De a szorongás csökkentéséhez való lehetséges hozzájárulás még nem egyértelmű, a bizonyítékok áttekintése szerint
A probiotikumok önmagukban vagy prebiotikumokkal kombinálva segíthetnek a depresszió enyhítésében, javasolja a BMJ Nutrition Prevention & Health című szaklapban megjelent, a rendelkezésre álló bizonyítékok áttekintése.
Az azonban, hogy segíthetnek-e a szorongás csökkentésében, még nem világos, mondják a kutatók.
A bélben lévő hasznos baktériumok profilját bővítő élelmiszereket összefoglaló néven probiotikumoknak nevezik, míg a prebiotikumok olyan vegyületek, amelyek segítik e baktériumok virágzását.
A 2016-17-es években az Egyesült Királyságban 1,4 millió embert utaltak be mentális egészségügyi problémákkal, több mint felük (53%) szorongással vagy stresszel kapcsolatos zavarokkal, míg egyharmaduk (33%) depresszióval küzdött.
Az agy és az emésztőrendszer között kétirányú kapcsolat áll fenn, amelyet bél-agy tengelynek neveznek. Annak lehetősége pedig, hogy a mikrobiom – a bélben élő baktériumok köre és száma – segíthet a mentális betegségek kezelésében, az utóbbi években az érdeklődés középpontjába került.
Azért, hogy ezt tovább vizsgálják, a kutatók olyan releváns, 2003 és 2019 között angol nyelven megjelent tanulmányokat kerestek, amelyek a pre és probiotikumok lehetséges terápiás hozzájárulását vizsgálták depresszióban és/vagy szorongásos zavarokban szenvedő felnőtteknél.
A kezdeti 71 tanulmányból mindössze 7 felelt meg a felvétel kritériumainak. Mind a 7 legalább 1 probiotikus törzset vizsgált; 4 több törzs kombinációjának hatását vizsgálta.
A kiválasztott tanulmányokban összesen 12 probiotikus törzs szerepelt, elsősorban Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei és Bifidobacterium bifidium. Egy tanulmány a kombinált preprobiotikus kezelést, míg egy a prebiotikus terápiát önmagában vizsgálta.
A tanulmányok felépítésük, az alkalmazott módszerek és a klinikai megfontolások tekintetében jelentős eltéréseket mutattak, de mindegyik arra a következtetésre jutott, hogy a probiotikus kiegészítők akár önmagukban, akár prebiotikumokkal kombinálva a depresszió mérhető csökkenésével hozhatók összefüggésbe.
És minden vizsgálat a szorongásos tünetek jelentős csökkenését vagy javulását és/vagy a szorongás és/vagy depresszió biokémiai mérőszámainak klinikailag releváns változását mutatta ki probiotikum vagy preprobiotikum kombinált alkalmazásával.
A 12 különböző vizsgált probiotikum közül 11 volt potenciálisan hasznos, mutatták ki az eredmények.
A kutatók több fenntartást is kiemelnek áttekintésükkel kapcsolatban: a bevont vizsgálatok egyike sem tartott túl sokáig; és a résztvevők száma mindegyikben kicsi volt.
Ez megnehezíti, hogy határozott következtetéseket vonjunk le az általános hatásokról, arról, hogy azok tartósak-e, és hogy lehetnek-e nem kívánt mellékhatások a hosszan tartó alkalmazással kapcsolatban, mondják.
Mindamellett az eddigi előzetes bizonyítékok alapján a pre- és probiotikus terápia további vizsgálatokat igényel – javasolják a kutatók.
A probiotikumok segíthetnek csökkenteni a gyulladásos kémiai anyagok, például a citokinek termelését, ahogyan az a gyulladásos bélbetegségek esetében is történik – javasolják a kutatók. Vagy segíthetnek irányítani a triptofán hatását, egy olyan kémiai anyagét, amelyről úgy gondolják, hogy fontos szerepet játszik a bél-agy tengelyben a pszichiátriai zavarokban.
Mivel a szorongásos zavarok és a depresszió nagyon eltérően hat az emberekre, olyan kezelési megközelítésekre van szükség, amelyek figyelembe veszik ezeket az összetettségeket, mondják. “Ily módon, a mechanizmusok jobb megértésével a probiotikumok hasznos eszköznek bizonyulhatnak az állapotok széles skáláján” – írják.”
A depresszióban és/vagy szorongásos zavarokban szenvedő emberek gyakran más alapbetegségekben is szenvednek, mint például a károsodott inzulintermelés és az irritábilis bél szindróma – mutatnak rá a szerzők.
“Mint ilyen, a probiotikumok hatása a betegekre kettős lehet: közvetlenül javíthatják a depressziót, összhangban a jelen áttekintés megfigyelt eredményeivel, és/vagy kedvezően befolyásolhatják a beteg tapasztalatait a további társbetegségek enyhítésével” – írják.
“Pusztán az ehhez a felülvizsgálathoz gyűjtött információk alapján joggal feltételezhető, hogy a klinikailag elismert depresszióban szenvedő betegek esetében: az izolált, vagy adjuváns prebiotikus terápia valószínűleg nem befolyásolja az egyén állapotával kapcsolatos tapasztalatait mennyiségileg nyilvánvaló módon; és hogy az izolált, vagy adjuváns, probiotikus/kombinált prebiotikus-probiotikus terápia mennyiségileg mérhető javulást nyújthat a depresszióval kapcsolatos paraméterekben” – vonják le a következtetést.
“Ugyanakkor nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok ahhoz, hogy bármi érdemlegeset sugalljanak a pre/probiotikus szerek (vagy a kettő kombinációjának) klinikailag elismert szorongásos zavarokban szenvedő betegeknél történő alkalmazásának támogatására vagy cáfolatára; ezt a területet hasznos lenne tovább vizsgálni.”
06/07/2020
Szerkesztői megjegyzések
Szisztematikus áttekintés: Food & Mood: a supplementary prebiotic and probiotic interventions in the treatment of anxiety and depression in adults doi 10.1136/bmjnph-2019-000053
Journal: BMJ Nutrition Prevention & Health
Funding: Nincs bejelentve
Link az Orvosi Tudományos Akadémia jelölési rendszeréhez
https://press.psprings.co.uk/AMSlabels.pdf
Peer reviewed? Igen
Bizonyítéktípus: Igen
Bizonyítéktípus: Igen
Bizonyítéktípus: Nem: Bizonyítéktípus: Bizonyítékok áttekintése
Témakörök: Emberek
Link a cikkre
https://nutrition.bmj.com/lookup/doi/10.1136/bmjnph-2019-000053