Az érdeklődés, amelyet a kínai kultúra és a japán kultúra összehasonlítása vált ki, több évszázadra nyúlik vissza. Kína és Japán szomszédok, mégis, kultúrájukban ugyanannyi különbség van, mint amennyi hasonlóság.
- Fun Fact…
- Torii kapu
- Yin Yang
- Kanji írás
- Kínai írás
- Japán konyha
- Kínai konyha
- Tradicionális japán köntösök
- Tradicionális kínai ‘Qipao’
- Japán építészet
- Kínai építészet
- Különbségek a kínai és japán kultúra között
- Nyelv
- Nevek
- Vallás
- Szokások
- Konyha
- Ruházat
- Építészet
- Hasonlóságok a kínai és a japán kultúra között
- Vallás
- Mentalitás
- Nyelv és művészet
- Konyha
Fun Fact…
A papírpénz eredete Kínába vezethető vissza. Először a 7. században, a Tang-dinasztia uralkodása alatt használták.
A Kína és Japán közötti kapcsolatok az ókortól kezdve egészen az első világháború végéig újra és újra forró és hideg fuvallatot kaptak. A Nagy Háború befejezése után a két nemzet közötti kapcsolatokban kiéleződött a feszültség, amely egészen a második világháború befejezéséig megmaradt.
Kulturális téren a kínai kultúra egészen a Tang-dinasztia bukásáig erős befolyást gyakorolt Japánra. Így a kínai kultúra Japánra gyakorolt hatása hosszú időn keresztül megfigyelhető volt. A buddhizmus a kínaiakon keresztül érkezett Japánba. Ez a vallás mind Kínára, mind Japánra erős hatást gyakorolt.
Amint a kínai kultúra Japánra gyakorolt befolyása csökkenni kezdett, a japán kultúra kezdett kialakulni és fejlődni, megteremtve saját identitását. Ez elég sok különbséget eredményezett a kínai és a japán kultúra között.
Torii kapu
Yin Yang
Kanji írás
Kínai írás
Japán konyha
Kínai konyha
Tradicionális japán köntösök
Tradicionális kínai ‘Qipao’
Japán építészet
Kínai építészet
Különbségek a kínai és japán kultúra között
Nyelv
Kínában több dialektust beszélnek (például, mandarin, kantoni, wu), míg írott nyelv csak egy van, a kínai.
A japánoknak többféle írott nyelvük van (katakana, hiragana, romaji), míg a beszélt nyelvjárás ugyanaz; a japán.
Nevek
A legtöbb kínai név egyszótagú (Lee, Ma, Lú). Bár ebben a tendenciában az utóbbi időben némi változás tapasztalható.
Míg a legtöbb kínai név egyszótagú, addig a japán nevek többszótagúak (Hayate, Minato, Yuzuki).
Vallás
A buddhizmus mellett a taoizmus és a konfucianizmus is széles körben gyakorolt vallás Kínában.
A shinto Japánban a buddhizmushoz hasonlóan széles körben gyakorolt vallás. A legtöbb japán nem egyetlen vallást követ. Egyszerre gyakorolják a sintóizmust és a buddhizmust.
Szokások
Kínában gyakori látvány, hogy az emberek hangosan beszélgetnek vagy nevetnek nyilvános helyeken vagy tömegközlekedési eszközökön való utazás közben. Napjainkban a nyilvános szeretetnyilvánítás nem maradt szokatlan Kínában.
A japánok udvariatlanságnak tartják a nyilvános helyeken való hangos beszédet. A legtöbben elnémítják telefonjuk csengőhangját, amikor tömegközlekedéssel utaznak. Udvariatlanságnak tartják, ha a szeretteik felé nyilvánosan mutatnak gyengédséget.
Konyha
A kínai ételek változatosak a nagy földrajzi kiterjedés, valamint a különböző külföldi konyhák, különösen a közel-keleti és a mongol konyha hatása miatt. A kínaiak sok olajat használnak, és egyenletesen sütik meg ételeiket a különböző ízek és fűszerek használata mellett. Ételeik között főleg kacsa, csirke, sertés- és marhahús szerepel.
A japán konyha, akárcsak a kultúrájuk, sokáig elszigetelt volt, ami annak köszönhető, hogy Japán egy sziget. A tenger gyümölcsei itt nagymértékben kedveltek. A japán ételeket egészségesebbnek tartják, mivel minimális olajat használnak. A japán konyhában a legtöbb étel nyers. Míg az étkezés közbeni szürcsölgetés Kínában rosszallást válthat ki, Japánban bóknak számít.
Ruházat
A Han-uralom idején a “Hanfu” uralta a kínaiak ruházatát. Ez egy kerek nyakú köntös. A mandzsu uralom alatt betiltották, és a ‘Qipao’ lett a hivatalos ruházat. A “Qipao” egy egyrészes, bő, magas nyakú, szűk szoknyával ellátott ruha.
A hagyományos japán ruházatot a “Kimono”, más néven a “Gofuku” alkotta. Ezek T alakú köntösök. A kimonót tovább stilizálták 12 rétegű köntössé, a “Jūnihitoe”-vá. Ez a köntös a királyi családra volt jellemző, míg a “Kosode” a köznép számára készült. A köntös rétegeinek száma nyolctól húszig terjedt.
Építészet
A hagyományos kínai építészet a fa használatára helyezte a hangsúlyt, szemben a modern módszerekkel. Emellett a szélességet részesítették előnyben a magassággal szemben, míg a modern építészetben a magas épületeket részesítik előnyben, hogy alkalmazkodjanak a változó népességdinamikához. Egyetlen ingatlanon sem volt sok szabad terület, mivel az összes rendelkezésre álló területet az építkezésre használták fel. A belső terekben az ülések elrendezése székekből állt. Nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy az építkezések a Feng Shui szerint történjenek.
A japán építészet sokáig kínai hatású volt. A buddhizmus megjelenésével a japán építészetre is nagy hatással volt. A japánok a padlóra helyezett szőnyegeket használták az ülésrendjükhöz, és a házakat a földtől néhány centiméterrel megemelve építették. Ez lehetővé teszi, hogy a házak hűvösek maradjanak a forró és párás japán éghajlaton. A japán otthonok helyiségei – a konyha kivételével – nincsenek meghatározott célra kijelölve. Ami a többi helyiség szerepét illeti, bármelyik helyiség időnként étkezőnek, nappalinak vagy hálószobának is használható. A szobák mérete is változhat, mivel a legtöbbjüket toló válaszfallal választják el egymástól. Az építkezéshez főként fát használnak, mivel az időjárási viszonyaik között hűvös marad.
Hasonlóságok a kínai és a japán kultúra között
A Kr. e. 2. és 1. században virágzásnak indult a kereskedelem Kína és Japán között. Ez azt eredményezte, hogy tömegek vándoroltak mindkét nemzetből a másikba. Ez folytatódott a Kr. e. 4. századig. Ebben az időszakban a kínai életmód megragadta a japán lakosság fantáziáját. Ez azt eredményezte, hogy a kínai kultúra nagy hatással volt a japán kultúrára. Ez egészen a Kr. e. 8. századig tartott, majd a Heian-korszakban a japán kultúra fejlődésnek indult. A hosszú ideig tartó erős kínai befolyásnak köszönhetően sok hasonlóság van a két kultúrában.
Vallás
Mindkét kultúrára nagy hatással van a konfucianizmus. Mind a japán, mind a kínai emberekben erős a lojalitás érzése, bár a kínaiak inkább a családjukhoz maradnak hűségesebbek. Másrészt a japánok lojálisak ahhoz a csoporthoz, amelyhez tartoznak. Mint ahogyan például ahhoz a vállalathoz a leghűségesebbek, amelyiknek dolgoznak.
A másik közös kapocs, ami Kínát és Japánt összeköti, a buddhizmus. Japán Kínán keresztül ismerkedett meg a buddhizmussal. A Kínába látogató japán tudósok és szerzetesek magukkal vitték a buddhizmus tanításait. Japánban az emberek a sintoizmus mellett a buddhizmust is követni kezdték.
Mentalitás
A kollektivizmus erős érzése is megjelenik mindkét országban. Az emberek összetartanak egymással, és hangsúlyt kap az emberek egymásra utaltsága. Ez általánosságban egészségesebb társadalmi életet eredményezett. Ez azonban időnként türelempróbának és időigényesnek is bizonyulhat, mivel az emberek hajlamosak elkerülni, hogy még a hétköznapi dolgokat is egyedül végezzék el.
Nyelv és művészet
Egy másik terület, ahol a kínai kultúra hatással volt Japánra, a nyelv és a művészetek. Az írott japán nyelvek egyike a ‘Kanji’. Ezt a nyelvet a kínai írásjelekből vették át, és azokból áll. A kínai nyelvet széles körben használták a hivatalos kommunikációban addig az időpontig, amikor a japán írás még nem fejlődött ki teljesen a kínai hatásból. A kínai művészet hatása a japán művészeteken is érezhető.
Konyha
A szomszédok étkezési szokásai, bár eltérőek, sok hasonlóságot is mutatnak. Mindkét konyha a rizsre és a tésztára helyezi a hangsúlyt étkezéseiben. A tészta, amely az étrend fő alkotóelemét képezi, háromféle lehet: Udon, Soba és Ramen. A japánok, hasonlóan társaikhoz, sertés- és marhahúst is tartalmaznak az étrendjükben.
Egy másik különbség, amely néhány évtizede meghatározza a két nemzet kultúráját, a katonapolitikájuk. Kína nagy lendületet adott a védelmi ágazatuknak. Katonai erejüket tekintve a második helyen állnak az Amerikai Egyesült Államok után. A második világháború alatti japán agresszió nagyban hozzájárult Kína új stratégiájának kialakulásához.
Míg Japán viszont a háború óta eltolta a hangsúlyt a védelmi szektorról. Valójában Japán gazdaságának mindössze 1%-a irányul erre az ágazatra. A japán alkotmányban van egy cikkely, amely megtagadja a háborút és az agressziót.
Japán óriási fejlődésen ment keresztül annak ellenére, hogy le kellett küzdenie a háború során okozott pusztítást. Ez a japán kultúrában mélyen gyökerező fegyelem és szorgalmas hozzáállás értékeinek tulajdonítható. Kínának egészen a 20. század 70-es éveinek második feléig kellett várnia, mielőtt a gazdasági reformok változást hoztak a politikájában. Azóta nem vesztegették az időt, hogy felzárkózzanak és megelőzzék a legtöbb nemzetet mind gazdasági, mind katonai erejüket tekintve.
