Úgy gondolom, hogy kényszerbetegségem van. Mit kellene tennem?
Tizenhárom éves vagyok. Amióta az eszemet tudom, furcsa szokásaim vannak, mint például az ujjaim kopogtatása. Mostanában mindig az ujjaimmal betűzöm a szavakat, amiket hallok. Ez befolyásolja a koncentrációmat az iskolában, és lassítja az olvasást és az írást. A barátaim észreveszik, anyukámat pedig idegesíti, ha ezt csinálom, ezért elkezdtem fejben betűzni. Kényszerbetegségem van? Ha igen, nem baj, ha írok egy feljegyzést az orvosomnak, és odaadom neki a következő vizit alkalmával? Túlságosan zavarban érzem magam ahhoz, hogy beszéljek róla.”
– Yolanda*
Az Ön által leírt szokások a kényszerbetegség jelei lehetnek, különösen, mivel azt mondja, hogy zavarják a koncentrációját, lassítják az írást az iskolában, és elég gyakran előfordulnak ahhoz, hogy mások számára észrevehetőek és irritálóak legyenek. A kényszerbetegség sokkal gyakoribb, mint sokan gondolják.
A szokásoknak való folyamatos engedés megerősítheti azokat, ami más szokások kialakulásához is vezethet. A jó hír az, hogy az ilyen tünetek javulhatnak. De nagy erőfeszítést igényel a részedről, hogy ellenállj a szokások végrehajtására érzett késztetésnek. Elkötelezettségre és hajlandóságra lesz szükség ahhoz, hogy elengedd ezeket a szokásokat. Gyakran ezt könnyebb mondani, mint megtenni, mert a késztetés intenzívnek tűnhet!
Elég kellemetlen érzés lehet, hogy nem azt csinálod, amit eddig szoktál – és nehéz leállítani az űzést. Ezért az emberek számára hasznos lehet egy egészségügyi szakember útmutatása arról, hogyan lehet sikeresen ellenállni a szokásoknak.
A szülővel és az orvossal való beszélgetés jó ötlet. (Nem baj, ha átadsz az orvosodnak egy cetlit, ha nehezen hozod fel a témát.) Egy orvos vagy terapeuta segíthet biztosra menni abban, hogy kényszerbetegséggel állsz-e szemben, és megfelelő útmutatást és támogatást adhat ahhoz, hogyan szabadulj meg ezektől a szokásoktól. Sokan mások a te korodban már sikeresen kezelték ezt, és te is megteheted!”
Reviewed by: D’Arcy Lyness, PhD
Az értékelés dátuma: D’Arcy Lyness, PhD:
*A neveket megváltoztattuk a felhasználók magánéletének védelme érdekében.