A Locus of Control skála

Ez a blog a Locus of Control skálát vizsgálja, hogyan lehet azonosítani a kliens helyét a skálán, a Locus of Control következményeit és hatásait a hipnoterápia szempontjából, és hogyan lehet segíteni a kliensnek egy kiegyensúlyozottabb pozíció elérésében, ami egy elkötelezettebb, felhatalmazottabb és érzelmileg felelősségteljesebb klienshez vezet. Mindezek a skálák és tevékenységek alkalmasak az önálló használatra is. Vajon hol állsz a Locus of Control skálán? Vagy hol tartaná hasznosabbnak egy terapeuta számára? Olvasson tovább…

A kontroll-lokusz (LoC) áttekintése

A “kontroll-lokusz” egy folytonos skála, amelynek egyik végén azok vannak, akik a sikert és a kudarcot olyan dolgoknak tulajdonítják, amelyek felettük állnak (“belső”), a skála másik végén pedig azok, akik úgy vélik, hogy sikerük vagy kudarcuk a rajtuk kívül álló erőknek köszönhető (“külső”).

Julian Rotter amerikai pszichológus fejlesztette ki a kontroll-lokusz skálát. Hatással volt rá Alfred Adler (személyiségelmélet), Clark Hull (drive-elmélet / viselkedési törvények), Burhuss Skinner (operáns kondicionálás) és Edward Tolman (célzatos behaviorizmus). Bár korának kiemelkedő elméletei közé tartozott a pszichoanalízis (Breuer, Freud) és a behaviorizmus (Pavlov, Thorndike, Watson, Skinner), ő a szociális tanuláselmélet felé mozdult el, amely szerint az új viselkedésmódokat mások megfigyelésével és utánzásával, valamint az egyén környezetével való interakciójával lehet elsajátítani.

Rotter kifejlesztette a Locus of Control skálát, amely két fogalom mérésére szolgál: a teljesítménymotiváció (belső LoC) és a kifelé irányultság (külső LoC).

Milyen az Ön Locus of Control-ja? Tudja meg most…

Töltse ki ezt az értékelést saját magának, mielőtt tovább olvasna. A kiválasztottakat fel kell jegyzetelnie, ezért ragadjon tollat és papírt/eszközt, amire írni tud. Ha megvan, írja fel az 1-től 15-ig terjedő számokat… Ezután az alábbi állításpárok mindegyikénél (1-től 15-ig) válassza ki, hogy melyik állítás a legigazabb az Ön számára, A vagy B, anélkül, hogy egy-két másodpercnél többet gondolkodna rajta… válasszon gyorsan! Ahogy végigmész az állításokon, írd az A vagy B választást minden egyes leírt szám mellé.

1. állítás – A
Ha ésszerű célt tűzök ki, akkor azt kemény munkával és elkötelezettséggel valószínűleg el is érem
1. állítás – B
Nincs értelme célokat kitűzni; túl sok minden történhet, amit nem tudok befolyásolni

2. állítás – A
A diákként szerzett jegyeim inkább attól függtek, hogy a tanár mennyire kedvelt, mint attól, hogy mennyit tanultam
2. állítás – B
A tanáraim tisztességesen bántak velem, és objektíven értékelték a teljesítményemet

3. állítás – A
Én döntöm el, mi történik velem; Nem hiszek a sorsban
3. állítás – B
Ha valaminek meg kell történnie, akkor megtörténik, nem sokat tehetek azért, hogy ezen változtassak

4. állítás – A
Vezetővé válni, Hiszem, hogy valakinek a megfelelő helyen kell lennie a megfelelő időben
4. állítás – B
Hiszem, hogy aki vezető akar lenni, az kihasználja a kínálkozó lehetőségeket

5. állítás – A
A karrierem sikeréhez kemény munkára és erőfeszítésre van szükség
5. állítás – B
A karrierem sikere attól függ, hogy kiket ismerek, nem azon, hogy mit tudok vagy mit csinálok

6. állítás – A
Aztól, hogy az emberek kedvelnek-e engem, vagy sem, rajtuk múlik
6. állítás – B
A jó interperszonális készségek használata segíthet abban, hogy az emberek megkedveljenek

7. állítás – A
Ha felkészültem egy interjúra, nagyobb valószínűséggel fogok jól teljesíteni
7. állítás – B
Nincs értelme felkészülni egy interjúra, mert azt kérdeznek, amit akarnak

8. állítás – A
A normális emberek nem sokat tehetnek a világ megváltoztatásáért, ez az elitnek és a hatalmasoknak való
8. állítás – B
Egyetlen ember is tud változtatni, és hatással lehet a kormányzati politikára és döntésekre

9. állítás – A
A szerencse nem játszik nagy szerepet abban, hogy azt kapjam az élettől, amit szeretnék
9. állítás – B
Az élet a szerencse játéka; amit kapok, vagy ami történik velem, az nagyrészt a sorsnak köszönhető

10. állítás – A
Az életemben bekövetkező csalódások a hátsó szerencséből fakadnak
10. állítás – B
Az életemben bekövetkező csalódások az általam hozott döntések eredménye

11. állítás – A
Az, ahogyan az emberekkel bánok, meghatározza, hogy ők hogyan bánnak velem
11. állítás – B
Az emberek vagy jól bánnak velem, vagy nem; függetlenül attól, hogy mit teszek

12. állítás – A
Gyakran érzem úgy, hogy kevés befolyásom van az életemre és arra, hogy mi történik velem
12. állítás – B
Nem hiszem, hogy a szerencse vagy a véletlen nagy szerepet játszik abban, hogy mi történik velem az életemben

13. állítás – A
A jutalmaim közvetlenül azzal függnek össze, amit elértem
13. állítás – B
A kemény munka és erőfeszítés ellenére, amit elértem, valószínűleg észrevétlen marad

14. állítás – A
Nem számít, hogy az emberek mennyit foglalkoznak vele, a háború és a politikai zavargások akkor is megtörténnek
14. állítás – B
Politikai zavargások és háborúk gyakran ott történnek, ahol az emberek nem vesznek részt, vagy nem érvényesítik politikai jogaikat és nézeteiket

15. állítás – A
A dolgok, amelyek az emberek életében történnek, saját maguknak köszönhetők
15. állítás – B
A dolgok csak úgy megtörténnek az emberekkel; kevéssé tudják irányítani a sorsukat

OK, kész vagy!
Íme, most pedig a pontozási kulcs segítségével kiszámíthatod a kontroll helyét:

Pontozási kulcs:

Az 1., 3., 5., 7., 9., 11., 13., 15. állítások esetében: A = belső / B = külső

A 2., 4., 6., 8., 10., 12., 14. állítások esetében: A = külső / B = belső

Munkáld ki a belső vs. belső arányt. külső állításokat választottál, ha mindegyikből 6-8 körül van, akkor az eredményed kiegyensúlyozott. Ha több belső vagy több külső válaszod van, annál közelebb leszel a skála ezen végéhez. Például; ha 13 külső és 2 belső válasza van, akkor valószínűsíthető, hogy Ön inkább külső kontrolllokusszal rendelkezik.

Megjegyzés: Ez az értékelés szemléltető célokat szolgál; nem került validálásra. Rotter kontroll-lokusz skálája (1966) ihlette.

Kiegyensúlyozott belső kontroll-lokusz

Rotter szerint a belső kontroll-lokusz arra vonatkozik, hogy “az emberek milyen mértékben várják el, hogy viselkedésük kimenetele a saját viselkedésüktől vagy személyes tulajdonságaiktól függ”. A kiegyensúlyozott-belső kontroll-lokusz a skála legegészségesebb pontjának tekinthető (meglehetősen közel a középsőhöz, de kissé a belső javára billen a külsővel szemben).

A kiegyensúlyozott kontroll-lokuszhoz kapcsolódó főbb jellemzők a következők: Hisznek abban, hogy tetteik eredménye a képességeik eredménye; Hisznek abban, hogy minden tettnek következménye van; Úgy vélik, hogy a kemény munka pozitív eredményekhez vezet; Nagyobb rugalmasságot, magas teljesítménymotivációt és alacsony külső irányultságot mutatnak

A kiegyensúlyozott belső kontroll-lokusszal rendelkező emberek általában sikeresebbek, mivel sikeresebbek lesznek: Felelősséget vállalnak saját tetteikért és azok következményeiért, pl. ha vizsgát tesznek és megbuknak, úgy gondolják, hogy nem tanultak eleget; Kíváncsiak, és megpróbálják kitalálni, hogy miért alakultak a dolgok úgy, ahogyan alakultak; Olyan tevékenységekben vesznek részt, amelyek javítanak a helyzetükön; Hangsúlyozzák a teljesítményre való törekvést; Részvételibb vezetési stílusuk van; Feljegyzik azokat az információkat, amelyeket felhasználhatnak arra, hogy a jövőben pozitív eredményeket érjenek el; Dolgozzanak keményen tudásuk, készségeik és képességeik fejlesztésén

“Kiegyensúlyozott belső” Előnyök

Kisebb szorongás, kevésbé hajlamosak a depresszióra és az öngyilkosságra

Kisebb legyengítő szorongás és kevesebb vizsgaszorongás

Kisebb valószínűséggel érzik magukat a körülmények áldozatának

Nagyobb valószínűséggel próbálnak aktívan javítani a helyzetükön

Nagyobb valószínűséggel figyelnek meg olyan tényezőket, amelyekkel a jövőben pozitív eredményeket hozhatnak létre

“Kiegyensúlyozott-belső” Hátrányok

Néha az események véletlenszerűek és kívül esnek valakinek az ellenőrzésén

Nagyobb valószínűséggel arrogánsnak tűnnek mások szemében

Valószínű, hogy instabilak vagy neurotikusak lesznek, ha a belső lokusz nem tükrözi reálisan a kompetenciájukat

Belső kontroll-lokusz

A nagyon (vagy túlzottan) erős belső kontroll-lokuszú emberek általában nagyon teljesítményorientáltak, és emiatt a körülöttük lévő emberek úgy érezhetik, hogy “eltapossák” vagy “figyelmen kívül hagyják” őket. Emellett a nagyon erős belső kontroll-lokusz esetén hajlamosak arra, hogy mindent irányítani akarnak, és ez az irányítás nehézségeihez vezethet.

“Belső” hátrányok

A túlságosan erős belső kontroll-lokusz azt eredményezheti, hogy az egyén nincs tisztában mások érzéseivel, és arrogánsnak vagy túlzottan…magabiztosnak

Az erősen belső emberek hibát vagy felelősséget vállalhatnak a tényleges ellenőrzési körükön kívül eső eseményekért vagy eredményekért

A külső kontroll-lokusz

Rotter szerint a külső kontroll-lokusz arra vonatkozik, “hogy a személyek milyen mértékben számítanak arra, hogy az eredmény a véletlen műve, szerencse vagy sors eredménye, erős mások ellenőrzése alatt áll, vagy egyszerűen csak kiszámíthatatlan”. A külsősök lehetnek passzívabbak, akár fatalisták is, és elfogadják a velük történő dolgokat.

“Külső” előnyök

Elképzelhető, hogy a külső kontroll-lokusz előnyös lehet, különösen olyan helyzetekben, amikor az embereknek figyelmesnek és lazábbnak kell lenniük

“Külső” hátrányok

általában stresszesebbek

Másokat hibáztatnak életük kimeneteléért

A saját tetteiket külső tényezők eredményének tekintik, például. sors, szerencse, véletlen, felsőbb hatalom, befolyásos mások befolyása vagy egyszerűen csak kiszámíthatatlan

alacsony teljesítménymotivációt és magas külső-irányultságot

Úgy érzik, hogy a dolgok az irányításukon kívül történnek

Úgy érzik, hogy kevésbé tudják irányítani a saját sorsukat

Az események eredményeit külső körülményeknek tulajdonítják

Kontrollfókusz (LoC) – Befolyások és hatások

Kliensek: A belső kliensek együttműködő folyamatként vesznek részt a terápiában; részt vesznek a házi feladatokban és tevékenységekben. Külső kliensek másokat hibáztatnak pl. dohányzásról való leszokás visszaesés = “Nem sikerült” ahelyett, hogy belső felelősségvállalás “Én estem vissza”; elvárják, hogy a terápia “nekik” történjen; elvárják, hogy a terapeuta végezze a munkáját, és kevésbé valószínű, hogy részt vesznek a házi feladatokban és tevékenységekben.

Self-efficacy: Az önhatékonyság a személy meggyőződése arról, hogy képes elvégezni egy adott feladatot vagy tevékenységet. Magasabb külső LoC + alacsonyabb önhatékonyság = magasabb betegséggel kapcsolatos pszichológiai distressz és a stresszre való érzékenyebb reagálás.

Egészségügy: Az egészségügyi LoC arra vonatkozik, hogy az egyének milyen mértékben tulajdonítják egészségüket saját cselekedeteiknek vagy a környezeti körülményeknek és erős külső ágensnek. A belső kontroll-lokusz azt sugallja, hogy a pozitív egészség a saját cselekvés, akaraterő vagy tartós erőfeszítések eredménye. A külső kontrollhelyzetet a sors, hatalmas mások vagy természetfeletti események egészségre gyakorolt hatásába vetett hit jellemzi, pl. A külső kontrollhelyzetűek nem fognak rákszűrést végezni, ha a családban előfordult rákos megbetegedés, mivel a következő gondolatmenet szerint gondolkodnak: “Miért kellene rákszűrést végezni, ha úgyis úgyis meg fogok halni?”

Munka: A belső kontrollhelyzetűek több pénzt keresnek ugyanannyi idő alatt, mint amennyit dolgoznak, és a legkülönbözőbb foglalkoztatási helyzetekben többet keresnek, és kívánatosabb munkavállalók. Míg egy külsős nem törekszik arra, hogy fejlessze önmagát, vagy a készségeit.”

Szerencsejáték: Egy belső esetében a szerencsejátékuk visszafogottabb, a biztonságos és mérsékelt fogadásokra összpontosít. A külsősök több kockázatot vállalnak, pl. többet tesznek egy olyan lapra, amely nem jelent meg mostanában, mivel valószínűbbnek tartják, hogy megjelenik.

Gyermekek: A támogató, következetes fegyelemmel rendelkező családokban élő gyermekek inkább belső LoC-ot fejlesztenek ki; azok a gyermekek, akik megtanulják a cselekvés és a következmények közötti kapcsolatot, inkább belső LoC-val rendelkeznek; a gyermekkorban (10 éves korban mérve) több belső LoC-val rendelkező férfiak és nők egészségesebb viselkedést mutattak, beleértve az elhízás, a túlsúly, a rossz önértékelésű egészség vagy a pszichológiai stressz kockázatának csökkenését 30 éves korukra; a saját élet feletti erősebb kontrollérzés gyermekkorban úgy tűnik, hogy védő tényező az egészség bizonyos aspektusai szempontjából a felnőttkori életben; a belső gyerekek általában jobban teljesítenek az iskolában; azok a gyerekek, akiknek a szülei külső LoC-osok, általában külsőbbek (Rotter, szociális tanuláselmélet)

A Locus of Control értékelése

A formális értékelés gyakran skálák (kódolt kérdőívek) használatával történik. Az informális értékelés a kliens nyelvének folyamatos és aktív értékelésére összpontosít.

Általános értékelés:
Standard Locus of Control skála (lásd a blog elején)

Elhízás értékelése:
Súly Locus of Control skála (Saltzer 1982), Dieting Beliefs Scale (Stotland és Zuroff 1990)

Mental health assessment:
Mental health locus of control scale (Wood és Letak 1982)

Depresszió értékelése:

Rák értékelése:
Rák Locus of Control Scale (Pruyn et al 1988)

Beszélgetéses értékelés:
A felvétel során (ügyfélkonzultáció) a kliens nyelvezetének értékelése, amikor leírja önmagát és problémáit.

Hogyan lehet újra egyensúlyba hozni a kontroll-lokuszt

Bár a belső kontroll-lokusz általában lehetővé teszi és fokozza a terápiás változást, sok kliens inkább a terápiás folyamat kezdetén kezdi el a problémáin való munkát, minthogy először esetleg több ülésen keresztül újra egyensúlyba hozza a kontroll-lokuszát. Az egyensúly helyreállításával kapcsolatos munka azonban – amennyiben indokolt – már az első ülésen elkezdhető a stabilizációs folyamat részeként, és a terápia során végig folytatódhat. Hipnoterapeutaként az újraegyensúlyozás magában foglalhatja:

Kontroll-lokuszra figyelmeztető beavatkozásokat: Affirmációk, pl. “Tudok felelősséget vállalni”; Asszertivitás tréning; Kognitív feladatok, helyzetek feltárása és a választási lehetőségek azonosítása pl. ha 12 órán át repülőn ülök, választhatom, hogy érzelmileg hogyan reagálok a helyzetre; A kontroll területeinek feltárása pl. választhatom, hogy mikor sportolok; Házi feladatok és tevékenységek; Figyeljünk az önbeszélésre (e.pl. “Nincs választásom” átformálni “Lehet, hogy nem tetszik a választásom…”); Racionális emocionális viselkedésterápia (REBT) az irracionális hiedelmekre; Stresszkezelés.

Kontroll hipnoterápiás beavatkozások: Szorongáscsökkentő megközelítések; Közvetlen / közvetett szuggesztió; Én-erősítés (közvetlen, közvetett, metaforikus); Jövőbe mutató tempó; Metaforák; Teljesítményfokozás.

Emocionális felelősség fejlesztése

A “Van választásom” gyakorlat

Ahol Ön (vagy egy kliens) úgy érzi, hogy kevés választása van a reakcióit illetően, az alábbi “Van választásom” megerősítések segíthetnek a nagyobb érzelmi felelősség fejlesztésében. Vagy az összes releváns megerősítést oda lehet adni a kliensnek, hogy forgassa végig (pl. minden nap 10-szer mondjon el egyet, majd lépjen át a következőre), vagy a három leglényegesebb közül ki lehet választani kettőt.

A “Az én választásom, hogy…” kifejezéssel együtt használjuk:

Az én választásom, hogyan tekintek a dolgokra

Az én választásom, hogyan akarok érezni

Az én választásom, mekkora jelentőséget tulajdonítok annak, ami történik

Az én választásom, mihez hasonlítom magam vagy a dolgokat

Az én választásom, mit várok el magamtól, másoktól és az élettől

Az én döntésem, hogy mit képzelek, mi fog történni legközelebb

Az én döntésem, hogy mire összpontosítok

Az én döntésem, hogy milyen jelentést tulajdonítok annak, ami történik

Az én döntésem, hogy mire emlékszem a múltból

Az én döntésem, hogy mivel töltöm az időmet

Az én döntésem, hogy mire gondolok

Az “Az én döntésem…” együtt:

Nem mások zavarnak, én magamat zavarom

Nem mások háborítanak fel, én magamat háborítom fel

Én vagyok felelős azért, ahogyan érzem magam, ez nem mások felelőssége

Az én dolgom, hogy jobban érezzem magam, nem másé

A gondolataim okozzák az érzéseimet, nem mások okozzák őket

Az, hogy mások mit mondanak vagy tesznek, rajtuk múlik

A “Vedd észre az irányítást” gyakorlat

Egy másik gyakorlat, amely segít megmutatni az egyénnek, hogy képes irányítani, az az, hogy képzeld el, hogy be vagy zárva egy szobába (vagy más olyan helyzetbe, amelyet úgy érzel, hogy nem tudsz irányítani). Keressen meg három olyan szempontot, ahol NEKI van kontrollja, pl. hogy mire néz; mit csinál a testével; mit érez (érzelmek).

A “Mit tehetek, hogy változtassak? Gyakorlat

Ez lehetőséget ad a kliensnek, hogy feltárja életének kulcsfontosságú területeit. Kérjük meg őket, hogy különböző szempontok alapján gondolják végig erősségeiket, stratégiáikat és sikereiket.

Gondoljuk végig: Mik az erősségeim? (Erőforrások, képességek, motivációk); Melyek a stratégiáim? (Hogyan tudom kihasználni az erősségeimet?); Mi lesz a siker? (Honnan tudom megmondani, hogy sikeres voltam?)

Az alábbiakra: Fizikai (pl. egészség és fittség); Mentális (pl. stresszkezelés); Érzelmi (pl. szorongáskezelés); Szociális (pl. munkahelyi kapcsolatok)

Kutatás és kontrollhelyzet

Boldogság: A belső emberek boldogabbak: Egy 171 egyetemi hallgatót vizsgáló tanulmány 1 kapcsolatot talált a boldogság és az internalitás között (Pannells & Claxton 2008)

Akadémiai siker: A belsősök jobban teljesítenek az iskolában és nagyobb tanulmányi sikereket érnek el, különösen a serdülőknél (Findley & Cooper 1983)

Gratifikáció: (Nowicki & Rowntree 1971)

Feladatteljesítés: A belsősök jobban bíznak abban, hogy teljesíteni fogják a feladatokat (Battle & Rotter 1963)

Impulzivitás: (Nowicki & Rowntree 1971)

Kudarc: A belsősök gyorsabban felejtik el a kudarcot (Davis & Davis 1972)

Trauma/életváltozások: A belső emberek konstruktívabban reagálnak (Ross & Miller 2009)

Munkaerkölcs: A belső emberek hajtósabbak és szorgalmasabbak (Laptosky 2002)

Kommunikáció: A gyakornokok jobb kommunikációs készséggel rendelkeznek, különösen az orvosok! (Libert et al 2007)

Szociális helyzetek: A belsősök igyekeznek befolyásolni és irányítani a szociális helyzeteket (McCullough et al. 1994)

Szex: A belgyógyászok nagyobb valószínűséggel alkalmaznak óvatos szexuális magatartást, mint például a fogamzásgátlók következetes használata (Visher 1986)

Munkabiztonság: A belsősök általában hatékonyabbak és megbízhatóbbak (Judge 2009)

Munkajutalom: (Keller & Blomann 2008)

Fizikai egészség: Gale, Batty & Deary 2008)

Stressz: (Pruessner et al. 2005)

Hivatkozások & További olvasmányok

Frantz, R. S. (1980). Belső-külső kontroll-lokusz és munkaerő-piaci teljesítmény: Empirikus bizonyítékok longitudinális felmérési adatok felhasználásával. Psychology: A Quarterly Journal of Human Behavior. 17, 23-29.

Gale, C.R., Batty, G.D., and Deary, I.J. (2008). Locus of control at age 10 year and health outcomes and behaviours at age 30 years: the British Cohort Study. Psychosomatic Medicine, 70(4), 397-403.

Rotter, J.B. (1966). Generalizált elvárások a megerősítés belső versus külső kontrolljára. Psychological Monographs, 80.

Rotter J.B. (1990). A megerősítés belső versus külső kontrollja: Egy változó esettörténete. Amerikai pszichológus. April 1990, 490-493.

Schultz, D.P., and Schultz, S.E. (2005). A személyiség elméletei (8. kiadás). Wadsworth: Thomson.