Tanulmányi célok
A fejezet végére képes lesz arra, hogy:
- Megkülönböztetheti a tökéletesen rugalmas és a rugalmatlan gazdaságot
- Megértheti az egy görbére vonatkozó rugalmasság és a relatív rugalmasság közötti különbséget
- Magyarázhatja, hogy milyen változók befolyásolják a kereslet és a kínálat rugalmasságát
Könyv vagy Burger?
A 4.1. és 4.2. témakörökben egy egységes keresleti görbén vizsgáltuk a rugalmasságot, és megvizsgáltuk, hogy a fogyasztók mennyire reagálnak az árváltozásra a termelés különböző szintjein. De mi a helyzet a vállalatok közötti érzékenységgel? Az iparágak között? Tudjuk, hogy bizonyos iparágakban, például a tankönyviparban a fogyasztók kevésbé reagálnak a változásokra, mint másokban. Hogyan befolyásolja a tankönyvek keresett mennyiségét az áremelkedés? Ha egy kurzus tankönyve 100 dollárról 150 dollárra emelkedne, mit tennél? A legtöbb hallgató mindenképpen megvenné a könyvet, hiszen ez egy kötelező tananyag. A kiadók egyre gyakrabban alkalmaznak különböző stratégiákat annak biztosítására, hogy a piac rugalmatlan vagy az árváltozásra nem reagáló maradjon, például a tankönyvet kötelező tanfolyami hozzáférési kódokkal kötik össze. Hasonlítsa össze ezt a helyzetet egy hamburger árával. Ha a hamburger ára 8 dollárról 12 dollárra emelkedik, előfordulhat, hogy más étteremben vásárol ebédet, vagy otthonról kezd ebédet csomagolni. A tankönyvek és a hamburgerek piaca nagyon különböző. Ebben a fejezetben a különböző piacok relatív rugalmasságát fogjuk megvizsgálni.
Tökéletesen rugalmas és tökéletesen rugalmatlan
A relatív rugalmasságról szóló beszélgetés megkezdéséhez először a végleteket segít megvizsgálni.
Tökéletesen rugalmas
Képzeljünk el egy olyan terméket, amelynek ha az ára akár csak egy kicsit is emelkedne, már nem vennénk belőle. Ismerősen hangzik? Azért, mert ezt a fogalmat a 3. témakörben mutattuk be, mint a tökéletesen versenyző piac egyik feltételezését. Az egyik példa, amit használtunk, az egymás mellett álló, azonos hotdog-standok voltak, ahol az egyetlen különbség az ár volt. Ha a minőség azonos, a racionális fogyasztó mindig az alacsonyabb árú hot dogot fogja megvenni. A stand szempontjából ők tudják, hogy ha csak egy kicsit is emelik az árat, akkor 0 darabot fognak eladni. Ez azt jelenti, hogy ED = ∞.
A 4.3a. ábra bármely pontján a pont-ferdeséget használva ezt megerősíthetjük.
\frac{\Delta Q}{\Delta P}\cdot \frac{P}{Q}=?
Tudjuk, hogy \frac{\Delta Q}{\Delta P} egyenlő a meredekség inverzével. A 4.3a. ábrán látható keresleti görbén, ha a ΔP>0, akkor ΔQ egyenlő ∞-vel. Ez azt jelenti, hogy \frac{\Delta Q}{\Delta P} = ∞.
Tökéletesen rugalmatlan
A spektrum másik végén tekintsünk egy olyan piacot, ahol a vállalat a mennyiség változatlanul hagyása mellett folyamatosan növelheti az árakat. Ha Önt megmérgeznék, és meg kellene vennie az ellenszert, reagálna-e az árváltozásra? Valószínűleg nem. Ez egy példa arra a helyzetre, amikor a kereslet szinte tökéletesen rugalmatlan. Ha növeljük az árat, a keresett mennyiség nem változik. Ez azt jelenti, hogy ED = 0.
Ezt a 4.4a. ábra bármelyik pontján a pont-lejtés segítségével igazolhatjuk.
A 4.3a. ábrán látható keresleti görbén, amikor a ΔP>0, akkor ΔQ egyenlő 0-val. Ez azt jelenti, hogy \frac{\Delta Q}{\Delta P} = 0.
Relatív rugalmasság
A tökéletesen rugalmas és tökéletesen rugalmatlan fogalmak elvezetnek minket a relatív rugalmasság tárgyalásához. A 4.1. és 4.2. pontban egyetlen keresleti görbét vizsgáltunk, és a rugalmasság számszerű értékét néztük meg a keresleti görbe mentén. A rugalmasság azonban a keresleti görbék összehasonlításakor is hasznos lehet. Bár minden keresleti görbének van egy rugalmatlan, egy rugalmas és egy egységesen rugalmas szakasza, a görbék összehasonlítása megmutathatja, hogy mely piacok reagálnak viszonylag jobban az árváltozásokra. Ezt a fogalmat fontos megérteni, amikor egy szakpolitikai változás hatásait vizsgáljuk.
A 4.3c ábra két görbét szemléltet. Az egyik viszonylag rugalmatlanabb, a másik viszonylag rugalmasabb. Azt, hogy melyik a rugalmasabb vagy a rugalmatlanabb, úgy lehet a legjobban meghatározni, ha összehasonlítjuk az egyes görbéket a szélsőértékekkel. A tökéletes rugalmasságra jobban hasonlító görbe viszonylag rugalmasabb, a tökéletes rugalmatlanságra jobban hasonlító vagy tökéletes rugalmatlanságra hasonlító görbe viszonylag rugalmatlanabb. Vegyük észre, hogy ez más, mint azt mondani, hogy az egyik rugalmas, a másik pedig rugalmatlan! Ennek hangsúlyozására olvassuk el a “Medvék és a rugalmasság” című részt.”
Medvék és a rugalmasság
Egy medve kiugrik egy bokorból, és üldözni kezd két kirándulót. Mindketten futni kezdenek az életükért, de aztán az egyikük megáll, hogy felvegye a futócipőjét.
A barátja azt mondja: “Mit csinálsz? Nem tudsz lehagyni egy medvét!”
A barátja így válaszol: “Nem kell lehagynom a medvét, csak téged kell lehagynom!”
Ha mindkét barát megpróbál elmenekülni a medve elől, és megtudod, hogy egyikük gyorsabb, akkor ez az információ elárulja, hogy kit esznek meg? Nem! Csak az számít, hogy melyikük gyorsabb, vagy gyorsabb a másikhoz képest. A relatív rugalmasság ugyanaz. Valójában csak akkor tudunk ítéletet mondani arról, hogy az egyik rugalmas vagy rugalmatlan, ha egy másikra hivatkozunk.
A relatív rugalmasság fogalma nem a 4.1. és 4.2. számításokon alapul, mivel minden keresleti görbének van egy rugalmatlan, egy rugalmas és egy egységnyi rugalmas régiója. A keresleti görbék a tökéletesen rugalmas és a tökéletesen rugalmatlan között bármi alakot ölthetnek, és a relatív rugalmasságot csak más görbékhez viszonyítva lehet megítélni.
Mi a helyzet a kínálattal
A kínálatra ugyanazok a fogalmak és elvek alkalmazhatók. A különböző iparágak között meglehetősen jelentős eltérések vannak, egyesek viszonylag rugalmasabbak, mint mások.
Mi okozza tehát ezt a különbséget a relatív rugalmasságban? Többnyire külső tényezők, amelyek befolyásolják a válaszkészséget.
Kereslet
- A helyettesítő termékek elérhetősége
A helyettesítő termékek elérhetősége erős tényező egy áru rugalmasságának meghatározásában. Ha sok közeli helyettesítő termék van, akkor a fogyasztók viszonylag könnyen találnak megfelelő alternatívát egy áru helyett, ha az árak emelkednek.
- A termék szükségessége
Az, hogy egy áru mennyire számít szükségletnek vagy luxusnak, nagyban befolyásolja a rugalmasságát. Az olyan alapvető szükségleti cikkeket, mint a szappan, a liszt, a cukor stb. általában az ártól függetlenül ugyanolyan mennyiségben vásárolják. Másfelől a fogyasztók nagyon is ártudatosak, ha luxuscikkekről (például kényelmi cikkekről, ékszerekről stb.) van szó.
- Jövedelem
Az, hogy egy árura szükség van-e, meglehetősen nagymértékben függ a vásárló jövedelmétől. Valaki, akinek alacsony a jövedelme, lehet, hogy ártudatosabb (rugalmasabb) egy új kanapé vásárlásakor, mint valaki, akinek magasabb a jövedelme. Általában minél nagyobb százalékát veszi el a jövedelmének egy jószág, annál érzékenyebb lesz az árváltozásokra.
Kínálat
Mitől lesz rugalmasabb vagy kevésbé rugalmas a kínálat?
- Az erőforrások elérhetősége
Ha egy vállalat termelése szűkös erőforrásoktól függ, a vállalat kevésbé reagál az árváltozásra. Még ha az árak magasak is, és a vállalat növelni akarja a termelést, a megfelelő ráfordítások nélkül erre nem lesz képes.
- Technológiai innováció
Az innováció általában hatékonyabb termeléshez vezet. Ha egy vállalat élvonalbeli termelési technológiával rendelkezik, akkor az áremelkedésre könnyebben tud termelésnövekedéssel reagálni.
- Bevezetési korlátok
Ha egy iparágban kevés belépési korlát van, az áremelkedés nagy termelésnövekedést okozhat, mivel az új vállalatok gyorsan belépnek a piacra.
Az idő: Az örökké korlátozó tényező
A kínálat és a kereslet rugalmasságát egyaránt befolyásolja az idő. A fogyasztó számára az, hogy mennyi ideje van a fogyasztási döntés meghozatalára. A termelő számára az, hogy mennyi ideje van az áru előállítására és a készlet felhalmozására. Függetlenül attól, hogy keresletről vagy kínálatról beszélünk, az idő növekedése mindig növeli egy áru rugalmasságát azáltal, hogy növeli a cselekvőképességet és a megalapozott döntések meghozatalát.
Összefoglaló
Míg az olyan kemény címkék, mint rugalmas, egységrugalmas és rugalmatlan, használhatók a keresleti és kínálati görbék meghatározott szakaszainak leírására (egy számított érték alapján), két görbe összehasonlításakor minden relatív. A tökéletes rugalmasság és a tökéletes rugalmatlanság ismeretében a rugalmasság alapján összehasonlíthatunk két görbét, hogy meghatározzuk, mennyire reagál az általános fogyasztói csoport, iparág stb. az árváltozásokra. Egy laposabb görbe viszonylag rugalmasabb, mint egy meredekebb görbe. A helyettesítő termékek elérhetősége, az áru szükségessége és a fogyasztó jövedelme mind befolyásolja a kereslet relatív rugalmasságát. Az erőforrások elérhetősége, a technológiai innováció és a belépési korlátok mind befolyásolják a kínálat relatív rugalmasságát. Az idő befolyásolja bármelyik görbe rugalmasságát.
Most, hogy rendelkezünk a kínálat, a kereslet és a rugalmasság eszközeivel, használni fogjuk őket annak megértéséhez, hogy a kormányzati politika hogyan befolyásolja a piacot.
Glosszárium
Tökéletesen rugalmas a kereslet vagy kínálat rendkívül rugalmas helyzete, amikor az ár bármilyen változására a mennyiség végtelen mértékben változik; vízszintes megjelenésű Tökéletesen rugalmatlan a kereslet vagy kínálat rendkívül rugalmatlan esete, amikor az ár százalékos változása, bármilyen nagy is legyen, nulla mennyiségi változást eredményez; függőleges megjelenésű
gyakorlatok 4.3
1. Az alábbiak közül melyik NEM befolyásolja a kereslet saját árrugalmasságának nagyságát?
a) Annak az időhorizontnak a hossza, amelyen belül a fogyasztói magatartás változását vizsgáljuk.
b) A kérdéses áru közeli helyettesítőinek elérhetősége (vagy hiánya).
c) Az a mennyiség, amellyel a kínált mennyiség változik az ár változásakor.
d) A fentiek mindegyike befolyásolja a kereslet saját árrugalmasságát.
2. A kereslet saját árrugalmasságának nagyságát. Ha egy keresleti görbe VERTIKÁLIS, akkor az adott áru keresletének saját árrugalmassága egyenlő:
a) Végtelen.
b) Nulla.
c) Egy.
d) A fentiek egyike sem.
3. Ha – adott fogyasztói preferenciák mellett – egy bizonyos árunak sok közeli helyettesítője van, akkor:
a) Az adott áru kereslete viszonylag rugalmatlan lesz azokhoz az árukhoz képest, amelyeknek kevés közeli helyettesítője van.
b) Az adott áru kínálata viszonylag rugalmatlan lesz azokhoz az árukhoz képest, amelyeknek kevés közeli helyettesítője van.
c) Az adott áru kereslete viszonylag rugalmas lesz azokhoz a javakhoz képest, amelyeknek kevés közeli helyettesítője van.
d) Az adott áru kínálata viszonylag rugalmas lesz azokhoz a javakhoz képest, amelyeknek kevés közeli helyettesítője van.
4. Ha – adott fogyasztói preferenciák mellett – egy bizonyos jószágnak kevés közeli helyettesítője van, akkor:
a) Az adott áru kereslete viszonylag rugalmatlan lesz azokhoz a javakhoz képest, amelyeknek sok közeli helyettesítője van.
b) Az adott áru kínálata viszonylag rugalmatlan lesz azokhoz a javakhoz képest, amelyeknek sok közeli helyettesítője van.
c) Az adott áru kereslete viszonylag rugalmas lesz azokhoz a javakhoz képest, amelyeknek sok közeli helyettesítője van.
d) Az adott áru kínálata viszonylag rugalmas lesz azokhoz a javakhoz képest, amelyeknek sok közeli helyettesítője van.