Hogyan működik ez a pleurális folyadékgyülem Light-kritériumainak kalkulátora?
Ez egy egészségügyi eszköz, amelynek célja, hogy segítsen a pleurális exsudátumok és a transzsudátumok differenciáldiagnózisában annak ellenőrzése alapján, hogy teljesül-e valamelyik Light-kritérium. A pleurális folyadék meghatározását a szérumfehérje és az LDH (laktát-hidrogenáz) mellett elemzi.
Ez a mellhártyagyulladás Light-kritériumai kalkulátor a két bemeneti kategóriát, két mezőt a fehérje paraméterekre és három mezőt az LDH paraméterekre osztja fel az alábbiak szerint:
fehérje paraméterek
■ Teljes szérumfehérje, g/dl-ben mérve, a plazmában lévő fehérjék, vagyis az albumin és a globulin kémiai mérése. Segít a tüdőben lévő folyadékgyülem okának meghatározásában, például tüdőödéma esetén. A normál tartomány 6,4-8,3 g/dl között változik.
■ Pleurális folyadék fehérje, g/dl-ben mérve, a normális értékek 1-2 g/dl között vannak, legfeljebb 2% fehérje.
LDH paraméterek
■ Szérum Laktát-dehidrogenáz, U/L-ben mérve, a szervekben és szövetekben található enzim segíti az anyagcsere folyamatokat, a laktátot piruváttá alakítja.
■ Pleurális folyadék LDH, U/L-ben mérve, nem lehet magasabb, mint a plazma ½-e, és lehetővé teszi a pleurális folyadékgyülemek okának meghatározását.
■ A normális szérum LDH felső határa, U/L-ben mérve, alapértelmezetten 220-ra van beállítva, de a meghatározott meghatározásoknak megfelelően testre szabható, általában 200 és 300 között van.
A modell egyetlen kritikája, hogy csak 83%-os specificitása van, mivel nem számol részletesen a szérum és az albumin pleurális szintjével, és így a transzsudátumoknak mintegy 25%-át tévesen exsudátumnak értelmezi, mivel nem tesz különbséget az olyan állapotok között, amelyek adott esetben transzsudátumos folyadékgyülemeket okozhatnak.
Light-kritériumok és a pontszámok értelmezése
A fenti öt mező kitöltése után a kalkulátor ellenőrzi, hogy a három alapvető Light-kritérium bármelyike teljesül-e. Ahhoz, hogy a diagnózis exsudátumként kerüljön feltüntetésre, a szondának az alábbiak valamelyikének kell megfelelnie:
1. Pleurális folyadék fehérje / teljes szérumfehérje >0,5;
2. Pleurális folyadék LDH / szérum LDH >0,6;
3. Pleurális folyadék LDH >(2/3 *a normál szérum LDH felső határa).
Ha a kritériumok teljesülnek, a szonda általában exsudátumnak tekinthető. A következő vizsgálati lépések a következők: glükóz, ADA, sejtszám, citológia, sőt pH és tenyésztés. Ha egyik kritérium sem teljesül, a szonda valószínűleg transzudátumnak minősül.
Exudátum vs. transzudátum
A Light-kritériumok segítségével a folyadék laktát-dehidrogenáz- és fehérjeszintje alapján megkülönböztethető a transzudatív (nyomásszűrés kapilláris sérülés nélkül) és az exudatív (gyulladásos folyadék a sejtek között) pleurális effúzió.
Normális pleurális folyadék jellemzői:
■ Tiszta ultrafiltrát plazma a parietális pleurából;
■ Kevesebb mint 2% fehérjetartalom (1-2 g/dl);
■ Laktát-dehidrogenáz (LDH) kevesebb, mint a plazma 1/2-e;
■ Kevesebb mint 1000WBC per mm3;
■ pH 7.60-7,64.
A toracentézis a folyadék elemzésének, mikroszkópos vizsgálatának és a sejttartalom számszerűsítésének imaginárius eszközét biztosítja. A pleurális folyadékok tartalmuk és a pleurális üregbe való bejutás mechanizmusa alapján többféle pleurális folyadéktípust különböztetünk meg:
■ hydrothorax (savós folyadék);
■ hemothorax (vér);
■ pyothorax (genny);
■ urinothorax (vizelet);
■ chylothorax (chyle).
A pleurális térben felhalmozódó, a légzést akadályozó folyadék okai között exsudatív folyadék esetén a bakteriális tüdőgyulladás, vírusfertőzések, PE, rák (pl. tüdőrák, emlőrák, limfóma), transzsudatív folyadék esetén a leggyakoribb okok a pangásos szívelégtelenség és az aszciteszes cirrózis.
A következő táblázat a két pleurális folyadékgyülem közötti különbségek közül tartalmaz néhányat: