Abstract
Ez egy kétéves fiú esete, akinek a szegycsont-kagylóízületből eredő ganglionja volt. A ganglionok ritkák a gyermekpopulációban, kevesebb mint 2%-ban fordulnak elő 2 éves kor alatt. Emellett a szegycsont-klavikuláris ízületi ganglionok is rendkívül ritkák. Az eset jól szemlélteti annak fontosságát, hogy a tapintható bőr alatti csomók esetében a ganglionokat a differenciáldiagnózisban tartsuk, még kisgyermekeknél is, különösen, ha úgy látjuk, hogy az ízülethez kapcsolódnak.
1. Az eset bemutatása
Egy kétéves kisfiút a radiológiára utaltak a bal szegycsont-klavikuláris ízület fölötti tapintható tömeg szonográfiás vizsgálata miatt. A tömeget a bemutatás előtt egy hónappal találták, és lassan nőtt a mérete. Az anya elmondása szerint a beteg nem panaszkodott fájdalomra vagy viszketésre, és az egyetlen észlelt tünet az időszakos alacsony láz volt, amely a tömeg észlelése után kezdődött. A tünetek hiánya vezetett az egészségügyi szolgáltatóhoz való megjelenés késedelméhez. Egy hónapos regresszió nélküli állapot után a beteg szülei úgy döntöttek, hogy orvoshoz fordulnak.
A fizikális vizsgálat során a tömeget a bal szegycsont-klavikuláris ízület felső részén észlelték. A tapintás nem okozott fájdalmat, és egy mozgékony, szilárd, enyhén összenyomható, szubcentiméteres dudort mutatott. Mellkasröntgent végeztek, amely nem mutatott lyticus vagy blasticus elváltozást a szegycsonton, a kulcscsonton vagy a lapockán.
Nem észleltek radiopátiás lágyrészsűrűséget vagy ektopikus meszesedést, és maguk az ízületek is normális megjelenésűek voltak. A tüdő felső lebenyében nem észleltek tömegeket. A vérkép, az ESR, az LDH és a CRP nem mutatott eltérést.
Hangvizsgálatot végeztek, amely egy szabálytalanul visszhangtalan, vékonyfalú struktúrát mutatott, belső színes Doppler-jel nélkül, és megnövekedett áteresztőképességgel, ami egy cisztának felelt meg, amely keskeny nyakat mutatott, amely mélyen a bal szegycsonti ízületbe merült (1. ábra). Belső szeptumok, törmelék vagy szilárd komponensek nem voltak (2. ábra). Ezek a leletek összhangban voltak a szegycsont-klavikuláris ízület ganglionjának diagnózisával. A képalkotás és a betegség jóindulatú jellegének megbeszélése után a beteg édesanyja kozmetikai aggályok miatt ortopédiai beutalót választott. Az ortopéd sebész ekkor elhalasztotta a ganglion eltávolítását, mivel nem volt fájdalom vagy a váll mozgásának megváltozása, és a klinikai kép változásának hiányában egyszerű megfigyelés mellett döntött.
2. Megbeszélés
A ganglionciszták, más néven ganglionciszták, folyadékkal telt lágyrészduzzanatok, amelyek leggyakrabban a csukló háti felszínén fordulnak elő. Ezek a gangliák az élet bármely szakaszában előfordulhatnak, bár előfordulási gyakoriságuk a második és negyedik évtized között a legmagasabb . A gyermekkori ganglionok esetei kifejezetten ritkák, egy tanulmány szerint a ganglionok 10%-a fordul elő 20 év alatti betegeknél, és kevesebb mint 2%-a 10 év alatti gyermekeknél . Az általános populációban a ganglionok 70%-a a jelentések szerint a dorzális csuklón, további 20%-a pedig a kéz palmáris részén található. A Sternoclavicularis ganglionok a fennmaradó 10%-ba tartoznak a különböző anatómiai források közül. Egy kétéves beteg és egy olyan szokatlan anatómiai lokalizáció, mint a szegycsont-klavikuláris ízület kombinációja rendkívül ritka esetet jelent.
A gangliákat leggyakrabban a ciszta lumene és a forrásízület ízülete közötti kommunikáló pedikulum jellemzi. Az elmélet szerint a cisztában lévő folyadék egyirányú áramlást mutat egy egyirányú szelepmechanizmus miatt. A vizsgálatok ezt kontrasztanyagnak a cisztába történő befecskendezésével bizonyították, és nem figyeltek meg retrográd áramlást az érintett ízületbe.
Ezzel szemben a kontrasztanyagnak az ízületi térbe történő befecskendezése a kontrasztanyag anterográd áramlását eredményezte a cisztás térbe . A ganglionban lévő folyadék különbözik a magas hialuronsav-koncentrációjú szinoviális folyadéktól, míg magát a cisztát nem tartalmazza szinoviális membrán . Ez különbözteti meg a gangliont a szinoviális cisztától, a lágyrészek másik gyakori típusától.
A ganglionok előzetesen diagnosztizálhatók fizikális vizsgálattal a tömeg transzilluminációjával. A ganglion folyadékösszetételének köszönhetően átvilágít, szemben a szilárd tömeggel, amely nem világít át. Az ultrahangos képalkotás a leggyorsabb és legegyszerűbb képalkotó módszer a diagnózis felállításához, az MRI pedig megerősítő módszer, ha az ultrahangos vizsgálat nem egyértelmű. A tipikus ultrahangleletek visszhangtalan, cisztás architektúrát mutatnak jól körülhatárolt peremekkel és a ciszta folyadékkal töltött jellege miatti hátsó felerősödéssel . Teefey és munkatársai tanulmányában kimutatták, hogy a legtöbb ganglion összetett természetű, és gyakoriak a belső szeptumok, különösen a tenyéri és háti csukló cisztáiban. Az egyszerű cisztás felépítést gyakrabban találták a hajlító ínhüvely cisztáiban. Megjegyzendő, hogy ebben az esetleírásban a ciszta architektúrája szintén egyszerű, ami még inkább kiemeli a beteg állapotának ritkaságát.
A Teefey és munkatársai által megállapított további leletek közé tartozik a belső reflektorok jelenléte és a cisztás szövetet tápláló éráramlás . A szilárd komponensek jelenléte elvezet a ganglion diagnózisától, de nem zárja ki azt, mivel szilárd tömegek is előfordulhatnak, és gyakran utánozzák a jóindulatú lágyszöveti daganatokat.
Az MRI alkalmazása nagyrészt olyan esetekre van fenntartva, amikor a szonográfiás leletek nem egyértelműek, és nagyfokú klinikai gyanú áll fenn a ganglionra. A leletek megerősítik az ultrahangon látottakat, a ciszták az érintett ízület melletti egy- vagy többgócú folyadékgyülemek formájában jelennek meg. A T1 képalkotáson a ciszták általában alacsony jelet mutatnak, bár a különböző fehérjeszerű folyadékok jelenléte vagy a cisztába történő vérzés fokozhatja a jelet. T2 képalkotáson a ciszták magas folyadéktartalmuk miatt előre láthatóan nagy intenzitású jelet tartalmaznak.
Összefoglalva, a ganglionok a felnőtt lakosság körében viszonylag gyakori lágyrész-tömegek, amelyek leggyakrabban a csukló ízületei körül fordulnak elő. Bár az ebben az esetismertetésben leírt ganglion képalkotó jellemzői tipikusak, az atipikus ízületi érintettség és a beteg fiatal kora miatt különösen ritka.
Tájékoztatás
A jelen kéziratban kifejtett nézetek a szerzők sajátjai, és nem tükrözik a hadügyminisztérium, a védelmi minisztérium vagy az Egyesült Államok kormányának hivatalos politikáját.
Érdekütközés
A szerzőknek nincs pénzügyi, személyes vagy egyéb érdekeltsége a jelen dokumentumban foglalt információkhoz.