1938. szeptember 30-án Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország megállapodott a nyugat-csehszlovákiai Szudéta-vidék német annexiójáról. A területen mintegy hárommillió német származású ember élt, és 1938 májusában vált ismertté, hogy Hitler és tábornokai az ország megszállását tervezik.
A csehszlovák kormány remélte, hogy Nagy-Britannia és Franciaország segítségére siet egy esetleges invázió esetén, de Chamberlain brit miniszterelnök a háború elkerülésére törekedett. Szeptember 15. és 30. között háromszor is Németországba utazott, hogy találkozzon Hitlerrel. Az utolsó, müncheni látogatás eredményeként Csehszlovákia nagy része náci uralom alá került. Nagy-Britannia és Franciaország nem támogatott semmilyen cseh ellenállást.
Münchenből visszatérve Chamberlain a hestoni repülőtéren izgatott tömegnek azt mondta: “Ez a mi időnk békéje”, és meglengette a Hitlerrel aláírt megállapodást. Ez volt az engesztelési politika csúcspontja. Hat hónappal később Hitler megszegte ígéreteit, és elrendelte, hogy hadseregei bevonuljanak Prágába. Egy éven belül Nagy-Britannia és Franciaország háborúban állt Németországgal.
A Manchester Guardian a történet minden oldaláról beszámolt – a megállapodás részleteitől kezdve a Buckingham-palota erkélyén megjelenő Chamberlaintől a többi nemzet körében tapasztalható nyugtalanságig. Egy szerkesztőségi cikk szinte értéktelennek tartotta azt a papírdarabot, amelyet az Egyesült Királyságba való visszatérésekor lobogtatott.
Hitler új hatalma: Csehszlovákia kiszolgáltatva
Diplomáciai tudósítónk
1938. október 1.
London, péntek
A müncheni egyezmény mindent megad Hitlernek, amit akar (kezdetben), kivéve annyiban, hogy talán nem egészen teszi lehetővé számára, hogy olyan gyorsan megszerezze, mint ahogyan azt a Godesbergi csiszolatlan ultimátum alapján tette volna. Holnap megkezdi Csehszlovákia lerohanását, pontosan úgy, ahogyan szeptember 12-i beszédében megfenyegette. Szabadon megszállhat minden olyan területet, ahol a szudétanémetek többségben vannak, és ezt gyors lépésekben teheti meg.
Minden nyomorúság és felháborodás, amely Bécs német megszállását követte, most már biztos, hogy a Szudéta-vidék német megszállását is követni fogja. Prága már most elkezdett megtelni menekültekkel – szudétanémet szocialistákkal, zsidókkal, a csehekről nem is beszélve -, ami elég természetes, tekintve, hogy a német újságok, a rádió és maga Hitler hónapok óta olyan kifejezésekkel emlegetik a cseheket, amelyek egyetlen hosszan tartó uszítást jelentenek az erőszak és elnyomás cselekedeteire.
Október 10-ig Hitler egy hatalmas területet fog annektálni, nagy természeti és ipari gazdagsággal, és még kártérítést sem fog fizetni a cseh tulajdonért, legyen az magán vagy állami. Ő lesz Csehszlovákia fő védelmi vonalainak ura, és semmi sem akadályozza meg abban, hogy idővel egész Csehszlovákia urává tegye magát.
A népszavazás
A népszavazás eszközét (amelyet az angol-francia javaslatok alapján elutasítottak) alkalmazták, hogy a szudétanémetek kisebbségben lévő területek fölött uralmat szerezzen. Megkérdezte-e Chamberlain úr és Daladier úr Hitlert, hogy mire való a népszavazás, és hogyan remélhetne megfélemlítés nélkül szudétanémet többséget azokban a régiókban, ahol köztudottan kisebbségben vannak? A Hitler alatt tartott választások és népszavazások számos példát kínálnak arra, hogyan lehet manipulálni őket.
A népszavazásra kijelölt területek nem egészen ugyanazok, mint a godesbergi ultimátumban. Brünn iparváros és vasúti csomópont például nem szerepel. De a németek olyan közel lesznek ehhez a városhoz, hogy az ki lesz szolgáltatva nekik. Emellett van egy kis német kisebbsége (az összlakosság kb. 12 százaléka), amely Hitler nyomására igazi adminisztrátorai lesznek. Bármely német többségű falu vagy község (és sok ilyen van elszórtan Csehszlovákiában és egészen a Kárpáti Ruszban) olyan régiókban, ahol a csehek vannak túlnyomó többségben, a népszavazás eszközével német erősséggé tehető, amely úgy uralja a környező országot, mint egy középkori rablóvezér vára. A népszavazás segítségével Hitler megszerezheti a gyárak, vasutak és stratégiai pontok feletti ellenőrzést. Rövid időn belül háború nélkül és a nyugati hatalmak komolyabb ellenállása nélkül Csehszlovákia urává teheti magát.”
A népszavazás kérdése volt az egyetlen komoly bökkenő Münchenben. A “Nagy Négyek” nem tudtak megegyezni abban, hogy mely területeken kell megtartani a népszavazást. A kérdést egy bizottság elé utalták, amely a berlini brit, francia és olasz nagykövetekből, egy cseh tisztviselőből és Herr von Weizsaeckerből, a német külügyminisztériumból állt. A német követelés és az a követelés biztosan teljesülni fog, hogy minden olyan személy, aki 1918 októberében a népszavazásra kijelölt területen lakott, szavazati joggal rendelkezik. Ily módon nagyszámú volt osztrák tisztviselőt és lakost lehet besorozni ezekre a területekre, és így segíteni a kisebbségek többséggé alakítását.
A “garanciák”
Németország és Olaszország csak akkor fogja “garantálni” Csehszlovákia semlegességét, ha Magyarország és Lengyelország követeléseit kielégítették – vagyis garanciájukat csak akkor fogják megadni, ha egyáltalán, ha Csehszlovákia felosztása tovább haladt. Félő, hogy addigra minden garancia, legyen az német és olasz vagy francia és brit, elveszíti azt a jelentőségét, amelyet egykoron tulajdonítottak neki.
A müncheni egyezmény gazdasági következményei Csehszlovákia számára bizonyára nagyon nehezek lesznek. Az iparágak, vasútállomások, csomópontok stb. elvesztése nem kerülheti el, hogy ne okozzon súlyos kereskedelmi veszteséget és munkanélküliséget. Az sem lehet kétséges, hogy Csehszlovákia Németország számára kvázi gyarmati kizsákmányolás tárgyává válik.
Két nappal később az összes vezércikk Münchenről szólt, köztük a következő a cenzúráról.
Szerkesztőség: Kept in the dark
1938. október 3.
Az elmúlt két hét hatalmas zavargásának egyik aspektusa mindenkit meg kell, hogy lepjen, aki elgondolkodik a történelmén. Közép- és Kelet-Európa három leghatalmasabb államában a népek nem tudhatták, hogy mit mondanak és tesznek odakint. Oroszországban, úgy tűnik, nagyon kevés hír érkezett. Németországban és Olaszországban a híreket szándékosan meghamisították, ha nem nyomták el őket. A német nép nem tudhatott Roosevelt elnök üzenetéről. Az olasz népet elhitették, hogy Chamberlain egyetért Hitlerrel, és csak arra törekszik, hogy nyomást gyakoroljon Benesre. Egyik beszédéből hamis változatot adtak nekik.
Ha megnézzük Európa lakosságát, azt látjuk, hogy annak majdnem a felét így tudatlanságban hagyták vagy megtévesztették. A Münchenben képviselt négy hatalom közül Franciaország és Nagy-Britannia lakossága együttesen mintegy kilencvenmillió, Németországé és Olaszországé pedig száztizenöt millió. Franciaország és Nagy-Britannia népe mindent tudott, Németország és Olaszország népe pedig nagyon keveset.
Azt szokták mondani, hogy a háborúban az első áldozat az igazság; de vannak országok, ahol az igazságot már jóval a háború kezdete előtt megölik. Az Oroszország és Japán közötti háború idején az orosz parasztok sűrű tudatlanságának drámai jeleként azt mondták, hogy voltak olyan falvak, amelyekben senki sem tudta, hogy háború folyik; ezt az orosz civilizáció primitív állapotának illusztrációjaként említették. Ma a legriasztóbb tény a legjobban képzett népek tudatlansága, egy olyan tudatlanság, amely az uralkodók szándékos politikájának eredménye.
Furcsa elgondolkodni azon, hogy ez a hirtelen visszatérés az eltitkolás és elhallgatás művészetéhez egy olyan időszakban történik, amikor a demokratikus eszmék növekedése és a találmányok győzelmei az általános felvilágosodás elterjedésének látszottak. Wilson elnök, aki olyan kifejezéseket talált ki, amelyek ilyen szerencsétlen következményekkel jártak, a békekonferencián nyíltan megkötött szövetségekről beszélt, azt gondolván, hogy az igazságosság és a béke sikere biztosított, ha az emberek a nap teljes fényében élnek. Amikor Bridges megírta A szépség testamentumát, úgy gondolta, hogy a vezeték nélküli kommunikáció sokkal valószínűtlenebbé tette a háborút. Azzal érvelt, hogy “az igazságnak a fény sebességébe burkolt, fojtott hangja” elterjed szárazföldön és tengeren,
mivel a háború, amely a vadságból testvérgyilkossággá vált,
a trombitáló, hiú dicsőségből síró szégyenré vált,
már a homlokára égő átokkal bélyegzett robbanó átokkal jár.
Kétségtelen, hogy a rádiónak nagy hatása volt az elmúlt két hétben, mert a német garázdaság és más országok, köztük különösen Csehszlovákia vezetőinek mérsékletessége közötti ellentét nagy hatást gyakorolt itt, az Egyesült Államokban és minden semleges országban. De ami a diktátorországokat illeti, sokkal kevesebbet tudtak a külvilágról, mint amennyit fél évszázaddal ezelőtt tudtak volna. Az elnyomás gépezete ugyanis mára tökéletesedett, és amikor teljes erejével használják, kevés fény törhet át rajta. Így nagy háborúkat indíthatnak a sötétben olyan népek, akik semmit sem tudnak azon túl, amit uralkodóik tudatni engednek velük. Ily módon a világ közös életét a különböző népek állapota befolyásolja, és a szabadság elvesztése bármelyiküknél veszélyt jelent a békére.”
A Szovjetuniót nem vonták be a müncheni tárgyalásokba, amit Low karikatúrája is kiemel.
{{topLeft}}
{{bottomLeft}}
{{{topRight}}
{{bottomRight}}
{{/goalExceededMarkerPercentage}}
{{/ticker}}
{{heading}}
{{#paragraphs}}
{{.}}
{{{/paragraphs}}}{{{highlightedText}}
- Megosztás a Facebookon
- Megosztás a Twitteren
- Megosztás e-mailben
- Megosztás a LinkedInen
- Megosztás a Pinteresten
- Megosztás a WhatsAppon
- Megosztás a Messengeren
.