A szűkületes perikarditis egy potenciálisan gyógyítható állapot, amelyet különböző helyzetek okoznak, amelyek gyulladt, heges, megvastagodott vagy meszesedett szívburokhoz vezetnek. Amikor a kóros szívburok korlátozza a diasztolés töltést, egy sor hemodinamikai következmény lép fel, amelyek fáradtság, nehézlégzés, hasi puffadás, perifériás ödéma vagy jobbszívfél-elégtelenség formájában jelentkeznek. A szűkületes perikarditisz e klinikai megnyilvánulásai hasonlóak a kardiomiopátia okozta megnyilvánulásokhoz. Mivel hemodinamikai és klinikai jellemzőik hasonlóak, gyakran kihívást jelent a szűkületes perikarditisz és a szívizombetegség megkülönböztetése. Még a “végdiasztolés nyomáskiegyenlítés” hagyományos invazív hemodinamikai kritériuma sem specifikus a szűkületes perikarditiszre. A myocardialis és pericardialis betegségek közötti számos hasonlóság ellenére a szűkületnek számos egyedi jellemzője van, amelyek lehetővé teszik a megbízható diagnózist. Ezek a jellemzők a következők: 1. A kamrai feltöltődés légzési ingadozása 2. Interventrikuláris függőség és 3. A szív fokozott hosszanti mozgása.1, 2
A kamrai töltés légúti variációja az intrathoracalis és intracardialis nyomásváltozás szétválásából és a szűkületes pericarditisben fellépő fokozott kamrai interakcióból ered. Az inspiráció csökkenti az intrathoracalis nyomást, amely általában teljes mértékben átadódik az intracardialis nyomásnak, de szűkületben az intracardialis nyomás sokkal kevésbé csökken, mint az intrathoracalis nyomás a pericardialis kényszer miatt. A belégzéssel járó nyomásváltozásnak ez a különbsége a szív bal oldalának csökkent feltöltődését eredményezi. A bal szívfél töltésének csökkenése inspiráció során a mitrális beáramlási sebesség csökkenését és az interventrikuláris septumnak a bal kamra felé történő eltolódását okozza. Kilégzéssel a bal szívtöltés megnő, ami az interventrikuláris septumot visszatolja a jobb kamra felé, ami a szív jobb oldalának csökkent töltéséhez és a májvénák késődiasztolés áramlásának megfordulásához vezet.
A szöveti Doppler-képalkotás megjelenése nagyobb diagnosztikai biztonságot adott a szűkületnek a szívizom betegségétől való elkülönítéséhez. A szöveti Doppler a szívizom szöveti sebességét méri, és a szívizom relaxációjának nem invazív értékelését teszi lehetővé. A korai diasztolés mitrális gyűrűsebesség (e’), amely az LV szívizomzat relaxációs állapotát tükrözi, a szívelégtelenség legtöbb, szívizombetegséggel összefüggő formájánál, beleértve a restriktív kardiomiopátiát is, csökken. A medialis mitralis annulusból kiinduló normális e’ sebesség 9 cm/sec vagy nagyobb, és általában 6 cm/sec vagy kisebb a myopathiában szenvedő betegeknél. Ezzel szemben szűkítő szívburokgyulladásban az e’ sebesség általában megmarad, sőt megnövekszik, mivel a szív laterális mozgását a szűkítő szívburok korlátozza. Továbbá a mediális mitrális gyűrű e’ sebessége általában nagyobb, mint a laterális mitrális gyűrű e’ sebessége. Ez ismét ellentétben áll azzal, ami a szívelégtelenség más formáinál várható, és a laterális gyűrűnek a szűkítő folyamat által történő megkötését tükrözheti.
A mi csoportunk 130 műtétileg igazolt szűkítő pericarditisben szenvedő betegcsoportban vizsgálta ezen echokardiográfiás leletek vizsgálati teljesítményjellemzőit 36 restriktív cardiomyopathiában vagy súlyos tricuspidalis regurgitációban szenvedő beteggel összehasonlítva.3 Három változó független kapcsolatban állt a szűkületes pericarditisszel: 1) a kamrai szeptumeltolódás jelenléte, 2) a mediális mitrális e’ sebesség; és 3) a hepatikus véna kilégzési diasztolés fordulatszám aránya. E kritériumok mindegyike szignifikánsan társult a szűkületes pericarditishez a pitvarfibrillációban vagy -dobogásban szenvedő betegek alcsoportjában is. A kamrai szeptumeltolódás jelenléte a mediális e’ ≥ 9 cm/s vagy a hepatikus véna exspirációs diasztolés visszafordítási arány ≥ 0,79 (hepatikus véna diasztolés visszafordítási sebesség / diasztolés előreáramlási sebesség) kombinációjával 87%-ban szenzitív és 91%-ban specifikus volt a szűkületes perikarditis diagnózisára.
Két másik echokardiográfiás lelet várható szűkületes perikarditisben, valamint restriktív kardiomiopátiában. Az első a plethoricus vena cava inferior, amely tágultnak tűnhet, vagy inspiráció során elégtelenül összeeshet. Ez a megnövekedett vénás nyomás echokardiográfiás markere. A második a vena cava superior szisztolés komponensének viszonylag “lapos” Doppler-profilja. A normális és az obstruktív tüdőfiziológiájú betegekkel ellentétben a szűkületes perikarditiszben szenvedő betegek szívtöltése korlátozott, és a légzési ciklus során a felső vénakavai beáramlási sebesség kevés változást mutat. Ez a megállapítás klinikailag hasznos, mivel a súlyos obstruktív tüdőbetegség vagy más, túlzott légzési erőfeszítéssel járó állapotok néha a szűkületes perikarditist utánzó echokardiográfiás leleteket okozhatnak.4
1. ábra
Összefoglalva, a szűkületes perikarditist a szívelégtelenség tüneteivel és megőrzött ejekciós frakcióval jelentkező betegeknél figyelembe kell venni. Mivel az echokardiográfia általában az ilyen betegek értékelésének kezdeti diagnosztikai vizsgálata, a következő jellemzők segíthetnek a szűkületes pericarditis diagnózisában: 1. Kamrai szeptummozgás-rendellenesség (kamrai interdependenciából) 2. Medialis mitrális gyűrű e’ sebessége ≥ 9 cm/sec 3. Hepatikus vénás exspirációs diasztolés fordulatszám ≥ 0,79 (ábra) a restriktív mitrális beáramlási sebesség (E/A arány > 0,8) és a plethorikus vena cava inferior mellett. 5
- Oh JK, Hatle LK, Seward JB, Danielson GK, Schaff HV, Reeder GS, et al. Diagnostic role of Doppler echocardiography in constrictive pericarditis. J Am Coll Cardiol. 1994;23(1):154-62.
- Hatle LK, Appleton CP, Popp RL. A szűkítő pericarditis és a restriktív cardiomyopathia differenciálása Doppler echokardiográfiával. Circulation. 1989;79(2):357-70.
- Welch TD, Ling LH, Espinosa RE, Anavekar NS, Wiste HJ, Lahr BD, Schaff HV, Oh JK. A szűkületes pericarditis echokardiográfiás diagnózisa: a Mayo Klinika kritériumai. Circ Cardiovasc Imaging. 2014 May; 7(3):526-34.
- Boonyaratavej S, Oh JK, Tajik AJ, Appleton CP, Seward JB. A mitrális beáramlási és a vena cava superior Doppler sebességének összehasonlítása krónikus obstruktív tüdőbetegségben és szűkületes pericarditisben. J Am Coll Cardiol. 1998 Dec; 32(7):2043-8.
- Syed FF, Schaff HV, Oh JK . Constrictive pericarditis-a gyógyítható diasztolés HF Nat Rev Cardiol. 2014 Sep; 11(9):530-44.
Klinikai témák: Szívritmuszavarok és klinikai EP, szívelégtelenség és kardiomyopátiák, noninvazív képalkotás, perikardiális betegségek, pitvarfibrilláció/szupraventrikuláris aritmiák, akut szívelégtelenség, echokardiográfia/Ultrahang
Kulcsszavak: Védőszavak: pitvarfibrilláció, vérnyomás, kardiomyopátia, restriktív, szűkület, diagnosztikai vizsgálatok, rutin, diasztolé, dyspnoe, echokardiográfia, ödéma, szív, szívelégtelenség, szívkamrák, hepatikus vénák, Tüdőbetegségek, obstruktív, Perikarditisz, szűkítő, Perikardium, Szisztolé, Vena Cava, alsó, Vena Cava, felső, Vénás nyomás, Tricuspidális billentyű elégtelenség
< Vissza a listákhoz