A pálmaolaj-termelés és a környezeti problémák – beleértve az erdőirtást, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását és a biológiai sokféleség csökkenését – közötti kapcsolatok “erős környezetvédelmi érveket” támasztanak alá az iparág visszaszorítása mellett. A Bath Egyetem Integrált Biológiai Feldolgozási Kutatóközpontjának (CIBR) és a Fenntartható Körforgásos Technológiák Központjának (CSCT) kutatói szerint azonban a meglévő alternatívák sem gazdaságilag, sem környezetvédelmi szempontból nem életképesek méretarányosan.
A Dr. Sophie Parsons, Chris Chuck professzor és Dr. Sofia Raikova által készített kutatási dokumentum rávilágított a pálmaolaj-termelés által okozott környezeti károkkal kapcsolatos aggodalmakra, amelyek összefüggésbe hozhatók az erdőirtással többek között Indonéziában és Malajziában.
“A pálmaolaj a legszélesebb körben használt, szárazföldön termesztett olajnövény, és az elmúlt évtizedekben a piac bővülése az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez és a biodiverz trópusi erdőterületek mezőgazdasági célú elvesztéséhez vezetett” – hangsúlyozta a társszerző Chuck professzor.
A pálma alternatíváinak értékelése
A kutatócsoport megvizsgálta a pálma alternatíváit, amelyeket az élelmiszer-előállításban lehetne használni, és arra a következtetésre jutott, hogy a pálmaolajat számos okból “kihívás” helyettesíteni a készítményekben. “A pálmaolaj mint termék helyettesítése azért jelent kihívást, mert nagyon sokoldalú – a főzési, élelmiszeripari és egyéb fogyasztási cikkek, valamint üzemanyagok széles skáláján használják -, ugyanakkor az alternatívákhoz képest olcsó az előállítása” – magyarázta Dr. Parsons.
A kutatócsoport műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból vizsgálta a pálmaolaj meglévő alternatíváit, és az alternatívákat az alternatív technológiák három különböző típusába sorolta, beleértve a meglévő növényi olajokat, az alternatív trópusi olajokat és a mikrobiális egysejtű olajokat.