Aki valaha is szenvedett már ajakherpesztől, az ismeri az 1-es típusú herpesz szimplex vírussal (HSV-1) való együttélés időszakos gyötrelmeit. Az Egyesült Államokban 10 emberből 6 tünetmentesen hordozza a vírust, de néhány szerencsétlen ember kiszámíthatatlan kitöréseket szenved el, amelyek során fájdalmas hólyagok törnek ki, gennyesednek, majd elhalványulnak, hogy aztán hónapokkal vagy akár évekkel később újra megjelenjenek.
Ritkán a fertőzések olyan súlyos állapotokhoz vezethetnek, mint a vakság és az agyvelőgyulladás. Most a NYU Langone Health multidiszciplináris kutatócsoportja felfedezte, hogyan kerüli meg a vírus az immunrendszert – ez a kritikus jelentőségű felfedezés megnyitja az utat a HSV-1 és más herpeszvírusok kezelésére és potenciális kiirtására szolgáló új terápiák előtt.
A fertőző vírusok egyfajta molekuláris fegyverkezési versenyt folytatnak az immunrendszerrel, mivel a betolakodó és a gazdatest egyaránt versenyez a vezető szerepért. Ha minden jól megy a gazdaszervezet számára, az immunrendszer végül legyőzi a vírust és megsemmisíti azt. Egyes vírusok, köztük a herpesz szimplex vírusok azonban okos taktikát fejlesztettek ki, hogy tovább maradjanak: a vírus latenciája nevű hibernációs állapotot, amely lehetővé teszi a vírusok számára, hogy a gazdaszervezet sejtjeiben szunnyadjanak, az immunrendszer számára láthatatlanul. “A vírusok örökké lappanghatnak az emberben anélkül, hogy betegséget okoznának” – magyarázza Ian J. Mohr, PhD, a mikrobiológia professzora. “De reaktiválódhatnak is, tüneteket okozhatnak, és átterjedhetnek egy új gazdaszervezetre.”
Dr. Mohr a NYU School of Medicine más kollégáival együtt nemrég publikált egy tanulmányt a Cell Reports című folyóiratban, amelyben érdekes új részleteket írnak le arról, hogyan ébred újra a HSV-1, és eközben kikerüli a gazdaszervezet immunrendszerét, hogy szaporodjon.
Mint minden herpeszvírus-fertőzés, a HSV-1 fertőzés gyógyíthatatlan és élethosszig tartó. A vírus beássa magát az idegrendszerbe, mélyen az agyalapban, az idegsejtek trigeminalis ganglion nevű területén fészkel be. “Ezek az idegsejtek olyan stabil helyet jelentenek, ahol a látens vírus évekig zavartalanul megmaradhat” – magyarázza a tanulmány társszerzője Moses V. Chao, PhD, a sejtbiológia, valamint az idegtudomány és élettan professzora. Azt azonban, hogy a vírusok hogyan bújnak elő ebből a menedékhelyből, eddig kevéssé értették, részben azért, mert a ganglionsejteket nehéz elszigetelten tanulmányozni. “A ganglion olyan, mint egy miniatűr szerv” – magyarázza Dr. Mohr. “Sok különböző típusú sejtet tartalmaz, beleértve az immunsejteket is.”
A kutatók megoldása egy innovatív tenyésztési technika volt, amely “csak neuronokból állt” – mondja Dr. Mohr. “Ez lehetővé teszi számunkra a molekuláris jelátvitel és az áramkörök mélyreható tanulmányozását, más sejtek zavarása nélkül”. A fertőzött sejtekre való tiszta rálátással a kutatók megdöbbentő felfedezést tettek: amikor a HSV-1 stressz hatására felébred, működésbe lép, és olyan fehérjéket szabadít fel, amelyek elakasztják a gazdaszervezet immunreakcióját a fertőzött sejtek interferonjelzéseire, gyakorlatilag hatástalanítva a sejtek riasztórendszerét. “Ez a legelső pillanatban történik, amikor a HSV-1 reaktiválódik” – magyarázza Angus C. Wilson, PhD, a mikrobiológia docense és a tanulmány másik társszerzője.
A felfedezések hatással lehetnek más, sokkal károsabb kórokozók megértésére, amelyek szintén latenciát mutatnak, mint például a varicella zoster, a bárányhimlőt és övsömört okozó herpeszvírus, vagy akár a tuberkulózis és a HIV. “Ez a munka nagyon izgalmas” – mondja Dr. Elisabeth J. Cohen, a szemészet professzora, aki egy szövetségi finanszírozású, multicentrikus tanulmányt vezet a szem varicella zoster fertőzéséről, amely potenciálisan súlyos szövődmény, és vaksághoz és krónikus fájdalomhoz vezethet. “Amikor ezek a vírusok kilábalnak a lappangási állapotból, számos problémát okozhatnak” – teszi hozzá Dr. Cohen, aki nem vett részt a herpes simplex kutatásban. “Ha megértjük azt a folyamatot, amelynek során ez megtörténik, talán új módszereket találhatunk arra, hogy megakadályozzuk, hogy kárt okozzanak.”
A HSV-1 és a varicella zoster fertőzéseket jelenleg vírusellenes gyógyszerekkel kezelik. Ezek a gyógyszerek megakadályozzák a vírus szaporodását, ami megszüntetheti a fertőzések tüneteit, de nem jelentenek gyógymódot.
“A kutatás szent grálja az, hogy egy napon felszámoljuk a látenciát, akár úgy, hogy a vírust kivonjuk, akár úgy, hogy véglegesen elzárjuk” – mondja Dr. Mohr. “A vírusok és a gazdaszervezetek közötti összes kölcsönhatás megértése olyan eredményeket hozhat, amelyek számos vírusos betegség jobb kezelését eredményezhetik. Számos következmény van, és mi még csak a felszínt karcoltuk.”