A Titkos könyvtár e heti adásában Dr. Oliver Tearle egy ma már mindenütt jelenlévő szó történetét és eredeti jelentését vizsgálja
Egy kocsmai kvízkérdés: melyik században használták először a “számítógép” és az “elektromosság” szavakat az angol írásban? A huszadikban? A ‘számítógép’ talán elvezethet bennünket a válaszhoz, de aztán elgondolkodunk Michael Faraday fontos munkáján az elektromossággal kapcsolatban az előző században. És nem Charles Babbage találta ki a modern számítógép előfutárát a Difference Engine-ben, valamikor a tizenkilencedik században? Talán ez a válasz. De nem: mindkét szó a tizenhetedik században debütál az angol irodalomban. És egy ember volt az, aki hozzájárult mindkettő népszerűsítéséhez. De különösen a “számítógép” kifejezés eredete érdemel megjegyzést. A szó nyilvánvalóan a “compute” igéből származik, amely a latin “számolni” szóból származik (a com- előtagból és a putāre igéből, amely számol). De mi a helyzet a “computer” szó jelentésével?
Először is, foglalkozzunk a “computer” szó újabb és legismertebb jelentésével: a szó először csak az 1940-es években jelentett olyan elektronikus eszközt, amelyet információ tárolására és továbbítására (és az összes későbbi funkciójára) használnak: a legkorábbi idézet az Oxford English Dictionaryben 1946-ból származik. Ez találó. Amint az ma már közismert (vagy legalábbis jobban ismert, mint a második világháború végét közvetlenül követő évtizedekben), Alan Turing és más kódfejtők munkája a Bletchley Parkban – ahol Turing megépítette hatalmas korai számítógépét, a Colossust – hozzájárult ahhoz, hogy a háború több évvel lerövidült. A háború befejezése után azonban Amerika kereskedelmi célokra kezdte el fejleszteni a számítógépet, Nagy-Britannia pedig elhallgatta a modern gép feltalálásában játszott szerepét. Turingot szégyenletes módon soha nem tisztelték meg életében, és tragikus vége (egy mérgezett alma elfogyasztásából származó sztrichninmérgezésben halt meg, miután homoszexualitása miatt kémiai kasztrációra kényszerítették) megakadályozta, hogy megkapja a megérdemelt elismerést. (Az a pletyka egyébként nem igaz, hogy az Apple számítógépek logója – egy kiharapott alma – szándékos utalás Turing halálára.)
De a “számítógépek” már évszázadok óta léteztek – vagy legalábbis a “számítógép” szó. És az egyik legkorábbi angol nyelvű használata egy jelentős XVII. századi prózaíró, Sir Thomas Browne művében volt. Browne művében találunk olyan szavak korai (és sok esetben a legkorábbi) előfordulásait is, mint az ambidextrous, approximate, botanical, carnivorous, coma, complicated, cryptography, discrimination, electricity, elevator, ferocious, hallucination, indigenous, insecurity, medical, prairie, prefix, selection, és még sok-sok más. Browne-ról és neologizmusainak figyelemre méltó listájáról korábban itt blogoltam.
Browne 1605-ben született a londoni Cheapside-ban, és 1682-ben, 77. születésnapján halt meg. Különböző, a természettel kapcsolatos témákról írt, és ez lesz a témája legambiciózusabb művének, a Pseudodoxia Epidemica-nak is, amely 1646-ban jelent meg, bár olyan népszerű volt, hogy Browne életében még sok kiadást megélt. A könyv teljes címe Pseudodoxia Epidemica vagy Vizsgálatok nagyon sok elfogadott tantételről és általánosan feltételezett igazságról volt, bár néha egyszerűen csak Vulgáris tévedések néven ismert. Célja az volt, hogy megvizsgálja a kor széles körben elterjedt babonáit és hiedelmeit, és helyreigazítsa azokat, amelyek hamisak voltak; sok szempontból Browne, az egyszemélyes leleplező gépezet, a QI című tévéműsor kora újkori változata volt.
A Pseudodoxia Epidemicában Browne a “számítógép” szó használatának kontextusa a Julián és a Gergely-naptár közötti dátumkülönbség vizsgálata volt. Amikor Browne az 1640-es években írt, Nagy-Britannia Európa nagy részéhez képest lemaradva még mindig a régi Julián naptárat követte, míg a kontinensen számos ország már átvette a Gergely-naptárt (amit Nagy-Britannia csak 1752-ben tett meg). Browne írja:
Most nyilvánvaló, és a legtöbb ember szintén tudja, hogy ezeknek a számítógépeknek a naptárai és a napok elszámolása nagyon különböző: a görögök eltérnek a latinoktól, és a latinok egymástól: az egyik a Julián vagy régi elszámolást követi, mint Nagy-Britannia és Németország egy része; a másik a Gergely vagy új elszámoláshoz ragaszkodik, mint Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Hollandia Egyesült Tartományai.
Browne szóhasználatának szövegkörnyezetéből világosan kiderül, hogy a “számítógép” szót itt olyasvalakire használja, aki számításokat végez, különösen a dátumokkal kapcsolatban. És ez a “computer” kifejezés legkorábbi ismert jelentése, amelyet az OED ma már a “főleg történelmi” kategóriába sorol: “A person who makes calculations or computations; a calculator, a reckoner; spec. a person employed to make calculations in an observatory, in surveying, etc.”
De nem Sir Thomas Browne alkotta meg a “computer” szót. Ha valakinek jár az érdem, és még itt is szem előtt kell tartanunk a szokásos fenntartást (hogy egy szó “első ismert használata” nem feltétlenül egyenlő az adott szó tényleges megalkotásával), akkor az egy Richard Brathwaite (1588-1673) nevű angol költő, aki 1613-ban jelentette meg Yong Mans Gleanings című könyvét. Ebben a könyvben találjuk a “számítógép” kifejezés legkorábbi feljegyzett használatát; ahogy Brathwaite “ő” használata egyértelművé teszi, ő sem egy számolóeszközre vagy gépre, hanem a számítást végző személyre utalt.
I haue read the truest computer of Times, and the best Arithmetician that euer breathed, and he reduceth your dayes into a short number: Az ember napjai hatvan és tíz.
Oliver Tearle A titkos könyvtár szerzője: A Book-Lovers’ Journey Through Curiosities of History
, amely most kapható a Michael O’Mara Booksnál.