Mit jelent a tudományos szakértői értékelés a JOSN számára?
A szakértői értékelés lehetővé teszi a JOSN számára a benyújtott kéziratok szakértői értékelését. A szerkesztő a szakterület szakértőit, valamint klinikusokat választ ki, hogy értékeljék a munka minőségét és a munka átültetését az iskola-egészségügyi szolgálatok klinikai gyakorlatába. Az ösztöndíj minőségét éppúgy értékelik, mint az előadás minőségét. A szerkesztő és a kiadó a szerkesztési korrekciókra, például a publikálási irányelvek betartására összpontosít, a bírálók viszont a tartalomra és az érthetőségre. A benyújtott kéziratok útja magában foglalja a szerkesztő kezdeti felülvizsgálatát a The Journal számára való alkalmasság szempontjából. Minden benyújtott elfogadható kézirathoz három bírálót jelölnek ki, akik között két tudományos és egy klinikai szakértő van. A bírálatok visszaküldése után a szerkesztő átnézi a kéziratot, és mérlegeli a bírálók kritikáit. Döntés születik az elfogadásról vagy elutasításról. A legtöbb elfogadott kéziratot a végleges elfogadás előtt át kell dolgozni. Végső soron a közzétett kéziratok bizonyítékot szolgáltatnak a gyakorlat számára, amely javíthatja az iskolába járó gyermekek egészségét.
A szakértői értékelés megalapozza a kéziratok értékelésének érvényességét és megbízhatóságát. Ha a vélemények ellentmondásosak, további tartalmi szakértőket lehet választani. Mivel a bírálók klinikai, tartalmi és módszertani szakértők, az objektivitás fokozódik. A recenzensek gyakran tájékoztatják a szerzőket a kihagyott irodalomról, vagy megkérdőjelezik az analitikai megközelítést. A bírálók megkérdőjelezhetik a tervezési és eljárási stratégiákat is. A klinikai bírálók nagy értéket adnak a csoportnak azzal, hogy megkövetelik az ismeretlen, bonyolult analitikai technikák értelmezését, valamint megkérdőjelezik az eredmények klinikai relevanciáját.
A szerzők a bírálók észrevételeire támaszkodnak, hogy munkájuk megfeleljen a publikációs szabványoknak. Kutatások kimutatták, hogy a szerzők nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakértői értékelésnek. A recenziók minőségéről szóló egyik fontos tanulmány a szerzők (528 megkérdezettből 320) és a szerkesztők (3) felméréséről számolt be a recenziók minőségéről. A szerkesztők három nagy ápolási folyóiratot képviseltek. Összesen 804 szerzőt kerestek meg, akik közül 320 válaszolt. A válaszadó szerzők körülbelül 75%-a találta hasznosnak a recenziókat, az új szerzők kevésbé voltak elégedettek. Az új szerzők fő panasza az volt, hogy a kritikákból hiányzik a narratív részletesség. A szerkesztők 528 véletlenszerűen kiválasztott kéziratkritika 30%-át tekintették át saját folyóiratukban, és arról számoltak be, hogy a kritikák többnyire hasznosak és pozitívak voltak. Megállapítottak azonban néhány javításra szoruló területet, többek között a bírálatok közötti következetesség hiányát. A szerkesztők által említett további megállapítások a nem kielégítő visszajelzés és a tiszteletlen hangnem voltak (Shattell, Chinn, Thomas, & Cowling, 2010). Bár e problémák némelyikét a The JOSN felülvizsgálatokban is észlelték, lépéseket tettek ezek kijavítására. Az egyik legfontosabb lépés az, hogy a bírálók megkapják az összes bírálatot. Ez a visszajelzés arra szolgál, hogy az új recenzensek tanulhassanak a tapasztaltabb recenzensektől. Ha a három értékelés nem következetes, egy tartalmi szakértő vagy a szerkesztő által készített negyedik értékelés további visszajelzést ad a szerzőknek és a bírálóknak. Ha egy recenzióban tiszteletlen hangnemet észlelnek, a szerkesztő dolgozik a hangnem korrigálásán.
Mivel a recenziók vakok (azaz sem a szerzőket, sem a recenzenseket nem nevezik meg), egyértelműen a recenzió integritására összpontosítanak. A publikációs etikai bizottság (COPE) útmutatást ad a recenzenseknek és a szerkesztőknek a publikációkkal kapcsolatos etikai döntések meghozatalához (http://publicationethics.org/). A recenzensek feladata annak biztosítása, hogy a közölt munka megfeleljen az etikai normáknak. Azaz, hogy a kutatási eljárásokat az intézményi felülvizsgálati bizottságok felülvizsgálták, és a résztvevők jogait a tájékozott beleegyezés révén védik. A COPE ajánlásainak alapjául szolgáló etikai alapelvek szerint a bírálóknak tájékoztatniuk kell a szerkesztőket, ha nem rendelkeznek a bírálat elvégzéséhez szükséges szakértelemmel, és ha nem tudják időben elvégezni a bírálatot. Továbbá a bírálók kötelesek bizalmasan kezelni a bírálatokat, valamint az általuk átnézett kéziratok tartalmát a bírálat során és annak befejezése után (http://publicationethics.org/files/u7141/COPE%20Barbour%20Melbourne%202014%20%20%281%29.pdf).
A szakmai bírálók tanácsai fokozzák a szerkesztőség erőfeszítéseit a kéziratok elfogadásáról vagy elutasításáról szóló szerkesztői döntések meghozatalában, valamint a szerzők átdolgozásának irányításában. A bírálatok fontosságát hangsúlyozza az a tény, hogy a The JOSN-hoz benyújtott kéziratoknak csupán 20-30%-át fogadják el publikálásra. A folyóiratok minőségi mérőszámai, amelyekre a szerkesztő és a szerkesztői tanácsadó testület büszke, a nemrégiben közzétett 2013-as 1,011-es impakt faktor, amely a 2014-es Journal Citation Reports (Thomson Reuters, 2014) szerint az ápolás (tudomány) kategóriában a 106-ból 47., az ápolás (társadalomtudomány) kategóriában pedig a 104-ből 44. helyen áll. Ezek a javuló mérőszámok a recenzensek szakértelméről árulkodnak. A The JOSN-ben megjelent publikációkat elismerik!