A fertőzés okozta lázak különösen gyakoriak azoknál, akik fejlődő országokba vagy a világ olyan részeire utaztak, ahol az egészségügyi ellátás és a higiénia korlátozott. Minden nemzetközi utazót, akinél a hazatérést követő hetekben láz jelentkezik, ki kell vizsgálni.
A NYU Langone orvosai képesek azonosítani az utazással összefüggő, lázat okozó fertőzések számos típusát. Ezek közül a leggyakoribbak közé tartozik a malária, a dengue, a tífusz és a chikungunya.
Malária
A malária a trópusi és szubtrópusi éghajlaton élő szúnyogok által terjesztett parazita betegség. Magas lázat, hidegrázást és influenzaszerű tüneteket okoz. Vérszegénységhez is vezethet, olyan állapothoz, amelyben a szervezetből hiányoznak a vörösvértestek, ami gyengeséget vagy fáradtságot okoz.
A betegség akkor terjed, amikor egy maláriaparazitával fertőzött szúnyog megcsípi az embert, és a parazita a véráramba kerül. A parazita ezután a májba jut, ahol elszaporodik. Ezek a paraziták megfertőzik a vörösvértesteket, amelyek kipukkadnak, és a szervezetben további vörösvértesteket fertőznek meg.
A tünetek általában a fertőzött szúnyog csípése után 10 nappal és 4 héttel kezdődnek. Ezek közé tartozik a visszatérő, akár 106 fokos láz, hidegrázás és izzadás, izomfájdalom, hányinger, hányás és hasmenés. A súlyos fertőzés sárgaságot, a bőr sárgulását is okozhatja, ami májműködési zavarra vagy a vörösvértestek súlyos pusztulására utalhat.
A malária egyes típusai súlyosabb problémákat okozhatnak, például a szív, a tüdő, a vesék vagy az agy károsodását. Kezelés nélkül a vörösvértestek pusztulásának és a láznak a körforgása végzetes lehet. A gyors diagnózis és kezelés kritikus fontosságú.
A malária a hazatérő utazók lázának gyakori oka, különösen azok körében, akik a Szaharától délre fekvő Afrikába, Ázsiába vagy Latin-Amerikába utaztak, ahol a betegség komoly közegészségügyi problémát jelent. Azonban minden olyan országba utazó, ahol a malária jelen van, ki van téve a fertőzés veszélyének.
Dengue
A dengue-láz egy vírusfertőzés, amely influenzaszerű tüneteket okoz. Alkalmanként potenciálisan halálos kimenetelű fertőzéssé alakul, amelyet dengue vérzéses láznak neveznek. A fertőzés a négy közeli rokon dengue-vírus egyikével fertőzött, meghatározott típusú szúnyogok csípésével terjed az emberre.
A dengue 40 fokos vagy magasabb lázat, erős fejfájást, erős szem mögötti fájdalmat, ízületi fájdalmat, izom- és csontfájdalmat, kiütést és néha enyhe vérzést okoz az ínyben vagy az orrból. Általában a fiatalabb gyermekeknél és az első dengue-fertőzést átélőknél a betegség enyhébb, mint az idősebb gyermekeknél és felnőtteknél.
Az azonos vírusok, amelyek a dengue-lázat okozzák, a fertőzés súlyosabb formáját, a dengue vérzéses lázat is okozhatják. Ez végzetes lehet, ha a tünetek első megjelenését követő napokon belül nem kap megfelelő kezelést.
A dengue vérzéses láz tünetei közé tartozik a két-hét napig tartó láz, valamint a dengue-láz általános jelei és tünetei. Amikor a láz csökken, a személynél olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a tartós hányás, súlyos hasi fájdalom és légzési nehézség.
Ez egy 24-48 órás időszak kezdetét jelzi, amikor a test legkisebb véredényei, az úgynevezett hajszálerek túlzottan “szivárogni” kezdenek, lehetővé téve, hogy a folyadék a vérerekből a has és a tüdő körüli területekre kerüljön. Ez a keringési rendszer összeomlásához és sokkhoz vezethet.
A dengue vérzéses lázban szenvedő emberek könnyen véraláfutásosak is lehetnek, vagy más típusú bőrvérzéseket, például orrvérzést vagy ínyvérzést tapasztalhatnak. Esetleg belső vérzésük is lehet.
A dengue világszerte trópusi és szubtrópusi éghajlaton, főként városi területeken fordul elő. A legyengült immunrendszerű emberek, valamint a második vagy későbbi dengue-fertőzésen átesettek feltételezhetően nagyobb veszélynek vannak kitéve a dengue vérzéses láz kialakulása szempontjából.
Tífuszláz
A tífuszláz a Salmonella Typhi baktérium által okozott életveszélyes betegség. E baktériummal fertőzött szennyvízzel vagy széklettel szennyezett étel vagy víz fogyasztásával terjed. A tífuszban szenvedő emberek a baktériumot a véráramukban és a bélrendszerükben hordozzák.
A Salmonella Typhi baktériumok lenyelése után a bélrendszerben elszaporodnak és a véráramba terjednek. A szervezet lázzal és rossz közérzettel reagál, de hasi fájdalom és fejfájás is előfordulhat.
Ha nem kezelik, a tífuszláz végzetes lehet. A baktérium lenyelése után 7-14 nappal kezdődik, csúcspontja 103-104 fokos, és kis, rózsaszínű foltok kísérhetik a mellkas és a has bőrén.
A tífuszláz világszerte előfordul, elsősorban a fejlődő, rossz higiéniával rendelkező országokban, ahol a kézmosás ritkább, és a víz valószínűleg szennyvízzel szennyezett.
Chikungunya
A chikungunya egy fertőzött szúnyogok által terjesztett vírusos betegség, amely lázat és súlyos ízületi fájdalmat okoz, különösen a kéz és a láb kis ízületeiben. Izomfájdalmat, fáradtságot, fejfájást, hányingert és kiütést is okozhat.
A tünetek általában három-hét nappal a fertőzött szúnyog csípése után kezdődnek, és súlyosak lehetnek. A chikungunya által okozott ízületi fájdalom gyakran legyengítő, általában néhány naptól néhány hétig tart. A legtöbb ember teljesen felépül, de az ízületi fájdalom több hónapig, akár évekig is fennállhat.
A chikungunya szemproblémákat, például vörösséget vagy homályos látást, neurológiai szövődményeket, például arcbénulást és Guillain-Barré-szindrómát, valamint gyomor-bélrendszeri tüneteket, például hányingert és hányást okozhat.
A chikungunya leggyakrabban az Afrikába, Ázsiába és az indiai szubkontinensre utazóknál fordul elő.