Az 1851-es Nagy Kiállítás középkori udvarának látványát ábrázoló akvarell, melyen középkori stílusú templomi bútorok, egy Szűz Mária és gyermeke szobor, oltári gyertyatartók, tányérok, bútorok, textíliák, tapéták, jardiniér és egyéb tárgyak láthatók. Balra lent dedikálva és keltezve: L: Haghe 1851.
A Művészeti Társaság elnökeként Albert herceg bizottságot hozott létre kiállítások szervezésére a brit ipari formatervezés javítása céljából. Egy 1849-es birminghami kiállítást követett az első igazán nemzetközi kiállítás, a Great Exhibition of Products of Industry of All Nations, amelyet 1851 nyarán a londoni Hyde Parkban, Joseph Paxton “Crystal Palace”-jában rendeztek meg. A kiállítási terület felét a brit gyáriparnak szentelték, a másik felét pedig a külföldi országoknak ajánlották fel, hogy bemutassák vívmányaikat és specialitásaikat. Hatmillió ember látogatta meg a kiállítást, hogy megnézze a világ minden tájáról származó több mint 100 000 kiállítási tárgyat, amelyek nagyjából nyersanyagokra, gépekre, manufaktúrákra és képzőművészetre oszlottak; maga Viktória királynő nem kevesebb mint harmincnégy alkalommal látogatott el a kiállításra. A jelentős nyereséget a South Kensington Múzeum létrehozására fordították, amelyet 1899-ben Viktória és Albert Múzeumra kereszteltek át. A királynő azt írta nagybátyjának, Leopold belga királynak, hogy a Nagy Kiállítás megnyitása “történelmünk legnagyobb napja” volt.
Az 1850-es években a templomi díszítésre nagy hatással volt a középkori művészet és építészet. A.W.N. Pugin vezette az egyházi szobrászat, fémművesség és textíliák kiállítását, amelyet a sajtó és a királynő is kedvezően fogadott.
Albert herceg és Viktória királynő ötven akvarellt rendelt a Nagy Kiállításról, amelyeket a Dickinson Bros-nál sokszorosítottak kromolitográfiával, egy új mechanikus színnyomtatási eljárással, amely összhangban volt magának a kiállításnak a céljaival. Az akvarellek közül negyvennégyet Joseph Nash (1808-78), hatot pedig Louis Haghe belga művész készített. Haghe tizenhét éves korában Londonba költözött, és William Day úttörő kereskedelmi litográfussal dolgozott együtt, nyolc évig készítette David Roberts Sketches in the Holy Land (megjelent 1842-9) című könyvének kromolitográfiáit; 1832-ben alapító tagja volt az Új Akvarell Társaságnak, majd 1851-ben elhagyta Day & Fiát, hogy főállású akvarellfestő legyen.
A szöveg a Victoria & Albert: Art & Love, London, 2010
alapján készült.