A Millennium Challenge Corporation (MCC), egy független amerikai külügyi támogatási ügynökség, amelyet 2004 januárjában széleskörű kétpárti támogatással hoztak létre. Az ügynökséget úgy tervezték, hogy másképp nyújtson segélyt, küldetése és modellje a segélyhatékonyság fő elveit tükrözi.
Az MCC egyetlen céllal rendelkezik – a szegénység csökkentése a gazdasági növekedés révén -, ami lehetővé teszi számára, hogy célzottan kövesse a fejlesztési célokat. Az MCC modelljét három fő pillér alapozza meg:
-
A politika számít: Az MCC csak olyan országokkal működik együtt, amelyek elkötelezettséget mutatnak a jó kormányzás iránt, abból kiindulva, hogy a támogatásnak ezekre a gyakorlatokra kell épülnie, és olyan országokat kell jutalmaznia, amelyek már olyan politikát folytatnak, amely elősegíti a magánberuházásokat és a szegénységcsökkentő növekedést.
-
Az eredmények számítanak: Az MCC a költséghatékony projektek azonosításával igyekszik növelni programjainak hatékonyságát, és csak azokba fektet be, amelyek pozitív fejlesztési megtérülést ígérnek. Az MCC nyomon követi beruházásai előrehaladását, és elkötelezte magát amellett, hogy szigorú értékeléseken keresztül méri a projektek hatását.
-
Az országok felelősségvállalása számít: Az MCC a támogatásra jogosult országokkal partnerségben dolgozik a támogatási program kidolgozásán és végrehajtásán, abból kiindulva, hogy a beruházások nagyobb valószínűséggel lesznek hatékonyak és tartósak, ha tükrözik az ország saját prioritásait, és erősítik a partnerkormány elszámoltathatóságát polgárai felé.
Az MCC perspektívában
Éves előirányzatok (millió dollár)
. FY04 | FY05 | FY06 | FY07 | FY08 | FY09 | |
Kérelem | 1,300 | 2,500 | 3,000 | 3,000 | 3,000 | 2,225 |
Hatályos | 994 | 1,488 | 1,752 | 1,752 | 1,544 | 875 |
FY10 | FY11 | FY12 | FY13 | FY14 | FY15 | |
Kérés | 1,425 | 1,280 | 1,125 | 898 | 898 | 1,000 |
Hatályos | 1,105 | 900 | 898 | 898 | 898 | TBD |
Bár az MCC fontos eszköz az amerikai kormány külföldi segítségnyújtási eszköztárában, és az egyetlen, amely kizárólag fejlesztési támogatásra összpontosít, viszonylag kis ügynökség.
Az egyéb tartalmazza az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériumát (2%), az Energiaügyi Minisztériumot (2%), a Védelmi Minisztériumot (2%), a Békehadtestet (1%) és a Belügyminisztériumot (1%).
Az MCC partnereinek kiválasztása
Az MCC csak olyan alacsony és alacsony közepes jövedelmű országokkal működik együtt, amelyek bizonyítják elkötelezettségüket a jó kormányzás iránt. Az MCC az országok alkalmasságát egy sor mennyiségi, harmadik féltől származó mutató alapján határozza meg, amelyek a politikai teljesítményt értékelik. Ezek a mutatók három nagy területre oszthatók: igazságos kormányzás, befektetés az emberekbe és gazdasági szabadság. Az MCC ezeket a mutatókat országonkénti “értékelőlapokba” állítja össze, amelyeket az ügynökség igazgatótanácsa használ az éves támogathatósági döntések meghozatalához. Az igazgatótanács különösen azokat az országokat veszi figyelembe, amelyek a mutatók többségénél jobb eredményt érnek el, mint a jövedelemalapú összehasonlító csoportjuk fele. Az MCC pénzének nagy részét az alacsony jövedelmű országok kapják, de az MCC a pénzeszközök legfeljebb 25 százalékát fordíthatja az alacsony és közepes jövedelmű országok számára (lásd az 1. táblázatot).
Az értékelőlapok a kiválasztási folyamat átlátható, nyilvános arca, és az MCC és az igazgatótanács súlyosan mérlegeli ezeket a mennyiségi értékeléseket. A mutatók azonban hiányosak és tökéletlen helyettesítői a tényleges politikai teljesítménynek, ezért az igazgatótanács kiegészítő információkra is támaszkodik, hogy teljesebb képet kapjon a tagjelölt országok tényleges politikai teljesítményéről.
1. táblázat. Az MCC-szerződések (mind a programok száma, mind a kiutalt források) nagyjából megfelelnek a világ alacsony és alsó-közepes jövedelmű országainak eloszlásának, Dél- és Közép-Ázsia kivételével.
A jelenlegi LIC/LMIC országok aránya |
Az LIC/LMIC népesség aránya |
Az LIC/LMIC népesség aránya |
Az LIC/LMIC népesség aránya |
Az LIC/LMIC népesség aránya LIC/LMIC szegények aránya ( |
Az MCC programok aránya (szerződések száma) |
Az MCC programforrások aránya |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Afrika (sub-Szahara) |
49% |
25% |
33% |
33% |
52% |
56% |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ázsia / Csendes-óceán |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Európa / Eurázsia |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Latin-Amerika / Karib-térség |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közel-Kelet / Észak-Afrika |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dél / Közép-Ázsia A táblázatban szereplő adatok azokra az országokra vonatkoznak, amelyek szerződést írtak alá az MCC-vel. Az alacsony és alsó-közepes jövedelmű országok listája az országok jövedelmének változásával évente némileg változik. Ez a táblázat a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó listát tükrözi, az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemre vonatkozó 2013-as adatok szerint, Atlas-módszerrel (Forrás: Világbank). A 83 tagjelölt ország közül huszonhárom nem rendelkezik friss (2005-ös vagy későbbi) szegénységi becslésekkel. Ezek kétharmada alacsony jövedelmű ország (Burma, Észak-Korea és a Salamon-szigetek az ázsiai/csendes-óceáni térségben; Haiti a latin-amerikai/karibi térségben; Afganisztán és Üzbegisztán Dél- és Közép-Ázsiában; Comore-szigetek, Dzsibuti, Eritrea, Gambia, Bissau-Guinea, Szomália, Dél-Szudán és Zimbabwe a szubszaharai Afrikában), egyharmaduk pedig alacsonyabb közepes jövedelmű ország (Kiribati, Mikronézia, Mongólia, Pápua Új-Guinea, Szamoa és Vanuatu Ázsiában/Óceániában; Koszovó Európában/Eurázsiában; Guyana Latin-Amerikában/karibi térségben; Szíria a Közel-Keleten/ Észak-Afrikában). Ezeket az országokat kizárták a “LIC/LMIC szegények százalékos aránya” számításból, ezért ezeket az adatokat pontatlan becsléseknek kell tekinteni. Dél-/Közép-Ázsia magas népességaránya és szegénységi rátája nagyrészt Indiának köszönhető. MCC-programokAz MCC kiemelt programja az országkompakt. A paktum olyan megállapodás egy partnerországgal, amelyben az MCC öt éven keresztül nagy összegű (átlagosan mintegy 350 millió dolláros) támogatást nyújt a szegénység gazdasági növekedésen keresztül történő csökkentését célzó projektekhez (lásd a 2. táblázatot). 2. táblázat. Az MCC 29 szerződést írt alá 25 országgal.
Megjegyzés: A 2014. decemberi állapot szerint. 1. ábra. Az MCC-szerződések az ágazatok széles skálájába fektetnek be, bár az országok gyakran a közlekedési infrastruktúrát és a mezőgazdasági fejlesztést helyezik előtérbe. Forrás: MCC Compacts: Az MCC 2013-as éves jelentése, a 2013-as pénzügyi év számai a 2014 augusztusában aláírt Ghána II. szerződéssel kiigazítva (260 millió USD hozzáadva az energiához, 48 millió USD hozzáadva az adminisztrációhoz és az M&E-hez). Az MCC rendelkezik egy küszöbprogrammal is, amely célzott szakpolitikai reformtevékenységeket támogat, hogy segítse az országot a szerződéses jogosultság elérésében. A küszöbprogram sokkal kisebb, 2004 óta az MCC teljes programkiadásainak mindössze öt százalékát teszi ki. Az országok általában két-három év alatt fejezik be a küszöbprogramokat. Egy program átlagos költsége körülbelül 20 millió dollár. A küszöbprogramok körülbelül háromnegyede támogatta a korrupcióellenes politikai reformokat. A küszöbprogramok pénzeszközei más szakpolitikai területeken is finanszíroztak tevékenységeket, beleértve az alapfokú oktatást, a közegészségügyet (immunizálás), az üzleti szabályozási politikát és az adópolitikát. 3. táblázat. Az MCC 24 küszöbprogramot írt alá 22 országgal.
Megj: Az MCC modellje magában foglalja a segélyhatékonyság legfontosabb elveitAz MCC létrehozásakor a nemzetközi közösség konszenzusra jutott azokról az elvekről, amelyek hatékonyabbá tennék a külföldi segélyezést. Ezen elvek közül számos szerepel az MCC modelljében:
Tíz évvel a létrehozása után az MCC továbbra is meggyőző példája annak, hogyan lehet a külföldi támogatást a segélyhatékonyság fokozása érdekében strukturálni. Nem meglepő, hogy az intézmény gyakorlata nem mindig felelt meg teljesen a modelljének. Az ügynökség az elmúlt 10 év során fejlődött, ahogy a retorika és a legjobb szándékok találkoztak a működési realitásokkal és a politikai kihívásokkal. Következésképpen az MCC számos módon erősíthetné modellje egyes aspektusainak végrehajtását, amint azt a CGD MCC at 10 sorozatában felvázoltuk. A 10 éves tapasztalattal és több mint 10 milliárd dollárnyi programmal rendelkező MCC azonban a segélyhatékonysági elvek alkalmazása egyértelműen és lenyűgözően megkülönbözteti az ügynökséget sok más adományozótól, és szilárd alapot biztosít az MCC működésének további támogatásához. További források Az MCC at 10 sorozatban Sarah Rose és Franck Wiebe az MCC modelljének három fő pillérét vizsgálja meg részletesen: az ügynökség politikai teljesítményre, eredményekre és az országok felelősségvállalására való összpontosítását. Milyen mértékben irányította az MCC modellje a gyakorlatban az MCC működését? Hogyan kellene az MCC-nek a következő 10 évben megerősítenie és bővítenie modelljét és műveleteit? Miben különbözik az MCC az amerikai külföldi segítségnyújtás más formáitól? A dokumentumokat és további, ehhez hasonló összefoglalókat a CGDev.org/page/mcc-ten. Az MCC tagjelölt országai azok, amelyek egy főre jutó jövedelme (Atlas-módszer) legfeljebb 4125 dollár (a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan), és amelyek jogszabályi korlátozás nélkül nem részesülhetnek amerikai külföldi támogatásban. Az MCC igazgatótanácsát öt kormányzati képviselő alkotja – a külügyminiszter, az USAID adminisztrátora, a pénzügyminiszter, az amerikai kereskedelmi képviselő és az MCC vezérigazgatója -, valamint négy, a kongresszus által javasolt magánképviselő (egy-egy képviselő a képviselőház és a szenátus többségéből és kisebbségéből), akik egyéni minőségükben látják el feladatukat. Benjamin Leo. 2013. “Meghallgatja valaki? Vajon az amerikai külsegélyek az emberek legfontosabb prioritásait célozzák?”. CGD Working Paper 348. Washington, DC: Center for Global Development. Az elmúlt két évben az MCC több mint 65 adományozó közül az első háromban szerepelt a Publish What You Fund’s Aid Transparency Indexen. http://ati.publishwhatyoufund.org/ |