A szerzők szerint például egy személy piszkosnak érezheti magát a szennyeződéssel kapcsolatos tolakodó gondolatok során. Ésa The Wiley Handbook of Obsessive Compulsive Disorders című szakfolyóiratban megjelent, a rendellenesség tüneteiről szóló 2017-es áttekintés megjegyezte, hogy a betegek “kellemetlen érzéseket érezhetnek a bőrben, az izmokban vagy más testrészekben, például viszketést vagy égő érzést, ami arra készteti a beteget, hogy addig végezze a kényszert, amíg nem érez… megkönnyebbülést”.
Az új tanulmány szerint ezeknek az érzéseknek a sajátossága, “gazdagsága” és intenzitása szerepet játszhat abban, hogy a kényszerbetegségben szenvedők hogyan kezelik a tüneteiket.
Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent ez, meg kell értenünk a kényszerbetegséget. Az elmebetegség nem a hiperorganizáció vagy az anal-retentivitás rendellenessége, amit egyes popkulturális ábrázolások elképzelnek. Ehelyett az aggodalom és az ellenőrzés betegsége. A rögeszmék és a kényszerek általában együtt jelentkeznek: Az illető fixálódhat arra a tolakodó gondolatra, hogy barátai és családtagjai autóbalesetben meghalnak, és kényszert érez arra, hogy a hűtőszekrényében minden tárgyat megkocogtasson, mert úgy véli, ez megakadályozza, hogy ez megtörténjen.
A kényszerbetegségben szenvedő emberek általában tudják, hogy rögeszméik és kényszerei a mentális betegség tünetei, és nem kapcsolódnak valós okhoz és okozathoz, de kezelés nélkül mégis nehezen tudják kontrollálni őket.
Az új tanulmányban a kutatók megkérték a kényszerbetegségben szenvedő embereket, hogy válaszoljanak egy kérdőívre, amelynek célja, hogy számszerűsíthető módon megértsék az érzékszervi rögeszmék erősségét.
Megállapították, hogy azoknál az embereknél, akiknek nagyobb nehézséget okozott a kényszerek kontrollálása, általában erősebbek voltak a rögeszméikhez kapcsolódó érzékszervi elemek is, azokhoz képest, akiknek kisebb nehézséget okozott a kényszerek kontrollálása. Ez különösen igaznak tűnt azokra az emberekre, akiknek a rögeszméi a tisztaságra és a személyes szennyeződésre összpontosítottak, állapította meg a tanulmány.
A tanulmány szerint általában azt találták, hogy a rögeszmék erős szenzoros összetevői is gyakrabban jelentek meg a mindenre kiterjedő élénk képzelettel rendelkező embereknél.
A kényszerbetegek nagy csoportjáról kiderült, hogy tolakodó gondolataikat auditív – suttogó, beszélt vagy kiáltott hangokként érkező – formában élik meg. A betegeknek ez a csoportja hajlamos volt arra is, hogy normális gondolataikat “hangosabbnak” élje meg, mint a legtöbb ember.
A kutatók azt írták, hogy a tanulmány újabb bizonyítékot nyújt arra, hogy az érzések és a kényszerbetegség közötti kapcsolat sok lehetőséget rejt magában a kezelés szempontjából. Ha az erős érzések miatt a kényszerbetegség tünetei nehezebben kontrollálhatók, akkor talán az ezen érzések átirányításán alapuló kezelések – amelyek már a kutatások korai fázisában vannak – segíthetnek a betegeknek jobban kontrollálni a kényszerképzeteiket.
Eredetileg a Live Science-en jelent meg.
Újabb hírek