Feliratkozás
Click Here to Manage Email Alerts
Click Here to Manage Email Alerts
Back to Healio
Back to Healio
2017 óta, Nigériában a vírus nyugat-afrikai kládja által okozott emberi majomhimlő legnagyobb dokumentált kitörését tapasztalták, némi bizonyítékkal a másodlagos emberről emberre történő átvitelre, egy újonnan közzétett klinikai és járványügyi jelentés szerint.
A CDC szerint 2019 áprilisáig több mint 300 esetet jelentettek a járványban.
A járvány kitörését megelőzően 39 év telt el azóta, hogy Nigériából utoljára jelentettek majomhimlős esetet – jegyezte meg Adesola Yinka-Ogunleye, MPH, a Nigériai Járványügyi Központ vezető epidemiológusa és munkatársai a The Lancet Infectious Diseases című szaklapban.
Yinka-Ogunleye és munkatársai szerint a himlő közel 4 évtizeddel ezelőtti felszámolása óta a majomhimlő vált a legelterjedtebb és legfontosabb ortopoxavírussá az emberekben.
” A tanulmány kimutatta, hogy a majomhimlő már nem “ritka betegség”, ahogy korábban gondolták, mivel 2017 szeptembere óta folyamatosan jelentették a betegség eseteit, amikor az újbóli megjelenését jelentették Nigériában” – mondta Yinka-Ogunleye az Infectious Disease Newsnak. “A nigériai felügyeleti rendszer javulása vélhetően a járvány kitörésének felderítéséhez vezetett, és a felügyeleti kapacitás további javítása segít a betegség valódi terhének megismerésében.”
Yinka-Ogunleye és munkatársai szerint 1970 óta a majomhimlő kitöréseit és szórványos eseteit Közép- és Nyugat-Afrikában a vírus két “különálló” kládja okozta, amelyeket Kongó-medencei kládnak és nyugat-afrikai kládnak neveznek. A Kongó-medencei klád a nyugat-afrikai kládhoz képest súlyosabb betegséggel és magasabb halálozási aránnyal járt, és ez volt az egyetlen olyan klád, amely dokumentáltan emberek között terjedt, jegyezték meg.
Mivel csak szórványos esetek fordultak elő Nyugat-Afrikában, sok szakértő azt feltételezte, hogy a “nyugat-afrikai klád kevéssé vagy egyáltalán nem hajlamos az emberről emberre történő átvitelre”, írta Giovanni Rezza, MD, PhD, az olasz egészségügyi minisztérium fertőző betegségekért felelős vezetője egy kapcsolódó vezércikkben.
Yinka-Ogunleye és munkatársai áttekintették a 2017. szeptember 22. és 2018. szeptember 16. között előfordult emberi majomhimlős esetek járványügyi és klinikai jellemzőit.
Az általuk azonosított 122 megerősített vagy valószínűsíthető esetet 17 államból jelentették. A tanulmány szerint hét haláleset történt, ami 6%-os halálozási arányt jelent. A fertőzöttek 2 nap és 50 év közötti korúak voltak, és 69%-uk férfi volt. Yinka-Ogunleye és munkatársai szerint mind a 122 betegnél vesiculopustuláris kiütés volt, és gyakori volt a láz, a viszketés, a fejfájás és a lymphadenopathia is.
A kutatók az esetek és a kontaktok eloszlása alapján megállapították, hogy a járvány mind elsődleges zoonózisos terjedést, mind másodlagos emberről emberre terjedést tartalmazott, többek között egy börtönben.
“A 2017-2018-as járvány jellemzői arra utalnak, hogy a nyugat-afrikai majomhimlő vírustörzsek képesek fenntartani járványos eseményeket” – írta Rezza.
A járványt “bizonyos mértékig váratlannak” nevezte, mondván, hogy a nyugat-afrikai majomhimlővírus dinamikájának lehetséges változásaira utal.
“Meg kell határozni az emberi majomhimlő nigériai megjelenésének meghatározó tényezőit, beleértve az állati rezervoárok eloszlását és az emberi viselkedésben bekövetkezett változásokat” – írta Rezza.
Yinka-Ogunleye és munkatársai jobb felügyeletet javasoltak, különösen az állatok körében.
“Még mindig hiányosak az ismeretek az állati rezervoárról és a majomhimlő terjedési módjáról, valamint a betegség ismert végleges kezelésének hiánya. A Nigériai Betegségellenőrzési Központ az állattenyésztési ágazatban dolgozó partnereinkkel együttműködve azon dolgozik, hogy rágcsálók befogásával és tesztelésével javítsa ezeket az ismereteket” – mondta Yinka-Ogunleye.
“A majomhimlőre vonatkozó felkészültségi és ellenőrzési stratégiára van szükség a betegség növekvő előfordulásának megfékezéséhez. A közegészségügyi és felügyeleti kapacitások fejlesztése Közép- és Nyugat-Afrikában fontos az újonnan megjelenő és újra megjelenő betegségekre adott megfelelő válaszlépések irányításához.” – Marley Ghizzone
Közlemények: A szerzők nem jelentenek releváns pénzügyi közzétételeket.
Perspektíva
Vissza a tetejére
Thomas Yuill, PhD
Az írás nagy érdeklődésre tart számot a majomhimlő nigériai járványtanát illetően, különös tekintettel a személyről személyre történő átvitelre. Megválaszolatlan a kérdés: Mi a majomhimlő rezervoárja? Bár úgy gondolják, hogy a rezervoár a rágcsálókban van, a természetben ritkán izolálták vadon élő állatokból, és a rezervoár továbbra sem bizonyított, bár az afrikai óriás erszényes patkányokról kísérletileg kimutatták, hogy fogékonyak, és ontják a vírust.
A majomhimlő vírusa azért fontos az iparosodott országok számára, mert a vírus fertőzött utazók vagy állatok révén behozható. A majomhimlő vírus 2003-ban Ghánából behozott rágcsálókon keresztül került be az Egyesült Államokba, ami 72 bizonyított és valószínűsíthető emberi megbetegedést eredményezett. A gyanú szerint óriáspatkányok és kötélmókusok voltak azok a fajok, amelyek behozták a vírust Texasba, ahol a vírus átterjedt a kedvtelésből tartott prérikutyákra, majd az emberekre. Szerencsére ebben a járványban a nyugat-afrikai klád volt az, amely alacsony vagy semmilyen halálozási arányt nem mutat, és nem a közép-afrikai, amely 8%-12%-os halálozási arányt mutat.
A majomhimlővírust más országokba is behozták a Nigériából utazó fertőzött egyének. Behozták Szingapúrba, az Egyesült Királyságba és Izraelbe.
Nigéria nem az egyetlen afrikai ország, ahol a majomhimlő vírus endémiás. Nigérián kívül a Kongói Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Kamerunban, Libériában és Sierra Leonéban is dokumentáltak majomhimlős eseteket. A majomhimlő bejelentése laboratóriumi dokumentáció nélkül nem biztos, hogy pontos, mert ezekben az országokban összetéveszthető a bárányhimlővel.
A majomhimlő különösen érdekes, mert klinikailag nagyon hasonlít a himlőhöz (bár sokkal enyhébb). A majomhimlő kitöréséről gyorsan meg kellene állapítani, hogy nem himlő. Bár a himlőt már felszámolták, a vírus két laboratóriumban – Oroszországban és az atlantai CDC-ben – továbbra is szigorúan őrzik. Nem tudni, hogy a világ más laboratóriumaiban tartanak-e fenn további, be nem jelentett készleteket. Egy véletlen vagy szándékos kibocsátás, bár távolinak tűnik, mindig lehetséges.
Mivel Nigériában és számos más afrikai országban endémiás a majomhimlő, fennáll a veszélye annak, hogy a fertőzött egyének ismét távoli országokba viszik be. Ez aláhúzza az alapos utazási kórtörténet szükségességét, amikor a majomhimlővel összeegyeztethető tünetekkel rendelkező betegek orvosi ellátásra érkeznek, azonnali laboratóriumi diagnosztikával párosulva. Pozitív diagnózis esetén haladéktalanul meg kell kezdeni a kontaktok nyomon követését. Bár a majomhimlő behozatalának és terjedésének kockázata alacsony, nem nulla.
Read more about
Feliratkozás
Click Here to Manage Email Alerts
Click Here to Manage Email Alerts
Back to Healio
Back to Healio
