2014-ben a Leedsi Egyetem kutatócsoportja nyugtalanító igazságbombát dobott a nyilvánosságra, amikor bejelentette, hogy a nyilvános illemhelyeken található, érintés nélküli, sugárhajtású szárítók minden, csak nem higiénikusak. Megállapították, hogy ezek az egyre népszerűbb készülékek az emberek rosszul megmosott kezéről (a legtöbb ember nem mos kezet rendesen) a levegőbe és a közeli felületekre aggasztó mennyiségben juttatják a baktériumokat, növelve annak valószínűségét, hogy a mosdóból mások baktériumaival borítva lépünk ki.
A nyilvános mosdót rekonstruáló laboratóriumi kísérletekben a sugárhajtású levegőszárítók 27-szer több baktériumot juttattak a levegőbe, mint a jó öreg papírtörlő, és ezek a mikrobák még 15 percig keringtek utána.
Most a szerzők még több bizonyítékkal állnak elő a kézszárítók ellen, ezúttal valós kísérletekből.
A Journal of Hospital Infection című folyóiratban megjelent beszámoló szerint Mark Wilcox professzor és munkatársai azt vizsgálták, hogy a kézszárítási módszerek hogyan befolyásolják a baktériumok terjedését a kórházi mosdókban – ez azért fontos kérdés, mert számos súlyos és antibiotikumoknak ellenálló fertőzésről ismert, hogy klinikai környezetben kering.
A vizsgálatot három város – Leeds, Párizs és az olaszországi Udine – kórházaiban végezték 12 héten keresztül. Minden helyszínen két, a betegek, a személyzet és a látogatók által használt mellékhelyiséget választottak ki, és mindegyiket úgy állították be, hogy csak sugárszárítót vagy papírtörlőt kínáljanak. Négy héten keresztül minden nap levegőmintákat és tamponmintákat vettek a mellékhelyiségek felületéről, majd a gyűjtések kéthetes szüneteltetése után minden mellékhelyiségben átálltak az alternatív szárítási módszerre. Ezt a folyamatot ezután harmadszor is megismételték.
A mintákból származó tenyészetek kimutatták, hogy a levegőben és a felületeken lévő baktériumok összmennyisége következetesen sokkal magasabb volt minden mellékhelyiségben, amikor sugárszárítót használtak. A legdrámaibb különbségek magának a sugárszárítónak a felülete és a papírtörlő-adagoló felülete között mutatkoztak: Udinében a szárítót 100-szor több baktérium borította, Párizsban 33-szor több volt, Leedsben pedig 22-szer több.
A baktériumok mennyisége Párizsban 33-szoros, Leedsben pedig 22-szeres volt.