A kurzusértékelő kérdőívek az oktatók és az iskolák egyik leggyakoribb és leghatékonyabb módja a visszajelzések gyűjtésének.
A kérdések maguk a kérdőív messze legfontosabb részei. A kapott visszajelzések minősége és hasznossága a feltett kérdések típusától függ. Világosnak és könnyen olvashatónak kell lenniük. De arra is ösztönözniük kell a hallgatókat, hogy használható visszajelzést adjanak, és túl kell lépniük az egyszerű igen vagy nem válaszok megadásán.
Ha Ön oktató, itt az ideje, hogy a nem hasznos és nem informatív visszajelzés a múlté legyen. Íme a legfontosabb kurzusértékelő kérdések, amelyeket minden oktatónak fel kell tennie.
- 8 felteendő kurzusértékelő kérdés
- Milyen felkészült volt az oktató az egyes órákra és általában a kurzusra?
- Milyen szintű volt a tárgyi tudása a kurzus elején és a végén?
- A tananyag kiegészítette egymást, és növelte a tantárgyi ismereteket?
- Milyen visszajelzést adott az oktató a kurzus során? Konstruktív volt?
- Hogyan járultak hozzá a feladatok a tanuláshoz, és hogyan tették lehetővé, hogy bizonyítsa a tudását?
- Hány órát töltött a feladatokkal és a tanulással az előadásokon kívül?
- Mit vettél ki a kurzusból?
- Elkötelezné magát, hogy ajánlja ezt a kurzust más hallgatóknak?
- A JotForm segítségével könnyű a hallgatói visszajelzések gyűjtése
8 felteendő kurzusértékelő kérdés
Milyen felkészült volt az oktató az egyes órákra és általában a kurzusra?
A hallgatóknak bízniuk kell mind az Ön tanítási képességeiben, mind a tárgyi tudásában. Kevés dolog kelt jobb benyomást a diákokban, mint egy olyan tanár, aki minden egyes órára jól felkészült.
Ez azonban nem csak arról szól, hogy előző este megcsinálja a házi feladatot. Az igazi felkészültség a széleskörű és mélyreható tárgyi ismeretekből fakad. Az óralátogatásai ezt mutatják?
Milyen szintű volt a tárgyi tudása a kurzus elején és a végén?
A tanulók különböző kiindulási alapokkal lépnek be az órájára, ami a témával kapcsolatos alapismereteiket illeti. Azt szeretné, ha elérnének egy bizonyos szintet, de lényeges figyelembe venni, hogy az egyes tanulók ténylegesen mennyit fejlődtek.
Ha a többség a tanfolyam kezdetén vagy alul- vagy túlkészült, akkor lehet, hogy módosítani kell a tantervet. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha a tanulók nem haladnak a kívánt ütemben.
A tananyag kiegészítette egymást, és növelte a tantárgyi ismereteket?
Tanárként számtalan órát fektet a tananyag összeállításába és elkészítésébe. Ezért fontos megérteni, hogy a diákok informatívnak és vonzónak találták-e a tananyagot. Ez a kérdés segít ennek felmérésében, és a diákok visszajelzései rávilágíthatnak azokra az anyagokra, amelyeket frissítenie kell vagy teljesen el kell hagynia.”
Milyen visszajelzést adott az oktató a kurzus során? Konstruktív volt?
Minden hallgatónak szüksége van időszerű és személyes visszajelzésre. Az ilyen visszajelzések adására vonatkozó képességeinek objektív értékelése trükkös, ezért fontos, hogy közvetlenül a hallgatóktól hallja. A visszajelzés önmagában azonban nem elég. Képessé kell tennie a diákokat arra, hogy javítsák a tanulásukat.
Hogyan járultak hozzá a feladatok a tanuláshoz, és hogyan tették lehetővé, hogy bizonyítsa a tudását?
A tananyaghoz hasonlóan a vizsgáknak és más feladatoknak is képessé kell tenniük a tanulást. Nem szabad tesztelni a tesztelés kedvéért. A feladatoknak és az értékeléseknek javítaniuk kell a diákok tanulását, és lehetővé kell tenniük számukra, hogy bemutassák tudásukat.”
A Torontói Egyetem ezt és más kérdéseket is nagy sikerrel alkalmazta Pamela Gravestock, Ph.D. szerint, aki az intézmény tanítástámogatási és oktatói fejlesztési igazgatójaként dolgozott a Művészeti & Tudományos karon. A hallgatók “fenomenálisan fogékonyak” voltak az ilyen jellegű, hallgatóközpontú kérdésekre.”
Hány órát töltött a feladatokkal és a tanulással az előadásokon kívül?
A diákjai ugyanolyan keményen dolgoznak, mint ön? Két oka van annak, hogy ilyen típusú kérdéseket tegyünk fel, mondja Ginger Clark, Ph.D., a Dél-kaliforniai Egyetem tudományos és kari ügyekért felelős alelnöke.
Először is, segítenek a professzoroknak megérteni, hogyan tanulnak a diákjaik, hogy a jövőben testre szabhassák az órákat és a feladatokat. Másodszor, megmutatják a hallgatóknak, hogy a tanulásuk nem csak a professzor erőfeszítésein múlik. Az ő saját hozzájárulásuk is nagy szerepet játszik a sikerben.
Mit vettél ki a kurzusból?
Annelise Heinz, Ph.D., az Oregoni Egyetem történelemtanár-helyettese minden általa oktatott kurzus végén ezt a kérdést használja. Azt is megkérdezi a hallgatóktól, hogy mit tanultak magukról, és milyen tanácsot adnának más hallgatóknak.
“Amint azt a hallgatóimnak elmagyarázom, ez a metakognitív folyamat segít tisztázni és megszilárdítani a saját tanulásukat, és felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújt a tapasztalataikba, beleértve a frusztrációikat is, egy olyan keretben, amely inkább a növekedésre, mint az ítélkezésre irányul. Gondoljon a reflexió más fontos pillanataira is, például az írási folyamat végén” – írja.”
Elkötelezné magát, hogy ajánlja ezt a kurzust más hallgatóknak?
Míg a nyílt végű kérdések elengedhetetlenek a mély és mélyreható visszajelzések generálásához, az is hasznos lehet, ha a hallgatóknak bináris módon megadjuk, hogy tetszett-e nekik a kurzus vagy sem. Bár az erre és a többi hasonló kérdésre adott válaszokat nem szabad elszigetelten kezelni, hasznosak lehetnek a vörös zászlók kiszűrésében. Ha a hallgatók nem hajlandóak ajánlani a kurzust másoknak, akkor azonnali javításokat kell végrehajtani.
A JotForm segítségével könnyű a hallgatói visszajelzések gyűjtése
A helyes kérdések feltevése csak egy része a visszajelzési egyenletnek. Az adatok összegyűjtésének gyors és hatékony módjára is szükség van. Ingyenes minta kurzusértékelő űrlapunkkal a tanárok és oktatók kódolás nélkül készíthetnek és testre szabhatnak visszajelző űrlapokat tantermeik számára. Az űrlapot beágyazhatja egy weboldalba, vagy elküldheti e-mailben a diákoknak. A JotForm-fiókja biztonságosan tárolja a beérkezett beadványokat, és bármely eszközön könnyen hozzáférhet hozzájuk.
Images by: Brooke Cagle, bruce mars, Glenn Carstens-Peters