A kutatók szerint hamarosan jön a cöliákia elleni tabletta

Gondoljunk csak bele egy életbe frissen sült péksütemények, egyenesen a fatüzelésű kemencéből érkező pizza vagy sör nélkül. A cöliákiában szenvedőknek az ilyen ételek puffadást okoznak, és székrekedést vagy hasmenést okozhatnak.

A cöliákiát a szervezetnek a búzában, árpában és rozsban található fehérjékre adott reakciói okozzák.

Sok tevékenység

Majdnem 30 különböző gyógyszergyártó cég dolgozik jelenleg intenzíven azon, hogy tablettát vagy vakcinát fejlesszenek ki a betegség ellen.

A norvég cöliákiakutatók, Ludvig M. Sollid és Knut E. A. Lundin több ilyen vizsgálatban is részt vesznek. Elismerik, hogy ez befolyásolhatja optimizmusuk mértékét.

“Ennyi aktivitás és ennyi komoly szereplő mellett úgy gondolom, hogy ki fog alakulni valami, ami segít a cöliákiás embereken” – mondja Lundin.

Ha ezek az erőfeszítések sikerrel járnak, akkor a cöliákiában szenvedő személy olyan enzimeket tartalmazó tablettát vehetne be, amelyek lebontják a glutént, mielőtt olyan ételeket fogyasztana, amelyek egyébként problémát okoznának neki, mint például a pizza.

Egy másik lehetőség lehet, hogy a cöliákiában szenvedők gluténinjekciókat kapnának, azzal az elképzeléssel, hogy az immunrendszer végül megtanulja megérteni, hogy a glutén nem veszélyes betolakodó.

Tízből egy sikerül

A kutatók optimizmusa részben annak a sok nagy gyógyszerészeti vizsgálatnak köszönhető, amely hosszú utat tett meg a gyógyszer kifejlesztése felé.

Az orvosi kutatás egyik ökölszabálya az, hogy ha a gyógyszergyárak tíz különböző gyógyszeren dolgoznak, átlagosan csak egy kerül piacra közülük.

Sollid és Lundin, akik az oslói Rikshospitaletben dolgoznak, azt mondják, hogy mintegy harminc cég ért el feltűnő haladást. Néhányan már közel állnak a célvonalhoz.

Egy vállalat idén ősszel fog adatokat bemutatni. Ez egy klinikai vizsgálat, amelyben a transzglutamináz enzimet gátló tablettát teszteltek. Korábbi kutatások kimutatták, hogy ez az enzim központi szerepet játszik a betegség folyamatában. Norvég kutatók és közel 30 norvég beteg vett részt ebben a vizsgálatban.

A két kutató azonban túlságosan jól tudja, hogy az ilyen erőfeszítések egy része kudarcot vall.

Egy nagy vakcinavizsgálatot, amely az első klinikai fázisban ígéretes eredményeket mutatott, a közelmúltban egy félidős felülvizsgálat után leállították. Az eredmények nem mutattak különbséget a tünetek csökkenésében vagy az immunaktivációban a hatóanyaggal beoltottak és a placebót kapók között.

Az alapkutatás kitolta a határokat

De Sollid és Lundin optimizmusa elsősorban az elmúlt évtizedben végzett alapkutatásoknak köszönhető. A cöliákia az az autoimmun betegség, amelyet a kutatók ma az összes autoimmun betegség közül a legjobban értenek.

Ezeknek a kutatásoknak nagy részét Sollid és Lundin maguk végezték.

Lundin, a gasztroenterológus és Sollid, az immunológus szorosan együttműködtek annak megalapozásán, amit ma tudunk a betegségről.

Amikor az 1980-as évek közepén elkezdték tanulmányozni a betegséget, viszonylag keveset tudtak róla.

A nyolcvanas évek végére Sollid felfedezte, hogy mely gének játszanak szerepet.

Ezt követően a kutatók feltárták azokat a mechanizmusokat, amelyekkel a betegség a szervezetre hat. Ma már azt is tudják, hogy a cöliákiában szenvedő emberek a glutén mely összetevőire reagálnak, és hogy az immunrendszer mely sejtjei érintettek a betegségben.

“Ma már nagyon jó rálátásunk van a betegségre. Számos eredményünket a világ más laboratóriumaiban is igazolták, és a nemzetközi kutatások széles körben hivatkoznak rájuk. Ez hitet ad nekünk, hogy kitoltuk az ismereteink határait, és hogy ez a tudás kiállta az idő próbáját” – mondja Sollid.”

Az Oslói Egyetem K.G. Jebsen Cöliákiakutató Központjának vezetője, ahol Lundin az egyik csoportvezető.

Vérvizsgálat kimutatja a betegséget

Az egészségügyi rendszer számára most már sokkal könnyebb megkülönböztetni a cöliákiában szenvedőket azoktól, akik azt hiszik, hogy reagálnak a gluténre, de valójában nem szenvednek a betegségben.

Egy vérvizsgálat most már képes különbséget tenni. A teszt a transzglutamináz enzim ellenanyagát mutatja ki, amely a kezeletlen cöliákia egyik jellemzője.

Minden felnőtt betegnél, akinél a vérvizsgálat pozitív, a nyombél gyomortükrözését is el kell végezni, hogy az orvosok szöveti elváltozásokat keressenek.

Ezekkel a diagnosztikai eszközökkel sokkal több embernél diagnosztizálták a cöliákiát, mint korábban bármikor.

A kutatók mindazonáltal nem gondolják, hogy mindenkit megtaláltak a betegséggel. Szerintük sok embernek fáj a gyomra anélkül, hogy tudnák, mi a baja.

“Azt hiszem, itt Norvégiában erősen aluldiagnosztizálják a cöliákiát” – mondja Lundin.

Túl kevesen kapnak diagnózist

A Svédországból és Finnországból származó tanulmányok arra utalhatnak, hogy a cöliákia sokkal gyakoribb, mint várták.

Még ebben az évben egy norvég tanulmány közzéteszi eredményeit a norvégiai előfordulási gyakoriság finomított becsléséről.

A tanulmány 55 000 vérmintát elemez a North Trøndelag Health Survey (HUNT) felmérésből. Azokat az embereket, akiknek a vérmintája pozitív lett, meghívják egy gyomortükrözésre, hogy megerősítsék a diagnózist.

A kutatók nem akarnak spekulálni az eredményekkel kapcsolatban, de azt mondják, hogy az előzetes eredmények izgalmasnak tűnnek.

Egyre több betekintés más betegségekbe

A cöliákia megértése nem csak a betegségben szenvedők számára fontos. Más immunbetegségek megértésében is fontossá válik.

A kutatók tavaly megállapították, hogy ugyanazok az immunsejtek, amelyek a cöliákiában a gluténre reagálnak, más autoimmun betegségekben szenvedő betegeknél is megtalálhatók.

Ez igaz az artritiszre, az SM-re, az 1-es típusú cukorbetegségre, a szisztémás szklerózisra és a pikkelysömörre.

“Ezeknek a betegségeknek a mögöttes immunmechanizmusai valószínűleg nagyon hasonlóak” – mondja Sollid.”

Az egyetlen betegség, amelyet megértettek

A cöliákia azonban az egyetlen olyan autoimmun betegség, ahol a tudósok pontosan tudják, hogy az immunrendszer katonái miért alakulnak át fegyverré: A szervezet úgy gondolja, hogy a glutén veszélyes.

A betolakodók ellen őrködő immunsejteket T-sejteknek nevezik.

Amikor a T-sejtek támadnak, gyulladást okoznak a vékonybélben. Ennek hatására a bélbolyhok eltűnnek, és a bél begyullad. Ez a reakció rontja a bél azon képességét, hogy a táplálékból tápanyagokat szívjon fel.

Hosszú távon ez fáradékonyságot, vas- és kalciumhiányt okozhat a betegnél, aminek hosszú távú egészségügyi következményei lehetnek. A kezeletlen cöliákiában szenvedőknél valószínűleg kissé megnő a korai halálozás kockázata.

Nem születik cöliákiával

Noha a tudósok ma már sokkal többet tudnak a cöliákiáról, mint más autoimmun betegségekről, még mindig sok mindent nem értenek.

Azt tudják, hogy a betegség részben örökletes. Minden cöliákiás betegnek vannak speciális szöveti típusai, az úgynevezett HLA-DQ2 vagy HLA-DQ8.

De még ha a cöliákiára való örökletes hajlammal születik is, korántsem biztos, hogy nála is kialakul a betegség.

A cöliákiás emberek teljesen normális immunrendszerrel születnek. De egy bizonyos ponton az immunrendszerük hirtelen megtámadja a glutént. A legtöbb embernél ez gyermekkorban történik, de sokaknál a diagnózis csak felnőttkorban kerül felállításra, mondják a kutatók.

Kutatásaik kimutatták, hogy ha az immunválasz egyszer elindul, a betegség kialakul, és egy életre megmarad.

De hogy egyeseknél miért alakul ki a betegség, míg másoknál nem, az továbbra is rejtély.

“Az ikrekkel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a cöliákia előfordulása egypetéjű ikreknél nagyon magas. A gének kétségtelenül fontos szerepet játszanak. De kell lennie valami másnak is. Az ember nem születik immunreakcióval, ez akkor következik be, amikor valaminek ki van téve a környezetében” – mondja Sollid.”

Sok dolognak van kis hatása

Azt kevésbé értjük, hogy milyen környezeti tényezők okozzák a szervezetben a betegség kialakulását.

“Egy egész sor olyan környezeti tényező van, amelyek önmagukban nagyon keveset jelentenek” – mondja Lundin.”

Egyik ilyen tényező például, hogy hány antibiotikumos kúrán vettünk részt, vagy hogy volt-e már gyomorvírusunk, vagy hogy édesanyánk szedett-e vasat, amikor terhes volt.

“Sok dolognak nagyon kicsi a hatása, de a környezeti hatások összessége az, ami miatt szerintünk cöliákia alakul ki” – mondja.”

A kutatók azt tudják, hogy a cöliákia előfordulása – más autoimmun betegségekhez hasonlóan – országonként nagyon eltérő.

Finn kutatók megállapították, hogy Finnországban sokkal több finnben van cöliákia, mint a Karéliától keletre élő oroszokban, annak ellenére, hogy ezek az emberek genetikai eredete közös. A balti országokban is sokkal kevesebb a cöliákia. De mivel ezek az országok nyugatiasabb életmódot folytatnak, a betegség előfordulása megközelíti az északi országokét.

Vigyázzunk az ajánlásokkal

Ez megerősíti a kutatók legforróbb magyarázatát az okra, az úgynevezett higiéniai hipotézist.

Ez a hipotézis azt sugallja, hogy nagyon higiénikus társadalmunkban sokkal kevesebb baktériummal és baktériumtípussal kerülünk kapcsolatba, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Immunrendszerünk nem kap annyi edzést, mint régen. Ezért azt gondolhatja, hogy az olyan ártatlan anyagok, mint a nyírfapollen és a glutén veszélyes betolakodók.

Míg a kutatók nem igazán tudják, mi váltja ki a cöliákiát, azt sem tudják, milyen tanácsokat adjanak az örökletes hajlamú betegeknek, hogy elkerüljék a megbetegedést.

A kutatók olyan gyerekeket tanulmányoztak, akiknél nagy a cöliákia kockázata, mert szüleik és testvéreik is ebben szenvednek. Ezekben a vizsgálatokban nem találtak összefüggést a glutén korai vagy késői bevezetése és a gyermek cöliákia kialakulásának kockázata között. Úgy tűnik, a szoptatás sem játszik szerepet.

“A cöliákia kialakulását nem lehet biztosan befolyásolni. Ezért óvatosnak kell lennünk az ajánlásokat illetően” – mondja Lundin.”

Egy csoport, amelyet nem értünk

A másik kihívás az, hogy miközben a kutatók egyre jobban megértik a cöliákiát, egyre több ember számol be arról, hogy reagál a gluténre.

“Ez sok szempontból megnehezítette a gluténre reagáló emberek vizsgálatát” – mondja Sollid.

“Sokat tudunk a cöliákiáról, és jó diagnosztikai módszereink vannak. De kevesebbet tudunk ajánlani azoknak az embereknek, akik reagálnak a gluténre, de nem szenvednek cöliákiában” – mondja Sollid.

“Mi orvosok mindig hinni akarunk a betegeinknek, amikor azt mondják, hogy valami zavarja őket. Ez a kiindulópontunk” – mondta.

De a kihívás ebben a helyzetben az, hogy nincs diagnosztikai teszt. Vannak, akik azt mondják, hogy reagálnak a gluténre, annak ellenére, hogy a vérvizsgálatukban nincs erre bizonyíték, és nincs bélkárosodásuk.

Egy részüknek IBS

Egy részüknek valószínűleg irritábilis bél szindrómája van. A lakosság 10-15 százalékának vannak enyhe vagy nagyon súlyos problémái, amelyek nem jelennek meg a vérvizsgálatban vagy a bélrendszerben.

A kutatók tavaly közzétett tanulmányában, amelyet a Norvég Cöliákia Egyesület idézett, 59 olyan emberrel végeztek vakvizsgálatot, akik gluténmentesek voltak és bélproblémáik voltak. A kutatók müzliszeleteket adtak nekik, amelyek közül néhányhoz glutént is adtak, míg mások fruktánt – a gabonában is megtalálható cukorkeveréket – tartalmaztak.

Megállapították, hogy a résztvevők közül szinte senki sem reagált a gluténre, míg a fruktánra sokan reagáltak.

Más szóval, lehet, hogy nem a glutén a probléma ezeknek a betegeknek.

Translated by: Nancy Bazilchuk